A 19. század elején a természettudományos ismeretek iránt érdeklődő „humán oskolák”-ban tanulók számára adták ki a Természeti História sorozat 3. részét. A szerző Geley (másutt Gelei) József, Borsod vármegye szülötte, iskoláinak befejezése után a Bécsben kiadott, második magyar nyelvű újság, a Magyar Kurir megjelenésében segédkezett, emellett elsőként fordította le magyar nyelvre J. H. Campe művét, az Ifjabbik Robinson című művét, valamint Hallónak boldog estvéje-nek két kötetét. Munkásságára a nyelvújító Kazinczy Ferenc is felfigyelt. Geley József a jászberényi, kiskunhalasai gimnázium után Sárospatakon tanított. 1832-ben az Akadémia levelezőtagjai sorába iktatta.
Az ásványok országa című tankönyv olvasója, a kőzetek „titokzatos”, „hallgatag” világába kap bepillantást. A könyv bevezetőjében a szerző az ásványok keletkezéséről, megkülönböztetésükhöz szükséges külső-belső tulajdonságaikról ír, valamint arról, hogy hogyan viselkednek a különböző fizikai, kémiai behatások következtében ezek az anyagok. A tankönyv négy fejezetre tagolódik, amelyben részletes ismerteteket szerezhetnek a diákok a sók, földek és kövek, „gyulánk” ásványok és végül az ércek ismérveiről, előfordulási helyükről, felhasználásukról. Magyar nyelven ebben az időszakban még kevés olyan mű született, amely tudományos igénnyel, diákok számára íródtak, ezért a tankönyv szerkezetének összeállításában, sok segítséget nyújtottak a korabeli latin nyelvű tankönyvek. Az átadni kívánt ismeret logikus felépítése, a főfejezetekre, fejezetekre és részekre tagolása a műnek, oldalszámok hiányában, mégis követhetővé teszik a tananyagot. Fokozatosan, apró részletességgel tárul fel az a ridegnek tűnő világ, amelyet tanulmányozva megmutatja kincseit. Az ásványok közül jut az asztalunkra, ha a sóra gondolunk, jelen van használati tárgyainkban, eszközeinkben, járműveink kereke alatt futó útjainkban is, csak néhány példát említve. Sőt, ezek az ásványok felismerhetők nemcsak a Földön, hanem az univerzum bolygóinak anyagában is. Az ásványok országának a tudomány akkori és mai állása szerint tehát nincs határa. Ezzel a határtalan birodalommal ismerteti meg Geley József professzor diákjait.
KIE
