VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hosszú nap van mögöttünk eddig is, de kérem, ne csüggedjenek még, hiszen olyan törvényjavaslatról szeretném önöket tájékoztatni, amely mindenképpen megérdemli a figyelmet. Hosszú előkészítés előzte meg ennek a törvényjavaslatnak az elkészítését, közel két és fél éves munka van a törvényjavaslat mögött, azt gondolom tehát, hogy mindenképpen megérdemli a figyelmet.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Minden ország gazdaságának szerves része és fontos eleme a tőkepiac. Szerepe elsődlegesen a megtakarítások közvetítése a vállalkozási szektor felé. Egy jól működő tőkepiac jelentős mértékben hozzájárul a gazdaság egészének fejlődéséhez. Ugyanakkor a tőkepiacnak jelző szerepe is van: az adott ország általános gazdasági helyzetének és kilátásainak megítélése során érzékeny gazdasági barométerként használják.
Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiac átfogó, egységes szabályozását tartalmazó törvényjavaslatot egy olyan időszakban terjesztette be a kormány, amikor a tőkepiacról elsődlegesen az értékpapírtőzsdén elszenvedett ár- és forgalomcsökkenés miatt a szokásosnál több szó esik. Sokan ettől a törvénytől, egyesek pedig közvetlenül a kormánytól várják azt, hogy a tőkepiac úgymond élénkítésével megfordítsa a tőzsdei folyamatok kedvezőtlen irányzatát. Ezért engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslat ismertetése előtt röviden szóljak arról is, milyen tényezők hatnak a tőkepiac, illetve a tőzsde működésére.
Először is szeretném leszögezni, hogy a tőkepiac nem azonos a tőzsdével. A tőzsde egy - igaz, nagyon fontos - szelete az értékpapírpiacnak, a tőzsdének pedig a részvénypiac csupán egyik fontos része, hiszen ott a részvényeken kívül kereskednek még az állampapírokkal, a vállalati és önkormányzati kötvényekkel, a jelzáloglevelekkel, a befektetési jegyekkel, továbbá olyan származékos termékekkel is, mint például az opciókkal. A tőzsdén a tőkekínálat és a tőkekereslet koncentráltan jelenik meg, ezért a tőkeáramlás leghatékonyabban a tőzsdei kereskedésben megy végbe. A tőzsdei folyamatok alakulására számos tényező hat, a tőzsdén jegyzett vállalatok gazdasági eredményein túl döntő befolyást gyakorol rá a kereslet és a kínálat alakulása is. A kínálatot pedig a világ és a nemzetgazdaság fejleményei, a gazdasági szereplők várakozásai és a politikai események egyaránt befolyásolják. E tényezők mellett természetesen a szabályozásnak is van - bár elsősorban közvetett - hatása.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexének ez évi alakulása ellentmondani látszik annak a ténynek, hogy a magyar gazdaság szilárd alapokkal rendelkezik, a gazdasági fejlődés gyors ütemű és kiegyensúlyozott. Vajon mi lehet ennek az oka?
E jelenség értékelésekor nem téveszthetjük szem elől azt a lényeges körülményt, hogy a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett 53 részvénytársaság nem reprezentálja arányosan a magyar gazdaság szerkezetét. Hiszen közülük mindössze 23 cég szerepel a kétszáz legnagyobb hazai vállalat listáján, egyötödét képviselve ez utóbbiak együttes árbevételének és saját tőkéjének. A magyar gazdaság szerkezete ugyanis ma olyan, hogy a fejlődés motorját jórészt a külföldi szakmai befektetők többségi tulajdonában álló, tőzsdén nem jegyzett cégek jelentik. Ezek tőzsdei bevezetése pedig tulajdonosi struktúrájuk miatt a jövőben sem várható. A szintén kiemelkedően fontos szerepet játszó kis- és középvállalkozási szektor vállalatainak nagyarányú tőzsdei bevezetése méretüknél és gazdaságossági megfontolásuknál fogva pedig egyhamar aligha következik be. Szeretnénk és törekszünk erre, de nyilván ennek vannak korlátai. Gyakorlatilag ekként ábrázolható a kínálati oldal.
