Ráth Mór (Szeged, 1829. június 29. – Budapest, 1903. február 5.) könyvkereskedő és könyvkiadó. A bécsi politechnikumban tanult, 1846-tól a Geibel-féle pesti könyvkereskedés alkalmazottja lett. 1849-ben Görgey seregéhez csatlakozott, majd Világos után egy ideig könykereskedésekben dolgozott, majd 1857-ben önálló üzletet nyitott Pesten, mely az 1860-as években a politikai és szellemi élet vezető alakjainak állandó találkozóhelye lett. A cenzúrát kijátszva koholt címekre terjesztette Széchenyi Blickjét, Horváth Mihály munkáit. Számos klasszikus magyar író (Vörösmarty Mihály, Eötvös József, Arany János, Tompa Mihály) műveit, továbbá Shakespeare műveinek hatkötetes gyűjteményét, Szász Károly fordításában a Nibelung-éneket jelentette meg díszes kivitelben. Az igazságügyminiszter rá bízta a törvények és rendeletek hivatalos kiadását az ország minden nyelvén.
1865-ben adta ki Ráth Mór az Országgyűlési zsebkönyvet. „E műben mind azon okmányok és törvényekben foglaltatnak, melyek a legközelebbi … országgyűlésnek a közjogi kérdések megoldása végett tartandó tanácskozásainál anyagul és alapul fognak szolgálni.” A négy részre felosztott mű első része a felső- és alsóházi rendszabályokat tartalmazza. A második részben az októberi diploma, a februári pátens és septemberi manifestum, a harmadik részben a királyi meghívó levél, a trónbeszéd és V. Ferdinánd király trónlemondási oklevele, továbbá a két felirat, és az ezekre válaszul küldött leiratok, valamint a folyó évben megkezdendő erdélyi és magyar országgyűlésekre meghívó királyi irat szerepel. A negyedik részben a lényegesebb alaptörvények sorakoznak: az első trónöröklési szerződés, a Lipót-féle erdélyi diploma, III. Károly biztosító nyilatkozata, a magyar és erdélyországi pragmatica sanctio, az 1791-diki törvényekből a 3., 10., 12., és a 19. törvények, az 1791-diki erdélyi törvényeknek 6. cikkelye, az 1827-diki 3. törvény, V. Ferdinánd királyi hitlevele s az 1848-iki sarkalatos törvények.
VJ
