Módszertani útmutató

1. Képviselők

Mandátum: Az országgyűlési képviselői megbízólevél szokásos neve.

A mandátumok számát érintő személyi változások: A képviselő halála, az összeférhetetlenség kimondása, lemondás, a megválasztásához szükséges feltételek elvesztése vagy 1 éven túli távollét.

A mandátumok számát nem érintő személyi változások: Ugyanazon frakcióbeli képviselő jut mandátumhoz, mint amely frakcióban lévő képviselő mandátuma megszűnt.(Belső - frakciók közötti- mozgás)

Mandátumnyereség: Egy másik frakcióbeli képviselő jut mandátumhoz, mint amely frakció mandátuma megszűnt.

Mandátumveszteség: A képviselői megbízatás megszűnése, a frakciótagság figyelmen kívül hagyásával.

Mentelmi jog: A képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.

Magánvádas, pótmagánvádas: A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. A magánindítványra büntetendő bűncselekmények:

• a könnyű testi sértés vétsége,
• a magántitok megsértése,
• a levéltitok megsértése,
• a rágalmazás,
• a becsületsértés,
• a kegyeletsértés.

E cselekmények miatt úgynevezett magánvádas eljárásnak van helye. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vádlói funkciót a feljelentő (sértett) látja el.

Közvádas: A nyomozást a hatóságok, a vádat pedig az ügyészség képviseli, a feljelentő (sértett) az eljárásban tanúként vesz részt.

Szabálysértés: A szabálysértési hatóság megkeresésére a képviselő 8 napon belül önként lemondhat mentelmi jogáról, erről a tényről illetve az eljárás eredményéről hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt, aki megküldi a Mentelmi bizottságnak, amely valamely ülésén ismerteti.

Ha a képviselő nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz, majd az Országgyűlés lefolytatja az eljárást.

Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor - legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig - lemondhat mentelmi jogáról.

2. Az Országgyűlés működése

Rendes ülésszak: Minden év február elsejétől június tizenötödikéig (tavaszi), illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig (őszi) terjedő időszak.

Rendkívüli ülésszak: december 16. és január 31. (téli), illetve június 16. és augusztus 31. (nyári) közötti időszak.
A rendes ülésszak alatt rendkívüli ülés is összehívható.

Ülés: Az ülésszak ülésekből áll.

Ülésnap: Az ülés ülésnapokból áll, illetve egy ülésnap több naptári napot is érinthet.

Ülésidő: Ülésnapok időtartama a kezdés időpontjától az ülésnap befejezéséig. A szünet ideje az egyes ülésnapokhoz elrendelt szünetek idejének összege.

Tárgyalási idő: Az ülésnapok időtartama szünetek nélkül. A szünetek idejébe nem számítjuk bele a technikai jellegű (1-2 perces) szüneteket.

Napirenden kívüli felszólalások:

• Napirend előtt - 1997. július 25-e óta - országos jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben (az ülés első v. első két napján) a képviselőcsoport vezetője, v. a képviselőcsoport által felkért tagja legfeljebb 5 percben jogosult felszólalni; továbbá a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a Kormány tagjai rendkívüli ügyben bármikor.
• Napirend utáni felszólalásra az ülés első napján bármely képviselő jelentkezhet, és ilyen felszólalásra az ülés bármely ülésnapján lehetőség van. A napirend utáni felszólalás lehetőségét az 1994. október 8-án hatályba lépett Házszabály vezette be.
• Az a képviselő vagy szószóló, akinek mentelmi jogát az Országgyűlés felfüggesztette, jogosult kétperces időtartamban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása előtt az eljárás jogerős befejezéséről az Országgyűlést tájékoztatni.

A napirenden kívüli képviselői felszólalások számát és idejét tartalmazó adatok csak a képviselői szerepkörben történt felszólalásokat tartalmazzák.

Napirend: A tárgysorozaton lévő indítványok, ügyek közül egy adott ülésen tárgyalt indítványok, ügyek összessége.

