KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítására vonatkozó javaslat elősegíti minden rászoruló gyermek védelmét és esélyegyenlőségét, tovább korszerűsíti az e területen kialakított állami és önkormányzati intézményrendszert, valamint összhangban van a nemzetközi jog ez irányú elvárásaival, ezért a kisgazda képviselőcsoport a javaslatban foglaltakkal egyetért, a törvénymódosítást támogatja.

A gyermekvédelmi törvény közel négy éve történt hatálybalépése idején sokan óvták a gyámügyi ellátás színvonalát azoktól a változásoktól, amelyek alapjaiban változtatták meg a gyermekek védelmének rendszerét és különösen annak intézményrendszerét. A pesszimistáknak nem lett igazuk, hála elsősorban annak a több tízezer gyámügyesnek, pedagógusnak, akik - szinte a jogon innen és túl is - példaszerű módon igyekeztek a gyermekvédelmi rendszer változásait úgy hasznosítani, hogy az kizárólag az ellátottak előnyére váljon. Különösen fontos volt az a tény, hogy az intézményrendszer korszerűsítésével a gyermekvédelmi rendszer önállósága és ellenőrizhetősége is megteremtődött.

A törvény módosítása három koncepció alapján történt, három kérdéskör köré csoportosult: az egyik arról szól, hogy a kormányprogramban megfogalmazott referenciákat minél nagyobb mértékben érvényesíteni kell a gyermekvédelemben. A másik szempont az, hogy a törvény alkalmazása során az ombudsmanoktól beérkezett ajánlásokat figyelembe kell venni, és azoknak megfelelően a szükséges módosításokat át kell vezetni. A harmadik cél viszont: az elmúlt öt évben tapasztalt anomáliák eloszlatása és a hiányosságok pótlása.

Az alkalmazott referenciák egyértelműen a családban nevelkedés mindenféle lehetőségét kívánják biztosítani, lehetőleg a saját családban való neveltetést. Ha ez nem valósítható meg, akkor jöhet az örökbefogadás vagy a nevelőszülők, és ha egyik sem sikerül, akkor az intézményi ellátás. Ahhoz viszont, hogy a gyermek családban maradhasson, támogató szolgálatokra van szükség, amelyek működését biztosítani kell. Erre a szabály két új lehetőséget biztosít: az egyik a gyermekjogi biztos intézménye, a másik pedig a család- és gyermekvédelmi biztos.

A törvénymódosítás hosszabb terjedelmű ugyan, de ennek ellenére a törvény sem alapelveiben, sem koncepciójában, sem szerkezetében nem változik. Az eltelt öt év tapasztalata kellő alapot ad ahhoz, hogy valóban, a jogalkalmazói dilemmákat megoldják, és egyben nagyobb méretű módosításra kerüljön sor, s ne évente kelljen módosítani a törvényt. Ebből kifolyólag egész törvényszakaszok kerülnek módosításra, de még úgy, hogy a törvény egészében kezelhető legyen.

A javaslat az európai norma alkalmazásával módosítja a törvény személyi hatályát azzal, hogy az Európai Szociális Chartát megerősítő országok állampolgárainak jogszerűen hazánkban tartózkodó gyermekeire is kiterjeszti a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, továbbá a nem magyar állampolgárságú gyermekek tekintetében egyértelművé teszi a megtehető intézkedések körét. Ez szoros összefüggésben van a gyermeki jogok érvényre juttatásával és a gyermekek jogairól szóló egyezmény, valamint a törvény összhangjának maradéktalan megteremtésével.

Célszerűnek tartjuk a javaslatban megfogalmazott gyermekjogi képviselői intézmények bevezetését; eszközrendszerének és a teljes intézményrendszerbe illesztésének szabályozása tovább szélesíti a gyermeki jogok védelmének sokrétűségét.

A törvényjavaslat a gyermeki jogok védelme címszó alatt kiegészül egy új szakasszal, amely bevezeti, ahogyan korábban említettem, a gyermekjogi képviselő fogalmát. Feladata: segíteni többek között a felmerülő problémák megfogalmazását, érvényre juttatását; kezdeményezheti az ügy kivizsgálását, valamint figyelemmel kíséri az óvodában, az iskolában és az egyéb intézményekben folyó, gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

A gyermekjogi képviselő a feladatát a megyei, fővárosi gyámhivatal keretei között végzi. A javaslat szabályozza azt is, hogy a különböző gyermekvédelmi intézmények vezetőinek hány napon belül kell a gyermekjogi képviselő észrevételét kivizsgálniuk és a megfelelő intézkedéseket megtenniük.

A pénzbeli ellátások megállapítása területén a javaslat célszerűen és az élethez igazodóan tovább bővíti az önkormányzatok jogkörét; az ellátás, a megállapítási, rászorultsági feltételrendszerek kialakítása továbbra is az önkormányzatok feladata lesz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Új elem a javaslatban az, hogy a gyermektartási díj megelőlegezése mint szociálpolitikai jogintézmény, kikerült a bíróságok hatásköréből, és a gyámhivatali rendszerbe illesztve került ismét újraszabályozásra.

Ezzel a szabályozási móddal nemcsak azért értünk egyet, mert ezáltal várhatóan gyorsul a megelőlegezés megállapításának az ideje, a döntő ok az, hogy a teljes gyermekvédelmi eszközrendszer fontos része a gyermektartási díj megelőlegezése, és így beilleszkedik az ellátórendszerek körébe, a helyére kerül, oda, ahol a megelőlegezés mint okozat teljes oksági ismeretanyaga már a döntéshozók birtokában van.

