ERKEL TIBOR (MIÉP): Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztő! Képviselőtársaim! Az előterjesztett képviselői önálló indítvány jól példázza azt a sziszifuszi jogalkotói munkát, amire a családellenes és mélységesen antiszociális Bokros-programot követően rákényszerülnek a gyermekes családok akkori nehéz helyzetén segíteni szándékozó képviselők.
Az 1995 és '97 között durván szétvert családtámogatási rendszer egy-egy szilánkjába botlunk bele még most is nap mint nap, és dr. Salamon László törvény-előterjesztése is egy ilyen felfedett szilánkot kíván ártalmatlanítani. Sőt ez a törvényjavaslat két ponton is helyesbítené a Horn-kormány alatt elfogadott antiszociális, 1997. évi LXXX. törvényt, nem csupán a gyermeknevelési támogatást igénybe vevő három- és többgyermekes családanyákat rehabilitálná és venné őket vissza a társadalombiztosítási ellátottak körébe, hanem egyértelműen kijelenti, hogy a sorkatonai szolgálat alatti idő is a biztosítási idő része. Mindeddig, attól függően, hogy korábban volt-e a behívottnak munkaviszonya vagy nem volt, a társadalombiztosítási ellátások nem azonos módon illették meg a behívottakat.
A Magyar Igazság és Élet Pártjának országgyűlési képviselőcsoportja üdvözli ezt a törvényjavaslatot, különösen most, amikor az 1994 és '98 között kormányzó pártok újabb és újabb demagóg ígéretekkel próbálják megtéveszteni a közvéleményt; gondolok például a nyugat-európai szintű átlagbér kilátásba helyezésére vagy az úgynevezett bébikötvény ígéretére. Szóval most van itt az ideje figyelmeztetni azokat a képviselőtársainkat, akik olyan lelkesen szétzúzták a családi támogatások korábbi rendszerét, és taszítottak szegénységbe több százezer gyermekes családot, hogy mielőtt látványos ígérgetésbe, szemfényvesztő kampányokba kezdenek, ők is fáradozzanak az utánuk maradt szociális szilánkok összeszedegetésében és ártalmatlanításában.
A képviselői önálló indítvány arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyire megalapozatlan közgazdasági bázison készült mind a most módosítani javasolt 1997. évi LXXX., mind a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló '97. évi LXXXII. törvény. Éppen azokat a családanyákat zárták ki a biztosítottak köréből, akik több gyermeket neveltek, azaz akiknek fáradsága és anyagi áldozata nélkül fel sem nevelkedhetne a majdani nyugdíjasok megélhetését garantáló munkaerő.
(12.50)
A Bokros-féle filozófiát támogató politikai pártok nemhogy fel sem fogták azt, hogy egy stabilan működő nyugdíjrendszer nem létezhet kellő számú dolgozó korosztály nélkül, hanem kifejezetten büntették és alacsony jövedelemmel, biztosítatlan létbizonytalansággal sújtották a családanyákat, jelesül a gyermeknevelési támogatást igénylőket. Az már a történelem fintora, hogy most, az állampolgárságról, a külföldiek menedékjogáról és a bevándorlásról szóló törvényjavaslat vitái idején nagyon sokszor hallottuk tőlük azt az érvet, miszerint belátható időn belül összeomlik a nyugdíjrendszerünk, ha nem segítjük elő több százezer külföldi Magyarországon történő letelepedését és munkavállalását. Szocialista és szabad demokrata képviselőtársaim, a magyar családok miért nem jók, és a külföldi családok miért jobbak a majdani nyugdíjasok ellátását, gondozását biztosító gyermekek felnevelésére?
Szólni kell még egy problémáról. Ha már a gyermekes családokon ütött egyik seb orvoslása a célja ennek a törvénynek, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy van-e mód teljes mértékben orvosolni ezt a Bokrosék okozta sérülést. A Magyar Igazság és Élet Pártja arra törekszik, hogy a Horn-kormány alatt elhatározott családellenes intézkedések káros következményeit minél szélesebb körben számoljuk fel. Az előttünk lévő törvényjavaslat dicséretes módon feltárta a gyermeknevelési támogatást igénybe vevők sérelmét és a törvény kihirdetésétől számított nyolcadik naptól kezdve már semlegesítené ezt a bajt. Szerintünk azonban úgy is dönthetne az Országgyűlés, hogy 1997 szeptemberéig visszamenően helyreállítjuk a gyermeknevelési támogatásban részesülő anyák biztosítási idejét. Ők gyermekeik nevelése révén egyértelműen megszolgálták ezt az időt, nem lenne méltányos ezt kétségbe vonnunk. Az erre irányuló módosító indítványokat már elkészítettük és benyújtottuk.
Összegezve véleményünket: a Magyar Igazság és Élet Pártja a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak ítéli és támogatja az elfogadását.
Köszönöm szíves türelmét. (Rozgonyi Ernő és dr. Salamon László tapsol.)