Napirendi javaslat: Az ülés napirendjére az elnök a Házbizottság ajánlása alapján - házbizottsági egyetértés hiányában, saját hatáskörben - tesz javaslatot, melyről az Országgyűlés vita nélkül határoz. Amennyiben a napirendet nem fogadja el a Ház, úgy azoknak az ülésnapoknak a száma az elfogadott napirend nélküli ülések sorában kerül számba vételre.

Általános vita: A javaslat tárgyalása általános vitával, azon belül általában az előterjesztő expozéjával nyílik meg. Az általános vita elsősorban a törvényjavaslat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek megvitatásából áll.

Részletes vita: 2014-2018-as ciklus előtt: a részletes vita a törvényjavaslat módosításokkal érintett rendelkezéseinek és a bizottság(ok) ajánlásának megvitatásából áll. A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni. Ha egy javaslathoz nem nyújtottak be módosító javaslatot, akkor nem kerül sor részletes vitára. 2014-től a javaslatok részletes vitáját a tárgyaló bizottság folytatja le. A kijelölt bizottság a részletes vita során megvizsgálja, hogy a javaslat megfelel-e az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik-e a jogrendszer egységébe, megfelel-e a nemzetközi és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, valamint a jogalkotás szakmai követelményeinek. részletes vita, az említetteken túl a benyújtott módosító javaslatok megvitatásából és a tárgyaló bizottság további módosításra irányuló szándékának megfogalmazásából áll.

A bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája (2014-2018-as ciklustól): az Országgyűlés a részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről, valamint az összegző módosító javaslatról vitát folytat.

Záróvita: Záróvitára az Alaptörvénnyel vagy törvénnyel való összhang, jogszabály-szerkesztési v. nyelvhelyességi megfelelés esetén az egységes javaslathoz benyújtott módosító indítványok megtárgyalása esetén kerül sor.

Kivételes eljárás: A kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők négyötödének "igen" szavazata volt szükséges 2014-ig. Ezt követően az Országgyűlés elnöke kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja. A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot, és dönt a módosító javaslatok támogatásáról. Ezt követően a plenáris ülésen minden képviselőcsoport részéről csak egy képviselő szólalhat fel a javaslat tárgyalása során. Az Országgyűlés közvetlenül a vita után, egy szavazással dönt a kijelölt bizottság által támogatott módosító javaslatokról. A 2014-2018-as ciklustól kezdve az előterjesztő írásban kezdeményezheti tárgysorozatban lévő javaslatának kivételes eljárásban történő tárgyalását, képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. A kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz, mellyel egyidejűleg dönt a módosító javaslatok benyújtási határidejéről, az általános vita, az összegző jelentés és az összegző módosító javaslat együttes vitájának (továbbiakban: összevont vita) időpontjáról, az összegző módosító javaslatról történő döntés időpontjáról, valamint a zárószavazás időpontjáról. Kivételes eljárásban a törvényjavaslat részletes vitáját a törvényalkotási bizottság folytatja le és összegző jelentést – ha szükséges ezzel egyidejűleg módosító javaslatot - nyújt be. Ezt követően kerül sor az összevont vitára, melyben elsőként a törvényjavaslat előterjesztője, majd – ha nem a Kormány az előterjesztő – a Kormány képviselője szólal fel 15-15 perces időtartamban. Ezt követően a törvényalkotási bizottság által kijelölt előadó 15 perces, majd a kisebbségi vélemény előadója szólalhat fel 7 percben. A képviselőcsoportok álláspontjukat 30-30 perces időtartamban, a független képviselők összesen 8 perces időtartamban szólalhatnak fel. A nemzetiségi képviselő vagy szószóló felszólalására szintén 8 perces időkeret áll rendelkezésre. Az előterjesztőnek a vita végén 10 perces viszontválaszra van lehetősége. Amennyiben a törvényalkotási bizottság módosítót nyújtott be, úgy a vita ennek tárgyalására is kiterjed. Az összevont vita lezárását követően az Országgyűlés dönt először az összegző módosító javaslatról, majd a javaslat egészéről.

