Az 1839-40-es pozsonyi országgyűlésről szóló munka szerzője Konkoly-Thege Pál (1814. – Aranyosmarót, 1884. július 9.) jogász, politikus, világi egyházi tisztviselő. Felvidéki nemesi családba született. Születésének helye és pontos dátuma ma már nem ismert. Jogot végzett, majd ügyvédként kezdett el tevékenykedni. 1861-ben a Léva központú választókerület országgyűlési képviselőjévé választották a Magyarország teljes függetlensége érdekében politizáló Határozati Párt jelöltjeként. Az országgyűlést még abban az évben feloszlatta az uralkodó, Ferenc József, 1865-ben azonban ismét megválasztotta a kerület Konkoly-Thegét, a Határozati Párt utódpártja, a Balközép Párt színeiben. A Balközép nem szerzett többséget a Képviselőházban, így Deák Ferenc pártja megköthette a kiegyezést az uralkodóval. Konkoly-Thege a mandátumot 1867-es lemondásáig töltötte be, amikor is Bars vármegye alispánja lett. 1868-ban a Barsi Református Egyházmegye gondnokává választották. 1875-ben az Aranyosmaróti Királyi Törvényszék elnökévé nevezték ki. (Aranyosmarót város volt Bars vármegye székhelye.)
Konkoly-Thege egyetlen könyvét az 1839-40-es országgyűlésről írta, ezen kívül – mint birtokos nemes – mezőgazdasági témájú cikkeket írt.
A reformkor 1839-ben összehívott negyedik országgyűlése iktatta törvénybe Széchenyi István gróf javaslatára az önkéntes örökváltság intézményét, amellyel a jobbágyok bizonyos összeg kifizetése esetén életre szólóan megszerezhették a használatukban lévő földek tulajdonjogát és megválthatták az őket sújtó úrbéri terheket.Konkoly-Thege művében azt írja, hogy az ezen az országgyűlésen elért eredmények, illetve az ott folyó vita intellektuális színvonala indokolják, hogy a diéta munkája a napló és az irományok közzétételén túl is megörökítésre kerüljön, egészen pontosan, hogy az alsó- és felsőtáblán elhangzottakon túl a kerületi üléseken folyó viták is széles nyilvánosságot kapjanak. A kerületi – azaz területi alapon megszerveződő – üléseken elhangzottak kiadását azért is fontosnak tartja Konkoly-Thege, mert ezekben szerepelnek a később irományokká váló javaslatokkal kapcsolatban felhozott kisebbségi vélemények, érvek. Az így összeálló mű napról napra ad áttekintést az országgyűlés különböző szintjein folyó munkáról, teljes képet adva az 1839-40-es diétán zajló életről, amely jelentős lökést adott a magyar polgárosodás folyamatának.
LB
