DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! (Derültség.) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hozzászólni készültem ehhez a vitaszakaszhoz, azonban Bauer Tamás képviselő úr még inkább buzdít erre, amikor azt mondja, hogy komoly érveket nem hallott, komoly érvek nem hangzottak el amellett, hogy a jegybanktanács, a monetáris tanács hogy is tevődjék össze.

Engedtessék meg, hogy komoly érveket hozzak ide és osszak meg az Országgyűléssel; nevezetesen, hogy ami működik és ami jól működik, azt érdemes megnézni. Nos, ilyenek vannak szerte a világban, igen nevezetes országokban. Az az ellenvetés, amit a képviselő urak ismételten mondtak, most is és a bizottságokban is, hogy a monetáris tanács tagjának lenni egy munkaviszony, ez tévedés. A monetáris tanács tagja nem alárendeltje senkinek sem, az elnöknek sem, nincs munkaviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. A Magyar Nemzeti Bank mint intézmény keretében működik a pénzügyi tanács, és ott végzi a munkáját, azonban a kinevezését a Magyar Országgyűléstől kapja, és a Magyar Köztársaság elnökétől, tehát nincs hivatali felettese.

A jegybankelnök nem hivatali felettese, tisztelt Ház, a jegybanktanács, a monetáris tanács tagjainak. Ebből kifolyólag a függetlenségük teljes mértékben megvan, sőt, az, hogy ott teljes időben dolgoznak, azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikának ezt az igen-igen fontos területét eredményesebben és szakszerűbben fogják művelni. Sok példa van erre. Engedtessék meg, hogy azt mondjam, amelyiket a legjobban ismerem. Ez az Amerikai Egyesült Államokban a Federal Reserve System, az ottani központi banknak a monetáris tanácsa, teljes idővel ott ülő hivatallal rendelkezik, és közgazdasági, jogi és pénzügyi szakemberek segítségével dolgozik. Hat évre - abban az országban hét évre - adják fel más munkájukat. Igen neves professzorok és neves vállalati főemberek elmennek, és azt végzik, mint ahogy itt is. A képviselő urak mondták, hogy eljövünk mi is képviselőnek, és nem végezzük más munkánkat, mert ez egy fontos misszió. Az is egy fontos misszió, és jól működik, tehát olyan aggodalmakat előhozni, amelyeket a képviselőtársaim tettek, igen tiszteletre méltó, igen értékelem, azonban engedtessék meg, hogy amit elmondtam és jelentettem, az létezik, jól működik, és azt a megoldást javaslom, javasoljuk ebben a törvényhozásban is.

Még egy hozzátennivalóm volna ehhez a vitaszakaszhoz, nevezetesen, annak a módosítónak a kapcsán, amit én magam nyújtottam be az 57., 58. § helyébe, ahol az összeférhetetlenségről van szó. Az összeférhetetlenség szabályaiban részletesen és alaposan érvelem, érveljük azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagságot pénzügyi intézménynél, befektetési vállalkozásnál és így tovább. Tehát ez mintegy kiegészíti azt, amit az előbb említettem. Még egy mondat ehhez: a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja az öröklés kivételével tulajdont pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban nem szerezhet.

Még egy mondat: a monetáris tanács tagjai létesíthetnek tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső, szellemi tevékenységet jelentő munkavégzésre irányuló egyéb munkaviszonyt, amelyet annak teljesítése előtt kötelesek bejelenteni. Tehát az az aggodalom vagy félelem, hogy a legkitűnőbb embereket, szakértőket nem lehet megszerezni, megnyerni, hogy kinevezést elfogadjanak a jegybanktanácsban, íme ezzel is feloldódik. A kitűnő szerzőnek, kutatónak, művésznek vagy annak, aki a tudományos, oktatói munkáját tovább kívánja folytatni, a lehetősége megvan, csupán egy bejelentés kívántatik.

Röviden ehhez a vitaszakaszhoz ez a hozzászólásom. Köszönöm, tisztelt Ház.