IVÁNCSIK IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt a meggyőződésemet szeretném elmondani, hogy Gyimesi József képviselőtársam állításával szemben úgy vélem: teljesen igaza van Bauer képviselő úrnak abban, hogy a miniszterelnök úr általa idézett két nyilatkozata között valóságos ellentmondás van; olyan, amit nem mi hallunk bele, nem mi magyarázunk bele, olyan, amit az érintettek nagy tömegei is értetlenül fogadnak, mert azt nem tudják, hogy akkor tulajdonképpen mi is a mostani kormány szándéka ebben az ügyben.

A másik reagálnivalóm: úgy ítélem meg, hogy az a társadalmi igazságtalanság, amire utal - amit mi is gyakran parlamenti beszédeinkben, sajtónyilatkozatainkban és az emberek között folytatott beszélgetéseink során kifogásolunk, ami valóban fönnáll, idáig egyetértünk -, nem szüntethető meg és nem számolható föl a jelenlegi feltételek között.

 

 

(21.20)

 

 

Fenntartva azt a hat hónapos sorkatonai szolgálatot, és tételezzük fel, megszigorítva az orvosi vizsgálatokat - persze, nem tudom, milyen mértékig lehet ezeket megszigorítani, ezzel kapcsolatban erős kétségeim vannak -, továbbra is fenn fog állni, aki ki tud bújni alóla így vagy úgy, akinek olyan az érdekérvényesítő képessége, meg fogja találni a módját, hogy kitérjen alóla. De nem is ez a lényeg igazából, hanem az, hogy a mai nemzetközi tendenciák, a hazai szükségletek és minden egyéb parancsolóan szükségessé teszi számunkra, hogy rövid időn belül hozzáfogjunk a hivatásos hadsereg kialakításához.

Újra csak felvetem azt a problémát, amelyre senki nem reagál és nincs válasz, hogy ebbe a logikába, amit önök képviselnek, hogyan illeszthető be a nők szerepe, miért kell ilyen módon megkülönböztetni a nőket a férfiaktól, ahogyan önök teszik. (Szórványos taps az SZDSZ soraiból.)