A keresleti oldalt vizsgálva elmondható, hogy a tőzsde részvényszekciójában a külföldi befektetések aránya napjainkban is meghaladja a 70 százalékot. Ez a tény pedig óhatatlanul azzal jár együtt, hogy a kereslet alakulása a magyar gazdaságon kívüli okokból is lényegesen változhat. Ezért van az, hogy a budapesti tőzsdeindex változása inkább a vezető külföldi tőzsdék indexeinek alakulásával és kevésbé a belföldi konjunktúrával mutat szoros összefüggést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a néhány összefüggés, úgy gondolom, rávilágít arra, hogy a magyar tőkepiac egy részének, a tőzsdei folyamatoknak az alakulása szabályozással is csak korlátozott mértékben befolyásolható. Vitathatatlanul fontos azonban a szabályozásnak az a hatása, ami a befektetők bizalmának megteremtésében és fenntartásában mutatkozik meg. A tőkepiac kiszámítható és biztonságos működése pedig csak megfelelő szabályozás és hatékony felügyelet mellett teremthető meg.
Ez a körülmény teszi fontossá azt a törvényjavaslatot, amely most az önök asztalán fekszik; annál is inkább, mert a tőkepiac egyes részterületein, elsősorban a vállalati kötvények piacán, illetőleg a befektetési alapok vonatkozásában a hatályos szabályozás napjainkban már valóban korlátokat állít a hatékony működés elé.
A benyújtott törvényjavaslat ötvözi a tőkepiac különböző területeire vonatkozó szabályozásokat, így az értékpapírok forgalomba hozatalára, az árutőzsdei szolgáltatókra, a befektetési szolgáltatásokra és befektetési szolgáltatókra, a befektetési alapokra, a tőzsdére és az elszámolóházra, valamint a tőkepiac és a tőkepiacon működő intézmények felügyeletére vonatkozó szabályozást. Az új szabályozás kidolgozását a következő okok tették szükségessé:
Egyrészt az elmúlt tíz év során a magyar tőkepiac lényeges fejlődésen ment keresztül. Az 1998-as orosz gazdasági válság okozta piaci zavarok jelentkezésével az évtized első felére jellemző lendületes növekedést több visszaesés, 2000 elejétől pedig stagnálás, majd erőteljes csökkenés követte. A piaci gondok jelentkezésével felszínre kerültek a szabályozásban és a felügyeleti munka terén meglévő hiányosságok is. A mintegy tucatnyi brókercég csődje komoly veszteségeket okozott a befektetőknek, köztük számtalan kisbefektetőnek, amiért sokan közülük hátat fordítottak a tőzsdének is.
Másrészt a különböző időpontokban készült törvények eltérő feltételek között kerültek megfogalmazásra, ezért közöttük óhatatlanul ellentmondások, következetlenségek keletkeztek. Azáltal, hogy egy törvény szabályozza a tőkepiac minden szegmensét, megteremthető és folyamatosan fenntartható a szabályozás kiegyensúlyozottsága, összhangja.
Harmadrészt, a tőkepiac az elmúlt esztendőkben világszerte viharos fejlődésen ment keresztül. Jellemző a technológiai és termékinnováció nagy mértéke, valamint a tőkepiacok globalizálódása. A gyorsan változó feltételekhez való rugalmas piaci igazodás, a piaci lehetőségek kihasználásának lehetővé tétele megköveteli, hogy olyan keretszabályozást alakítsunk ki, amely elősegíti a piaci fejlődést.
Negyedrészt, jelentős változást eredményez a tőkepiac működésében is a devizaliberalizáció megvalósulása. Az eddigi hatályos szabályok javarésze feleslegessé vált, viszont a liberalizált piacon is gondoskodni kell a hazai befektetők és a hazai piac egységének, biztonságos működésének védelméről.
