Ghyczy Ignácz Kiállítótér

Az Országgyűlési Könyvtár a fszt. 26-ban muzeális kiállítóteret rendezett be. Létrehozásának az volt a célja, hogy olyan – megfelelő hőmérsékletű teremben – őrizzék a törvényileg muzeális, ritka és értékes köteteket, ahol az Országházi és könyvtári látogatókat is fogadhatják. Itt a látogatók megismerkedhetnek a könyvtár muzeális gyűjteményének egy részével és a Képviselőházi Könyvtár megalakulása után örökölt Ghyczy Ignácz gyűjteményének sokszínűségével.

kiallitoter-2

A terembe a következő állományrészek kerültek:

  • Ghyczy Ignácz gyűjteményének a muzeális raktárból leválogatott különleges, és értékes kötetei, melyek tetszetős szép aranyozott bőrkötésűek, illetve különleges papírkötésűek,
  • Ghyczy Ignácz mezőgazdasági tárgyú gyűjteményéből válogatás,
  • muzeális korú ritka folyóiratok, melynek zöme Ghyczy Ignácz gyűjteményéből származik,
  • a Magyar Parlamenti Gyűjtemény 1849 előtti unikális és muzeális állománya, közte Gyurikovits György gyűjteménye,
  • az Erdélyi Országgyűlés dokumentumai,
  • valamennyi nagy formátumú kötet a muzeális raktárból.

slider

kiallitoter-3

A könyvtár muzeális gyűjteménye megközelítőleg 8000 művet tartalmaz, összetétele sokszínű, a jogi, politikai, országgyűlési, államtudományi, illetve történeti kötetek mellett a földrajzi, gazdasági, hadtudományi, szépirodalmi, és gazdagon illusztrált kötetek is találhatók benne.

A kiállítótérbe jelenleg 2566 kötet került be. A muzeális kötetek egy része Ghyczy Ignácz (1799–1870) híres komáromi könyvgyűjtő, országgyűlési képviselő hagyatékából származik, melyet örökösei ajándékoztak 1872-ben a Képviselőházi Könyvtárnak. Az országgyűléssel kapcsolatos muzeális kötetek többnyire Gyurikovits György (1780–1848) pozsonyi táblabíró, országgyűlési követ hagyatékából származnak.

A legrégebbi kötet már több mint 500 éves: Werbőczy István 1517-ben kiadott Tripartituma. A muzeális gyűjtemény különösen becses kötetei közül néhány példa: Bonfini Rerum Ungaricumjának Zsámboki János által átdolgozott műve 1581-ből, Ortelius Theatrum orbis terrarumja 1595-ből, Nádasdi Ferenc Mausoleumja 1664-ből, az Ónodi országgyűlés articulusai 1707-ből, Decsy Sámuel Szent Koronáról és a koronázási ékszerekről írott műve 1792-ből, stb.