Toldy Ferenc (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomszervezőként és irodalomtörténészként írta be nevét a magyar irodalomtörténetbe. Itt kötött barátságot Bajza Józseffel. A nyelvújítási mozgalom nagy hatással volt rá, levelezni kezdett Kazinczy Ferenccel. Az orvosi szakot is elvégezte, majd Teleki József gróf, a Magyar Tudományos Akadémia első elnökének gyermekeit tanította. Ebben az időszakban Kölcsey Ferenccel is megismerkedett. 1828-ban német nyelvű kézikönyvet írt a magyar költészethez. 1831-ben az Akadémia levéltárnoka lett, s a következő időszakban különböző nemesi felajánlásokból létrehozta az intézmény könyvtárát. Ő indítványozta az Akadémiai Értesítő elindítását is. 1832-ben magyar-német zsebszótárt készített Vörösmarty Mihállyal. 1836-ban egyik alapítója volt a Kisfaludy Társaságnak, 1841 és 1860 között igazgatója, utána másodelnöke, 1863-65-ben a Pesti Tudományegyetem bölcsészkarának dékánja, ugyanott irodalomtörténetet és esztétikát tanított. 1871-ben beválasztották az Akadémia igazgatótanácsába. 1871-ben az Országgyűlés 4000 forint éves juttatást állapított meg számára, hogy anyagi függetlenségben tudja minden figyelmét az irodalomtörténetnek szentelni.
Toldy Ferenc legjelentősebb műve A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelen korig című munkája, amely 1865-ben jelent meg és rövid időn belül három kiadást is megélt. A kötet 1866-ban elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Nagyjutalmát. Könyvében Toldy először tesz kísérletet a magyar irodalomtörténet tudományos igényű, rendszerező feldolgozására – az ősmagyarok irodalmi jellegű kísérleteitől a magyar regényirodalom megszületéséig. A monográfiában a legnagyobb hangsúlyt az a korszak kapja, amelynek Toldy kortársként szemlélője és részben alakítója is volt, s amelyhez a magyar irodalom addigi legjelentősebb teljesítményei kötődnek: a reformkor és a polgári átalakulás korai szakasza. Szintén jelentős súllyal szerepel az áttekintésben a nyelvújító mozgalom tevékenysége. Toldy számára a magyar líra csúcsteljesítményét Vörösmarty Mihály költészete jelenti, az ezután született műveket mind hozzá méri. Általában véve is a nemzeti témákat feldolgozó alkotásokat tartja a legértékesebbeknek. Toldy Ferenc kötete - amely nemzeti szemléletben foglalta egységes keretbe a magyar irodalom történetét, illetve tulajdonított egyértelmű ívet fejlődésének - hosszú időre a magyar közoktatás egyik alaptankönyvévé vált.
LB