(18.10)
A devizaliberalizáció miatt előtérbe kerülő fedezeti ügyletek elterjedésének feltétele a likvid piac kialakulása. Ehhez szükség van egyes ügyletfajták - értékpapír-kölcsönzés, repo, short-selling - kapcsán jelenleg fennálló jogi bizonytalanságot kiküszöbölő szabályozásra, valamint a pozíciólezáró nettósítás intézményének bevezetésére.
Ötödsorban: az Európai Unióval folytatott tárgyalások során ez évre vállaltunk kötelezettséget a tőkepiaci jogunk harmonizációjának befejezésére. E kötelezettségünknek a jelenleg beterjesztett törvényjavaslat eleget tesz. Mindössze egyetlen ponton maradt kivétel: a tárgyalások során öt év átmeneti időt kértünk és kaptunk a Közösségtől a Befektetővédelmi Alap által biztosított követelések összegére vonatkozóan. Ennek köszönhetően 2007. december 31-ére kell elérnünk a irányelvek által megkövetelt 20 ezer eurós - körülbelül 6 millió forint - összeghatárt.
Hatodsorban: már most tudatában vagyunk annak, hogy a törvényjavaslat elfogadásával a jogharmonizációs munka ezen a területen nem zárul le. Éppen a piacok gyors fejlődése, az egységes európai tőkepiac létrehozására irányuló erőfeszítések miatt az Európai Bizottság felgyorsította a tőkepiaci szabályozási munkát. A nemzetközileg elismert magyar származású Lámfalussy Sándor vezette bizottság által kidolgozott javaslatok elfogadását követően, a következő néhány évben előre láthatóan számos új rendelkezés fog megszületni, amelyek alkalmazásáról nálunk is folyamatosan gondoskodni kell.
A törvényjavaslat kidolgozása közel három éve kezdődött meg, abban a hazai tőkepiac számos szakértője vett részt, tudásukkal és tapasztalataikkal segítve a terjedelmes és átfogó törvényjavaslat megalkotását.
A törvényjavaslatban szereplő módosítások nagy része nem hoz alapvető változást, inkább a rendelkezések pontosítását, egyértelműbbé, helyenként rugalmasabbá tételét szolgálja. Jelentős változás viszont, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb fontosságot kap a fogyasztóvédelem, ezen belül is a befektetők érdekeinek fokozottabb védelme.
Az értékpapírok forgalomba hozatala terén a javaslat több lényeges új rendelkezést tartalmaz. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a jövőben sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet majd kibocsátani, illetve nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír - az állampapír kivételével - kizárólag dematerializált, azaz elektronikus jel formájában létező értékpapír lehet. E rendelkezések célja egyrészt a gyorsabb, olcsóbb, biztonságosabb kereskedés lehetővé tétele, másrészt viszont a pénzmosás visszaszorítása.
Az értékpapírok kibocsátásához kapcsolódva két olyan korlát eltörlésére is javaslatot teszünk, amelyek jelenleg még gátolják a forrásgyűjtést. A javaslat enyhít e korlátok szigorán, ugyanakkor feloldásukkal párhuzamosan keményebb követelményt támaszt az ügyfelek megfelelő tájékoztatása terén.
A befektetési vállalkozások szabályozása terén célkitűzésünk volt az átláthatóság és a versenysemlegesség követelményének következetes érvényesítése. A jelenlegi, elsősorban az intézményekre összpontosító szabályozást a tevékenységek szabályozása váltja fel. Azt tűztük célul, hogy különböző intézmények azonos tevékenységet azonos feltételekkel végezhessenek. Ezzel összefüggésben fontos vonása a módosításnak, hogy az árutőzsdei szolgáltatókra a jövőben hasonló szabályok vonatkozzanak, mint a befektetési vállalkozásokra.
Megnövelni javasoljuk a befektetési vállalkozások tőkekövetelményét, valamint szigorítani kívánjuk a működés feltételéül előírt személyi és tárgyi feltételeket.
