A két füzetből álló művet a reformkor jelentős politikai változtatásokat követelő kiadványaihoz hasonlóan a Habsburg császári cenzúrát megkerülendő a szászországi Lipcsében adták ki. A szóban forgó kiadóvállalat tulajdonosa Otto Wigand szász könyvkereskedő volt, aki az 1820-as évek második felében Kassán, majd Pesten folytatta tevékenységét, mígnem politikai okokból kénytelen volt visszatérni szülőhazájába.
A mű a reformkori magyar politika életről és az országgyűléseken folyó munkáról szóló szatirikus írások gyűjteménye. E második füzet hat szöveget tartalmaz, Öltöny-energia, Levelezés – Spectabilis az Illustrissimushoz, Remek fölfedezés, Szárnyas gondolatok, Levelezés – Illustrissimus a’ Circumspectushoz valamint Keserves indulók címmel. Sem a részművek, sem a teljes füzetek mellett nem szerepel szerző, annak érdekében, hogy a Habsburg-kormányzat esetleges büntetésétől megkíméljék a kötetek elkészítésében érintetteket.
Az Öltöny-energia című írás szerzője azon véleményének ad hangot, miszerint az 1843-44-es pozsonyi országgyűlésen a szabadelvű ellenzék korábbi követeléseihez képest túlságosan mérsékelt pozíciót foglalt el, illetve – az előbbitől nem függetlenül –, hogy a törvényhozás munkájában hosszú ideje részt vevő, megfáradt politikusoknak át kellene adniuk a helyüket a fiatalabb generációnak.
A Spectabilis az Illustrissimushoz című, levél formátumú szövegben a fiktív levélíró megindokolja, miért nem érzi úgy, hogy személyesen kellene követnie az összeülő országgyűlés munkáját.
A Remek fölfedezés az illírizmus abban az időszakban megjelenő új eszméjéről – azaz a horvát nemzeti törekvésekről – ír gunyoros hangvételben.
A Szárnyas gondolatok a magyar politikára és társadalomra vonatkozó rövid, színes metaforák gyűjteménye, amelyek többek közt a kormányzat és a nemesség erőfölényéről, többletlehetőségeiről szólnak.
Az Illustrissimus a’ Circumspectushoz című „levél” szerzője a nemesemberek felmenői által a múltban mutatott érdemek és erények leszármazottaikra való továbbélő érvényességén elmélkedik.
A Keserves indulók a kötet első írásához hasonlóan a szabadelvű országgyűlési ellenzék – valamint a fontolva haladók csoportja – nem kellően ambíciózus fellépését teszi kritikájának tárgyává.
LB