(2006-os ciklustól kivételes eljárásban történő tárgyalásra nem került sor, ez a parlamenti eljárás a házszabálytól való eltérés keretei között valósul meg 2012-ig.)

Kivételes sürgős eljárás (2010-2014-es ciklus végéig): A kivételes sürgős eljárásban történő tárgyalás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők négyötödének "igen" szavazata szükséges. Ezt követően az Országgyűlés elnöke kijelöli azt a bizottságot, amely a törvényjavaslat vitáját lefolytatja. A kijelölt bizottság véleményezi a törvényjavaslatot, és dönt a módosító javaslatok támogatásáról. Majd a Ház összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg a javaslatot. A képviselőcsoportjuk álláspontjukat 30 perces, a független képviselők 8 perces időkeretben fejthetik ki, amelybe a 2 perces felszólalásokat is bele kell számítani. A módosító javaslatokról történő határozathozatalra (egy szavazással dönt a bizottság által támogatott módosító javaslatokról) és a zárószavazásra legkorábban a kivételes sürgős eljárást elrendelő határozat meghozatalát követő ülésnapon kerülhet sor.

Normakontroll-javaslat tárgyalása: 2010-2014-es ciklusig: a házelnök a normakontroll-javaslatot kiadta az Alkotmányügyi bizottságnak, amely véleményezte, majd állást foglalt a benyújtott módosító javaslatokról, és erről ajánlásban tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés az elfogadott törvénnyel kapcsolatos normakontroll-javaslatról öt napon belül határozott. A normakontroll-javaslat plenáris ülésen való tárgyalása a normakontroll-javaslat, valamint a módosító javaslatok megvitatásából állt. A képviselőcsoportok álláspontját képviselőcsoportonként egy-egy képviselő fejthette ki, a független képviselők közül az elsőként szólásra jelentkezett nyilváníthatott véleményt. A felszólalások időtartama nem haladhatta meg a tíz-tíz percet. Majd az Országgyűlés egy szavazással döntött az Alkotmányügyi bizottság által támogatott módosító javaslatokról, majd a normakontroll-javaslatról határozott.

2014-2018-as ciklustól kezdve:

Politikai vita: A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. Minden képviselő ülésszakonként legfeljebb két politikai vita tartására irányuló indítványt támogathat.

Felszólalások ideje: A plenáris ülésen történő felszólalások idejeként a számítógép a mikrofonok bekapcsolt állapotának időtartamát méri, perc-másodperc pontossággal. A felszólalási időadatokat tartalmazó táblázatok adatait ugyanakkor óra-perc időegységekre kerekítve összesítjük. A kerekítés általános szabályai alapján összegzett adatok ezért a különböző táblázatokban eltérő perc-adatokat eredményezhetnek.

Felszólalási típusok:

