Báró Eötvös József (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) Magyarország első, az 1848-as forradalmat követően hivatalba lépett oktatásért felelős minisztere, aki a vallás- és közoktatásügyi tárcának az 1867-es kiegyezést követően ismét vezetőjévé válhatott. Hosszú politikusi és írói életpályája során egy időben a Magyar Tudományos Akadémia (1866-71), illetve a Kisfaludy Társaság (1860-67) elnökeként is tevékenykedett.
A korabeli címadás sorrendje talán megtévesztheti a mai olvasót e kötet tartalmát illetően: a mű nem egy sorozat része, hanem Eötvös József magyar írókról és államférfiakról megemlékező, hivatalos eseményeken elhangzott beszédeit gyűjti egybe. Emellett a könyv második fele Eötvös fontosabb rendezvényeken elmondott megnyitóbeszédeit gyűjti össze egy helyen, elsősorban az Akadémia és a Kisfaludy Társaság hivatalos összejöveteleire koncentrálva. Az emlékbeszédek az 1839 és 1867 közötti időszakból valók, a megnyitóbeszédek pedig az 1843 és 1868 között hangoztak el.
A kötet első emlékbeszédét Kölcsey Ferencről mondta el Eötvös 1839. november 24-én, a Magyar Tudományos Akadémia éves közgyűlése előtt. Eötvös a reformkor több neves politikusához hasonlóan sokat tanult az országgyűlési szónoklat műfaját megújító Kölcseytől. A két személyiség között a múltban fennálló szoros kapcsolatot jelzi az is, hogy Eötvös volt az egyik szerkesztője a Kölcsey összegyűjtött műveit tartalmazó hatkötetes sorozatnak, amely 1840 és 1848 között jelent meg.
A költő halálát követő évben elmondott emlékbeszédben a politikus azt hangsúlyozta, hogy Kölcsey egész életét és lényét a haza ügyének szentelte, magánéletet alig élt. S bár korai halála miatt Kölcsey nem tudta beteljesíteni országgyűlési követként kitűzött, illetve irodalmi műveiben megjelenő céljait, Eötvös szerint a kortársak mély tisztelettől vezetve fogják folytatni a költő közéleti erőfeszítéseit, és amikor Magyarország végre olyan lesz, amilyennek az 1830-as évek reformnemzedéke elképzelte, az utókor nem fog elfeledkezni arról, ki volt az, akinek gondolatai és első lépései nyomában haladtak. A kötet a Himnusz költőjéről szóló beszéd emellett a Körösi Csoma Sándor, gróf Dessewffy József országgyűlési követ, Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, gróf Széchenyi István, Reguly Antal, Szalay László történetíró, valamint gróf Dessewffy Emil egykori akadémiai elnök életművét méltató emlékbeszédeket tartalmazza.
A gyűjteményben Eötvösnek a két nagy magyar tudományos társaság összejövetelein elmondott szónoklatai mellett helyet kapott a bárónak a Kisfaludy Sándor költő tiszteletére 1843-ban Pesten rendezett zenés eseményen, az Erdélyi Országos Múzeum megnyitóünnepségén, a Magyar Írók Segélyegylete alakuló közgyűlésén, valamint a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók IX. Vándorgyűlésén előadott megnyitóbeszédei is.
LB
