Árvai Zombory Gedő (Marosvásárhely, 1836. – Szerencs, 1913. szeptember 17.) református pap, egyháztörténész, földrajztudós, egyházi író. A kolozsvári református papnevelőben fejezte be tanulmányait 1856-ban. Papi vizsgái után gróf Teleki Sándor támogatásával külföldre ment és megfordult több egyetemen, járt Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Hollandiában. Hazatérve újságokba írt, majd 1861-ben a szatmári református főgimnáziumba hívták meg a számtan és a természettudományok tanárának. Szerkesztette a Tárogató című lapot, majd a Szatmári Közlönyt és megalapította a Kölcsey Társaságot. 1861-ben Megyaszóra ment papnak, ahol 46 évet élt, ettől kezdve csak a híveinek és az irodalomnak élt.
Első műve, a két kötetes Úti-rajzok, melyben beszámol az 1859 februárjától másfél évig tartó utazásáról. A 17 hónap alatt 13 országben járt, több mint 60 városban, helységben nézett szét, és jegyezte fel a tapasztalatait. Marburgban és Genfben 4 hónapot hallgatott teológiát, Baselben 3 hónapot. Zürichben és Párizsban 1-1 hónapot töltött. Legtöbbször vonattal közlekedett, de utazott hajóval is az Elbán Tetschentől Drezdáig, a Rajnán Mainztól Kölnig, Hollandiából Belgiumba, Belgiumból Angliába és Velencétől Triesztig. Öszvérháton ment Freibergtől Tetschenig, és gyalog, vagy szekéren az Alpokon át Svájctól Olaszországba a Szent Bernát hágón át Hannibál és Napóleon útján. Vallomása szerint: a tanulás és tapasztalás vágya vitte az utazásra, de mindig figyelt arra is, hogy mit lehetne imádott hazája javára fordítani. Az első kötet tartalma: Magyarország, Austria, Morvaország, Csehország, Németország, Holland, Belgaföld, Anglia. A második kötet tartalma: Franciaország, Schweiz, Savoya és a schweizi határhegyek, Olaszország, Krajna, Karinthia és Stájerország.
VJ