A részvényesi meghatalmazottra vonatkozó új rendelkezések bevezetését az indokolta, hogy a gyakorlatban sokszor megnehezíti a részvénytársaság tulajdonosi struktúrájának áttekintését a részvényesi meghatalmazottak láncolata. E kérdést úgy oldja meg a javaslat, hogy a részvényesi meghatalmazott vagy feltárja a felügyelet vagy a társaság igazgatósága felhívására a tényleges tulajdonosok kilétét, vagy vállalja, hogy őt magát tekintsék részvényesnek.
További új eleme a szabályozásnak az értékpapír-kölcsönzés, amelynek lehetővé tétele egyik sarkalatos feltétele a tőkepiac fejlődésének. A javaslat szerint az értékpapír-kölcsönzésre a Ptk. általános szabályai szerint kerülhet sor, azzal, hogy a kölcsönadott értékpapír tulajdonjoga a kölcsönvevőre száll át. Garanciális okból a törvény előírja, hogy a befektetési szolgáltató az ügyfele tulajdonát képező értékpapírt csak az ügyféllel kötött szerződés alapján adhatja kölcsön. Az új törvény meghatározza a szerződés kötelező tartalmi elemeit, annak érdekében, hogy az ügyfél megfelelően fel tudja mérni a kölcsönbeadás előnyeit és kockázatait: adózás, kamatra, illetve osztalékra való jogosultság, szavazati jog gyakorlása és így tovább.
Az elmúlt években gyorsan fejlődtek a különböző befektetési formákhoz kapcsolódó vagyonkezelési, portfólió-kezelési tevékenységek. A vagyonkezelés olyan önálló üzletággá vált, amely egyre fontosabb szerepet tölt be a magyar gazdaságban. A különböző intézményi befektetőkre vonatkozó szabályozás eltérő időpontokban alakult ki, ezért bár tevékenységükben sok a közös elem, szabályozásuk mégis különbözik egymástól. A javaslat egységesen szabályozza a portfólió-kezelési tevékenységet, továbbá a megbízók befektetéseinek biztonsága érdekében előírja, hogy a különböző portfóliókat elkülönítetten kell kezelni.
A tőkepiac fejlődése immár Magyarországon is lehetővé teszi, hogy a tőzsdei értékpapírokba, állampapírokba, illetőleg az ingatlanokba fektető alapokon kívül más alaptípusok is létrejöhessenek. Így például a javaslat lehetőséget ad olyan sajátos alapok létrehozására is, amelyeknél a befektetési szabályok eltérnek az általános előírásoktól. Ilyen különleges alaptípus lehet például az indexkövető alap, a befektetési alapba fektető alap, valamint a származtatott ügyletekbe fektető alap.
Külön fejezet tartalmazza az úgynevezett európai befektetési alap szabályait és működési előírásait, amelyek teljes mértékben megfelelnek az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokról szóló európai irányelvben foglaltaknak. Az ilyen alapoknál ezért Magyarország csatlakozását követően érvényesülhet az egységes európai útlevél elve, tehát további engedélyezés nélkül az Unió valamennyi tagállamában forgalmazhatók a rájuk kibocsátott befektetési jegyek.
A javaslat új szabályokat állapít meg a befektetési alapkezelő társaságok tőkekövetelményére. Az alsó határ a korábbi tőkekövetelménynél alacsonyabbá válik, ám előírt nagysága a kezelt vagyon nagyságával egyenes arányban növekszik.
A törvényjavaslat jelentősen módosítja a Befektetővédelmi Alapra vonatkozó rendelkezéseket is. A javaslat szerint a védelem csak az ügyfél vagyonára, pénz- és értékpapír-követelésére terjed ki. Az alap akkor fizet kártalanítást, ha a bíróság az alap tagjának felszámolását rendeli el. A felszámolás iránti kérelemről a bíróság a benyújtástól számított nyolc napon belül dönt, és a végzés fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. Így biztosítható, hogy az ügyfél megfelelő időn belül hozzájusson követeléséhez. A törvényjavaslat egyebekben az Európai Unió szabályozásával összhangban határozza meg a kárigény benyújtására, a kártalanítás megállapítására és kifizetésére vonatkozó határidőket.