• Expozé: Egy javaslat vitájában az általános vita megkezdésekor elsőként a törvényjavaslat/határozati javaslat előterjesztője kap szót, ezt a felszólalást expozéként vesszük számba.
• Önálló képviselői indítvány indokolása: Abban az esetben, ha képviselő a benyújtó, akkor a tárgysorozatba vételről a kijelölt bizottság dönt. Ha a döntés elutasító, akkor a képviselőcsoport kérheti (egy képviselőcsoport ülésszakonként hat alkalommal), hogy a plenáris ülésen az Országgyűlés szavazzon a tárgysorozatba vételről. A plenáris ülésen a képviselő a tárgysorozatba-vételt eldöntő szavazást megelőzően indokolhatja önálló indítványát.
• Bizottsági, bizottsági kisebbségi előadó: A vitában az expozé, - és abban az esetben, ha nem a kormány nyújtotta be a javaslatot - a kormány képviselője után a kijelölt bizottság előadója foglalja össze a bizottság ajánlását, majd - ha van kisebbségi vélemény - a bizottság kisebbségi előadója ismerteti a kijelölt bizottság kisebbségi véleményét. Amennyiben egy képviselő a bizottság nevében tartja az expozét, akkor azt nem az expozé sorban, hanem a bizottsági előadói adatok között vesszük számba.
• Vezérszónok: A bizottsági előadói felszólalások után - amennyiben a Házbizottság döntése alapján a javaslatot vezérszónoki rendben tárgyalják - a képviselőcsoportok vezérszónoki rendben történő felszólalása a kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoportok váltakozó rendjében történik, az erősorrend szerint. Kettő, vagy több frakció együttesen is állíthat vezérszónokot (felszólalót), illetve egy frakció több, egymást követő szónokot is állíthat. A képviselőcsoportok tagjait követően az először szólásra jelentkező független képviselő felszólalása következik. A javaslat vezérszónoki rendben történő tárgyalása nem jelenti egyúttal annak időkeretben történő tárgyalását is.
• Felszólaló: A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülésnap megnyitása előtt írásban kell jelentkezni a soros jegyzőnél. A vita közben további vagy ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt. A napirendi pont előterjesztője és a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke (előadója) a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat. A felszólalások számában csak az érdemi felszólalásokat vettük figyelembe, így azok között nem szerepeltetjük az elnöki és jegyzői megszólalásokat, a miniszteri esküt, továbbá a téves felszólalási szándékot jelző megszólalásokat. A megszakított felszólalásokat egy felszólalásként vesszük számba.

A felszólalási adatokat tartalmazó táblázatokban elkülönítetten kezeljük a képviselői szerepkörben és a kormány nevében elhangzó felszólalásokat. Ha tehát egy képviselő egyben a kormány tagja (pl.: államtitkára), akkor a képviselői szerepkörben történt felszólalását a képviselői felszólalások között, míg a kormány nevében történt felszólalását a kormány tagjainak felszólalásai között vesszük számba.

• Kétperces felszólaló: A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő kétperces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.
• Előterjesztői válasz: A vita utolsó felszólalójaként - legtöbbször a zárószavazás előtt - az előterjesztő felszólalhat és összefoglalóan válaszolhat a vita során elhangzottakra.
• Ügyrendi felszólaló. A napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően bármelyik képviselő, bármikor, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, amelyet két percben indokolhat. Az ügyrendi javaslat elhangzása után képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő, továbbá az elsőként szólásra jelentkező független képviselő kétperces hozzászólása engedélyezhető, egyébként az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz.

Beszámolásra kötelezett: Az Alaptörvény, valamint külön törvény alapján beszámolásra kötelezettek az általuk benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt felszólalhatnak.

Európai parlamenti képviselők felszólalásai: 2004. június 22-e óta európai uniós napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

Nemzetiségi szószóló: A nemzetiségi érdeket érintő napirendi ponthoz a nemzetiségi szószólók is hozzászólhatnak.

Szavazások száma:

Szavazások: Az Országgyűlés néhány kivételtől eltekintve minden kérdésben nyílt szavazással határoz. A statisztikai adatok a géppel leadott, a név szerinti és a titkos szavazásokkor leadott szavazatok számát tartalmazzák. A kézfelemeléssel történő szavazások száma nem kerül számbavételre.

Zárószavazás a törvény- és határozati javaslatok egészéről:

Típus:

• törvényjavaslat
• törv.j. nemzetk. szerződésről
• határozati javaslat
• politikai nyilatkozattervezet
• hat. n. szerz.-ről

2012. április 19-ig készült kimutatások esetében ebbe a kategóriába tartoztak az elvi állásfoglalások és irányelvek is.

Nem szerepelnek azok a határozati javaslatok (2012. április 19-ig: elvi állásfoglalások, irányelvek) amelyek mentelmi, személyi vagy összeférhetetlenségi ügyre vonatkoznak. Ez utóbbiakat külön sorokban szerepeltetjük.