Ugyancsak példaértékű a javaslat szerint szabályozandó otthonteremtési támogatás. A támogatás mértékének megállapítása kiszámíthatóságot és követhetőséget feltételez. A mértéken lehet vitatkozni. Tény az, hogy a jelenlegi mérték kellő hozzáállással, célszerű felhasználással biztosítani fogja a céljaink elérését.

A javaslat pontosítja és kiegészíti a gyermekjóléti szolgálat feladat- és hatáskörét. Látni kell azt, hogy a gyermekjóléti szolgálatok meghatározó helyet foglalnak el a gyermekjóléti szolgáltatás területén, úgy, hogy a szolgálatok jelentős része egyszemélyes szolgálat. Ebből fakadóan rendkívül sok függ attól, hogy az önkormányzatok hogyan találják meg az e feladatra képzett és alkalmas személyt.

E tárgykörben azt is fontosnak tartjuk, hogy a törvény egyértelműsíti: az önkormányzatoknak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszerüket fokozatosan, de legkésőbb 2003. december 1-jéig kell átszervezniük, megfelelve a szakmai jogszabályokban rögzített személyi, tárgyi feltételeknek.

 

(10.30)

 

Ez különösen abban az aspektusban jelentős, hogy a működési, engedélyezési eljárás körzetközpontú jegyzői feladat, így az engedélyezést nem determinálja a helyi önkormányzat lehetősége és áldozatvállalásának mértéke.

Nagyon fontos a gyermekjóléti intézményi hálózat kiépítése, ami megalapozza azokat a lépéseket, amelyek a differenciált önkormányzati feladat ellátását jelentik. Változatlanul mintegy 18 ezer gyermek van kiemelve a családból, és mintegy 3800 fiatal felnőtt van még bent a rendszerben.

Az önkormányzati bölcsődék száma 540, és e bölcsődei hálózatnak mintegy 10 százaléka nagyobb városokban, fővárosban működik. A 10 ezer lakosságszám figyelembevételével további 50 bölcsődének kell még kialakulnia. Számszerűségében megvan ugyan a hálózatban az 540 bölcsőde, de nem ott vannak, ahol lenniük kellene. Ezért mindenképpen helyes támogatni a családtámogatási rendszernek azt az oldalát, hogy megfelelő számú bölcsődei férőhely kialakításával lehetőséget teremtsen az anyák számára a munkaerőpiacra való visszatéréshez.

Megfontolandónak ajánljuk e tárgykörben az önkormányzatok részére gyermekvédelmi ellátás elnevezéssel normatív támogatást megállapítani a 2003. évi költségvetés elkészítésekor. A pénzügyi ösztönzőrendszer segítségével úgy kell befolyásolni az önkormányzatokat, hogy már a 2003. évi költségvetés tervezése során legyenek képben a 2003. december 1-jei kötelezettségükkel kapcsolatban, egyúttal ehhez rendelkezzenek megfelelő forrásokkal.

Tisztelt Ház! Egyértelműen támogatandó a javaslatnak azon kísérlete, amely a helyettes szülői hálózat kiszélesítésére irányul, azzal, hogy meghatározza a helyettes szülői hálózattal szemben támasztott személyi és tárgyi feltételeket, továbbá egyértelműsíti azt, hogy ezen személyek a tevékenységüket helyettes szülői jogviszonyban végzik, törvényi szintű szabályozással.

Fontos rendelkezése a javaslatnak a nevelési felügyelet kérdésének kezelése. A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy mely gyermekek a különleges ellátást igénybe vevők, és mely gyermekek a speciális ellátást igénybe vevők. A nevelési felügyelet kifejezetten csak a speciális ellátást igénylő gyermekekhez kapcsolódik, hasonlóan az egészségügyi törvényben is szabályozott betegbeutaláshoz, ahol a szabadságjogokat, illetve a gyermeki jogokat csak akkor lehet korlátozni, ha azt valóban súlyos vészhelyzet indokolja.

A nevelési felügyelet előreláthatólag mintegy 1500 gyermeket fog érinteni. Hogy az 1500 gyermeken belül hány olyan gyermek lesz, aki tulajdonképpen nevelési felügyelet alá kerül, azt nem lehet tudni; valószínűsíthető, hogy csak pár száz. Azt a gyermeket, akinek az egészségi állapota, magatartási problémák indokolják, hogy egészségügyi ellátásban részesüljön, fontos, hogy gyermekorvos, szakpszichológus, pszichiáter lássa és mondjon véleményt a gondozásáról.

Még egy gondolat erejéig megemlíteném a kiegészítő családi pótlék kérdését. A javaslat ugyanis a törvény 20. §-át kiegészítve úgy rendelkezik, hogy az a gyermek, aki nagykorúvá válása előtt is részesül kiegészítő családi pótlékban, nagykorúvá válása után is jogosult legyen erre, amennyiben felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul, a 25. életévét még nem töltötte be, és tartásra köteles házastársa nincs.

Tisztelt Ház! Mindezek figyelembevételével a törvénymódosítás nagy lépést jelent a gyermekvédelem rendszerének európai szintre történő felfejlesztése tekintetében, és ezért a Független Kisgazdapárt teljes mértékben támogatja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)