A tervezet egymillió forint felett bevezeti a 10 százalékos önrészesedést. A Befektetővédelmi Alap tehát a jövőben - a betétbiztosítás gyakorlatához hasonlóan - az egymillió forint feletti követelésnek csak a 90 százalékát téríti meg. E rendelkezésnek az a célja, hogy a befektetőket megfontolt megbízásokra ösztönözze.
A javaslat módosítja a díjfizetés szabályait is. Az új szabályok kialakításánál figyelembe kellett venni a tőkepiacon végbemenő koncentrációs folyamatot, illetve a Befektetővédelmi Alap a sorozatos brókercsődök miatt szükségessé vált milliárdos nagyságrendű hitelfelvételéből eredő törlesztési kötelezettségeit.
A díjfizetés alapja az új előírás szerint a biztosított ügyfelek által az alap tagjára bízott pénz- és értékpapír-állomány átlagos nagysága. A díj összege legalább 500 ezer forint és legfeljebb a díjalap 2 ezreléke. E határokon belül az alap igazgatósága dönt a tényleges mértékről.
(18.20)
A rendkívüli díjfizetés elrendelésének lehetősége viszont szűkebb lesz. Az egy naptári éven belül elrendelt rendkívüli befizetés nem haladhatja meg az utolsó éves díj mértékét.
Új eleme a javaslatnak, hogy a befektetési alapkezelőnek is csatlakoznia kell az alaphoz, amennyiben a befektetési szolgáltatási tevékenységhez tartozó portfólió-kezelés végzésére is engedélyt kér.
A tőzsde szabályozásában lényegi változás következik be a tőzsde jogállását tekintve. Az eddigi, a rá vonatkozó törvény által meghatározott, úgynevezett sui generis formában működő szervezet a javaslat szerint a jövőben részvénytársaságként működne. E változásnak az a fő indoka, hogy gazdasági társaságként rugalmasabb, a piaci szereplők számára világosabb működés válik lehetővé. Nyilvánvalónak látszik, hogy az egységessé váló európai tőkepiacon hosszú távon mindenképpen abban kell gondolkodni, hogy a budapesti tőzsdének is csatlakoznia kell valamilyen európai tőzsdeszövetséghez.
Az egységes európai piac azonban még nem jött létre. Azt tapasztaljuk, hogy minden európai tőzsde keresi a helyét. Nem alakult még ki tehát az a környezet, amelyben a hazai tőzsdének működnie kell, ezért hosszú távú stratégia egyelőre nehezen vázolható föl. A hazai tőzsdéket ugyanakkor már most képessé kell tenni a nemzetközi együttműködésre, illetve valamely tőzsdeszövetséghez történő csatlakozásra. Az ehhez szükséges feltételeket a javaslat tartalmazza. Mivel a tőzsde nyilvános részvénytársaságként fog működni, még a stratégiai partner kiválasztása előtt könnyen felvásárlási célponttá válhat. A javaslat ezért bevallottan - csak átmeneti időtartamra - korlátozná az egy részvényes által szerezhető tulajdon mértékét.
Itt kívánom csak röviden zárójelben megjegyezni, hogy az a javaslat, amely szerint a hasonló fejlettségi szinten lévő országok tőzsdéi, azaz a prágai, a budapesti és a varsói együttműködésére, majd később fúziójára kerülhetne sor, ez a módosítás vagy ez a javaslat nem zárja ki ennek a lehetőségét. Tehát amennyiben a tulajdonosoknak - Prágában és Budapesten a magántulajdonosoknak -, Varsóban az állami tulajdonosnak az a szándéka, hogy az együttműködés megvalósuljon, ez nem lehet kizáró ok.
Tisztelt Ház! Az értékpapírügyletek biztonságos lebonyolításában a tőzsde mellett az elszámolóháznak is kiemelkedő szerepe van. A jelenlegi szabályozás azonban erősen korlátozó, ezért javasoljuk, hogy az elszámolóház szakosított hitelintézetként, korlátozott körben bizonyos pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket, elsősorban pénzforgalmi szolgáltatásokat, illetve hitelezést is folytathasson.