• Határozatképtelen vagy érvénytelen szavazások: a szavazásoknak a számát soroltuk, mikor a szavazásnál az Országgyűlés határozatképtelen volt, vagy (elnöki döntéssel) érvénytelennek minősítették a szavazás eredményét.
• Egyéb: azok a gépi szavazások, melyek típusát a táblázat külön sorokban nem részletezi (pl.: javaslat visszavonásának vagy átdolgozásra történő visszakérésének engedélyezése vagy elutasítása, együttes vitára bocsátás, időkeretben történő tárgyalásról történő szavazás, jelenlét-ellenőrzés).

Házszabálytól / Határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre vonatkozó döntések száma: A Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelenlevő képviselők négyötödének szavazatával - képviselőcsoportonként legfeljebb egy felszólaló meghallgatását követően - úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során a Házszabály rendelkezéseitől eltér. A házszabálytól való eltérés a parlamenti gyakorlatban önálló, és nem önálló indítvány formájában adott irományhoz kapcsolva is megjelenik.

3. Törvényalkotás

Elfogadott törvény- és határozati javaslatok:

• Elfogadott törvényjavaslat: Az elfogadott törvényjavaslatok között azoknak a törvényjavaslatoknak a száma szerepel, amelyeket az Országgyűlés zárószavazással elfogadott, függetlenül attól, hogy azt a beszámolási időszak végéig a Magyar Közlönyben kihirdették-e, vagy sem. Az elfogadott törvényjavaslatok között nem szerepelnek az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított, Országgyűlés által elfogadott törvényjavaslatok.
• Elfogadott határozati javaslatok: Az elfogadott határozati javaslatok között azoknak a határozati javaslatoknak a száma szerepel, amelyeket az Országgyűlés zárószavazással elfogadott. Itt szerepeltetjük azonban azoknak az elutasított határozati javaslatoknak a számát is, amelyek az elutasító eredménytől függetlenül is kihirdetésre kerülnek: a képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel a Ház; illetve az Országgyűlés a népi kezdeményezésben foglaltakkal nem ért egyet.
• Ciklusonként elfogadott törvényjavaslatok: Amennyiben egy statisztikai időszakban az Országgyűlés elfogad egy javaslatot, de egy azt követő statisztikai időszakban az Alkotmánybíróság részben alaptörvény-ellenesnek nyilvánítja, vagy a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek és a T. Ház újratárgyalja a javaslatot, úgy mindaddig az első elfogadást tekintjük relevánsnak, amíg meg nem születik az alkotmánybíróság, vagy a köztársasági elnök döntése. Attól kezdve azonban, ha az Alkotmánybíróság, vagy a köztársasági elnök döntése következtében az Országgyűlés újra kell, hogy tárgyalja és elfogadja a javaslatot, kizárólag a második elfogadást tekintjük a javaslat elfogadási időpontjának.

Az elfogadott törvény- és határozati javaslatok benyújtók szerinti részletezését tartalmazó táblázatok a már megtörtént zárószavazások alapján készülnek, így - előzetes adatok esetén - azok adatai eltérhetnek az alakuló ülés óta elfogadott (a Magyar Közlönyben megjelent) törvények és országgyűlési határozatok című táblázatban közöltektől.

A benyújtott képviselői és bizottsági módosító és kapcsolódó módosító javaslatok száma az e kategóriában benyújtott irományok számát tartalmazza. Egy irományszámon azonban több pontban is nyújtható be javaslat az adott törvény- vagy országgyűlési határozati javaslat módosítására. A javaslat tárgyalására kijelölt bizottság a benyújtott módosító javaslatokat rendszerező és értékelő ajánlást nyújt be az Országgyűlésnek, ezt bizottsági ajánlásnak nevezzük. A bizottsági ajánlás pontokra bontva tartalmazza az adott javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat, ezeket definiáljuk ajánláspontokként.

Benyújtói csoportosítás

A függetlenek által benyújtott irományok az ellenzéki képviselők adatai között szerepelnek.

Egyéb: a Magyar Köztársaság elnöke; az országgyűlés elnöke, alelnökei; Házbizottság, a Mentelmi bizottság elnöke és a beszámolásra kötelezettek.

