Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

175 éve nyílt meg az első népképviseleti országgyűlés

Az első, népképviseleti alapon összeülő országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, ám az ünnepélyes megnyitót július 5-re halasztották. Az első ülést István nádor nyitotta meg a Redoute-ban. A képviselőház itt, a felsőház pedig a Magyar Nemzeti Múzeum nagytermében ülésezett.

1848. április 11-én, az áprilisi törvények szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése után kezdődött meg a modern magyar polgári állam megszületése. A korábbi alsótábla népképviseleti alapon álló képviselőházzá átalakítása forradalminak volt mondható: nem kiváltság alapján, hanem a – vagyoni cenzushoz kötött – választójoggal rendelkezők választották meg a képviselőket. A 20 éves kort betöltött férfiak nagyjából negyede szavazhatott, ami akkor Európa legszélesebb választójogának volt mondható.

Az 1848–49-es országgyűlés megnyitása, Vajda Zsigmond falképe az Országház képviselőházi üléstermében, 1901
Az 1848–49-es országgyűlés megnyitása, Vajda Zsigmond falképe az Országház képviselőházi üléstermében, 1901
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Közzétéve: 2023-07-05 08:30

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.