A törvényjavaslat egységes rendszerbe foglalja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a tőkepiac különböző területein meglévő feladatait, jogköreit. A biztonságos működés biztosítása érdekében a felügyelet minden befektetési vállalkozásnál, befektetéskezelőnél, tőzsdénél és elszámolóháznál legalább kétévente helyszíni ellenőrzést tart.
Szintén a prudens működést hivatottak elősegíteni a felügyeleti biztos kirendelésének megváltozott szabályai. A tervezet egyúttal módosítja Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, 1999 végén megalkotott törvényt. Ezek eredőjeként megteremtődik a felügyelet eddiginél is hangsúlyozottabb függetlensége.
Tisztelt Ház! Az 1997 végén kitört délkelet-ázsiai pénzügyi válságot követően nyert nemzetközi tapasztalatokból az szűrhető le, hogy az egyre univerzálisabbá váló pénzügyi piac hatékony felügyeletéhez elengedhetetlen az ellenőrzést végző szervezet működési önállóságának erősítése.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán is kiemelt feladat a megerősített felügyelet kialakítása. Az Európai Unió átvilágítást folytat a csatlakozó országokra is kiterjedően annak érdekében, hogy az egyes nemzeti felügyeleti rendszerek működését megfeleltesse a bázeli bizottság által meghatározott 25 alapelvnek. Az Európai Unió szakértői, összhangban az IMF kívánalmaival, a csatlakozás szempontjából kiemelt fontosságúnak minősítették a függetlenség egyes elemeinek mielőbbi megvalósítását, jogi kereteinek megerősítését.
A felügyeleti függetlenség elérése érdekében szavatolni kívánjuk, hogy a PSZÁF eljárása politikai hatásoktól, érdekektől mentes legyen, működése során kizárólag a feladat- és hatáskörét szabályozó törvényeknek megfelelő szakmai követelmények szerint járjon el. Ennek biztosítékát jelenti az a rendelkezés, mely szerint a felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő, valamint, hogy a felügyelet jogszabályban meghatározott feladatkörében nem utasítható.
A függetlenség mellett a felügyelet önálló szabályozási jogköre is elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyorsan változó pénzügyi piac szabályozása a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb legyen, méghozzá azok részéről, akik a szabály későbbi alkalmazójaként képesek a szabályozás piacra gyakorolt hatását felmérni.
Ezért ismételten javaslatot teszünk a jogalkotási törvény módosítására annak érdekében, hogy a felügyelet rendelkezésalkotási jogot kapjon. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák majd ezt a fontos javaslatot.
A költségvetési autonómia vonatkozásában megfogalmazott nemzetközi norma szerint szükséges annak megteremtése, hogy a felügyelet önálló költségvetéssel rendelkezzen. A felügyelet önálló költségvetésének és gazdálkodásának az teremti meg az alapját, hogy a törvény által előírt bevételeiből önfinanszírozásra képes, tehát működése költségvetési támogatást nem igényel. Ezzel összhangban a kétéves költségvetési törvény szerint 2002-ben már nem kap állami támogatást.
Az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet értelmében a felügyelet jelenleg a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetéhez tartozik. Bár önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezet részeként nem rendelkezik az önálló tervezési, rovatolási jogkörrel, ami csorbítaná vagy csorbítja a felügyelet költségvetési autonómiáját. E helyzet orvoslása végett a felügyelet - a Pénzügyminisztérium fejezetén belül - önálló fejezeti jogosultságot kap, 2003-tól kezdődően pedig önálló költségvetési fejezetet fog alkotni.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a most benyújtott törvényjavaslat korszerű, a nemzetközi normákkal összhangban álló szabályozást tartalmaz. Az új törvény hatálybalépésével a hazai tőkepiac működésének korszerűbb és kedvezőbb jogi keretei jönnek létre. Ez hozzájárul a befektetői bizalom növeléséhez, egyszersmind megfelelő alapot teremt a hazai tőkepiac élénküléséhez.
Minderre tekintettel kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)