SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Úgy látszik, elég sokszor kell ismételni a leckét, folytatom. Ön föltette a kérdést, hogy miért a gazdagabbakat támogatjuk, miért nem inkább a szegényeket. Szeretnék egy egészen egyszerű számtanpéldát mondani.

Egygyerekes család: vannak, akik adókedvezményt tudnak igénybe venni, ők kapnak 3 ezer forint adókedvezményt. Azok, akik nem tudnak adókedvezményt igénybe venni, kapnak 4 ezer forint kiegészítő családi pótlékot. Kérdezem, melyik a több, a 4 ezer vagy a 3 ezer.

Kétgyerekes család: kétgyerekes családok esetében vannak családok, amelyek adókedvezményt tudnak igénybe venni, vannak, amelyek részben tudják az adókedvezményt igénybe venni, és vannak, akik segélyt kapnak. Aki az adókedvezményt igénybe tudja venni, 4 ezer forint adókedvezményt kap. Aki csak részben, az kap még kiegészítő családi pótlékot. Tehát 4 ezer, plusz még az adókedvezmény; lehet ez 6-7 ezer forint. Aki pedig semmit nem, mert segélyből él vagy rokkantnyugdíjas, ön ezt helyesen mondta, az 4 ezer. Ki az, aki kevesebbet kap? 4 ezer - 4 ezer.

Háromgyerekes családok: háromgyerekes családok esetében, aki adókedvezményt tud igénybe venni, kap 10 ezer forint adókedvezményt. Aki nem tud, például minimálbéren keresnek mind a ketten, abban az esetben kapnak adókedvezményt részben, ez egyébként körülbelül 6 ezer forint. Emellé kapják a kiegészítő családi pótlékot. 6 plusz 4, az 10 ezer forint - ugyanannyit kapnak.

Vannak, akik nem tudják ezt igénybe venni, mert csak rokkantnyugdíjból vagy segélyből élnek. Ebben az esetben kapnak még olyan kiegészítő szociális támogatásokat, amelyeket ön is tud, pontosan a helyzetük miatt. A 4 ezer forinton kívül az ingyenes étkeztetési hozzájárulás, az ösztöndíjrendszer és egyebek állnak a rendelkezésükre.

Nem hiszem, hogy itt bárki bizonyítani tudja az ellenkezőjét, mint amit mondtam. Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiból.)