4. Ellenőrzés

Azonnali kérdés, interpelláció, kérdés:

Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés tagjai az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez és a legfőbb ügyészhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

Amennyiben egy kérdést, interpellációt több címzetthez intéztek, a címzetteknél az külön-külön megjelenik, de az összesítésben csak egyként vesszük számba.

Amennyiben egy kérdést, interpellációt több képviselőcsoport tagjai nyújtottak be, az egyes képviselőcsoportoknál külön-külön megjelenik, de az összesítésben azokat egyként vesszük számba.

Az azonnali kérdések, a kérdések és az interpellációk száma címzettek szerinti részletezését a visszavont és a visszautasított kérdések, interpellációk száma nélkül közöljük.

Azokban a táblázatokban, ahol darabszám és időadat is szerepel, ott a megoszlás számítása a darabszám alapján történik.

Azonnali kérdés: Az azonnali kérdések órájának napján - aminek intézményét a Házszabály 1994. október 8-ától vezette be - legkésőbb az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával bármely képviselőcsoport vezetője a tárgy feltüntetésével kérheti, hogy az általa megjelölt képviselő az azonnali kérdések órájának keretében kérdést tehessen fel. Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni.

Ha a kérdezett nincs jelen az ülésen, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. A kérdés elmondására és a válaszadásra két-két perc áll rendelkezésre. A képviselőnek és a megkérdezettnek egyperces viszontválaszra van joga. Az utolsó szó joga a megkérdezettet illeti.

Interpelláció: Az országgyűlési képviselő magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet az Alaptörvényben meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. Az interpelláció tárgyát, címzettjét meg kell jelölni. Az Országgyűlés elnöke visszautasítja azt az interpellációt, amelyet nem a szabályoknak megfelelően nyújtottak be, s erről az Országgyűlést tájékoztatja.

Az elhangzott interpellációs válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és a bizottság javaslata alapján utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ, vagy elfogadja a bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ. Előfordulhat, hogy megerősíti korábbi elutasító döntését, és a korábban kijelölt bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

Az Országgyűlés az interpellált megindokolt kérésére hozzájárulhat az írásbeli válaszhoz, melynek elkészítésére az interpelláltnak harminc nap áll rendelkezésére.

A kérdés: Az országgyűlési képviselő felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be. A kérdés tárgyát meg kell jelölni, és utalni kell arra is, hogy a kérdező a választ szóban vagy írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ.

Elhangzására nem került sor:

Azonnali kérdés: Ha egy azonnali kérdés nem hangzik el a helyettes válaszadás elutasítását követő harmadik kérdések és válaszok órájában sem, úgy tárgyalását lezártnak kell tekinteni és ebbe a kategóriába kell sorolni.

Még nem hangzott el:

• Azonnali kérdés: Azok az azonnali kérdések, amelyeknél a képviselő a helyettes válaszadó személyét korábban nem fogadta el, így azok egy későbbi, a beszámolási időszak végét követő időpontban hangzanak majd el.
• Interpelláció, kérdés: Az el nem hangzott interpellációk, kérdések száma a ciklus elejétől benyújtott, de a beszámolási időszak végéig még el nem hangzott interpellációk és kérdések számát tartalmazza.

Írásbeli válaszra vár:

• Kérdés: Az írásbeli válaszra vár sor a ciklus elejétől benyújtott, de a beszámolási időszak végéig még meg nem válaszolt írásbeli kérdéseket tartalmazza.
• Interpelláció: Abban az esetben, ha az Országgyűlés az interpellált megindokolt kérésére hozzájárult az írásbeli válaszhoz, de az interpellált a beszámolási időszak végéig még nem küldte meg az írásbeli választ, az interpellációt az írásbeli válaszra vár sorban vesszük számba.

JELMAGYARÁZAT

E = előzetes adat

K = korrigált adat

üres hely = nincs előfordulás

... = adat nem ismeretes

0 = értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad