DR. SOLYMOSI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány hároméves beszámolójából kiderült, hogy Magyarország jó ütemben halad az európai uniós tagság felé. Ez valóban így igaz. Összességében a helyzet nem rossz, tehát nem indokolja semmi a kapkodást. Ezért áll értetlenül a magyar agrártársadalom a tőke szabad áramlása című fejezet átgondolatlan, a magyar parasztság érdekeit durván semmibe vevő lezárása előtt. E fejezet lezárásával ugyanis a kormány feladta azt a sokat hangoztatott elvét, hogy Magyarországon földet külföldi állampolgár csak akkor vehessen, amikor a magyar paraszt is olyan anyagi kondícióban lesz, hogy nyugodtan átrándulhat Burgenlandba vagy Hollandiába földet vásárolni. E fejezet lezárásával a kormány a tízéves derogációs igényünket lecsökkentette hét évre, és gyakorlatilag lehetővé tette, hogy a tőkeerős külföldiek akár már a csatlakozás első évében földet vásároljanak Magyarországon.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Hol lesz a helye ebben a versenyben a tőkeszegény, ma is megélhetési gondokkal küszködő magyar földművelőknek? (Molnár Róbert: Ki tette ezt?) Tárgyalási pozíciónk javítása érdekében nem lett volna helyesebb e fejezet lezárásával várni a következő évig, amikor az ország számára sorsdöntő mezőgazdasági fejezetről, a direkt támogatásokról, a kvótákról, a bázisidőszakról, a vidékfejlesztésről tárgyalunk? De bizony, jobb lett volna, tisztelt képviselőtársaim! Igaz, hogy most 22 fejezet lezárása helyett csak 21-ről adhatott volna számot a kormány, tehát szegényebbek lettünk volna egy fejezet lezárásával, de az agrárágazat érdekében gazdagabbak lennénk egy jó tárgyalási pozícióval. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)