Lotz Károly falfestményei (Budapest, Kiadja a Lotz-ünnepély Hölgybizottsága, 1899.) 1898. február 27-én az Iparművészeti Múzeum csarnokában megrendezésre került nagyszabású ünnepség keretében köszöntötték Lotz Károlyt (1833-1904), a dualizmuskori Magyarország legsikeresebb falképfestőjét, a kiváló festőművészt. E rendezvény szervezésében nagy szerepet vállalt egy 100, később 150 tagúnak mondott Hölgybizottság, amely arisztokrata hölgyekből állt, elnökül pedig Izabella főhercegnőt választották. E bizottság gondoskodott arról, hogy a mester falfestészeti életművének javát bemutató fa- és fénymetszetek díszalbum keretében jelenjenek meg. Az 1899-ben kiadott albumba Riedl Frigyes irodalomtörténész írt 26 oldalas bevezetést, 9 fejezetben tárgyalva Lotz falfestészetét. A tanulmány a művészettörténeti szakszöveg és a szépirodalom határterületén helyezkedik el. A szövegben kis ábrákon Lotz alkotásait mutatták be Morelli Gusztáv vezetése alatt készült fametszeteken. Az albumban 16 szimpla és 2 dupla képtáblán, vagyis összesen 20 római számmal jelzett oldalon mutatták be Lotz nyolc épületbe festett mennyezet-, illetve falképeit és részleteit. A képtáblák főszereplője a festő főműve, az Operaház mennyezetfestménye, melynek egy duplaoldalon bemutatott összképén kívül hét szimplaoldalas részletét tartalmazza az album. Egy duplaoldalt kapott az Igazságügyi palota (Curia) mennyezetképe, két-két oldalt pedig az Országház, a Szent István-bazilika és a budavári Nagyboldogasszony- vagyis a Mátyás-templom festményei. További három szimplaoldalon egy-egy pesti főúri palota mennyezetfestményének képe szerepel. A képtáblákon a falfestményekről készült fényképek felhasználásával készült fénymetszetek láthatók, kivéve az operaházi hét részletképet, melyeknek fénymetszetei a festmények kartonjairól készültek. A fénymetszet, azaz a heliogravűr eljárás a fotó- és a képzőművészet határához tartozó technika. Az album készítése előtt néhány évtized óta alkalmazott eljárást nagyszerűen alkalmasnak tartották festmények vagy egyéb képzőművészeti alkotások sokszorosított képi bemutatására, amely meglehetősen hitelesen adta vissza az eredeti látványt. A Lotz-album képtábláihoz alapul vett fényképeket Weinwurm Antal készítette, melyekből Aust Róbert budapesti intézetében, Háry Gyula és Papp Sándor festőművészek közreműködésével készítették a fénymetszeteket. Lotz festészeti alkotásai, amelyekről az album képei készültek nem freskók, hanem szekkó- (al secco) festmények, vagyis száraz vakolatra – egyes esetekben tudjuk, hogy márványpor vakolatra – készült temperaképek. Kivételt képeznek a Szent István-bazilika kompozíciói, melyeket a festő kartonjai alapján mozaikba raktak.

Csősz Anna

2023. 03. 28.

Másolat

Másolat: nyomtatott grafikáról

014-08/2023/Gysz

Fénymetszet

Eredeti

Papír

Vertikális

Monokróm

Jó

33x45 cm

Album

Budapest, Lotz-ünnepély Hölgybizottsága, 1899.

Lotz Károly falfestményei. Húsz fénymetszetű táblával és Morelli Gusztáv fametszeteivel. Szövegét írta Riedl Frigyes. Budapest, Kiadja a Lotz-ünnepély Hölgybizottsága, 1899. – 33 p. + 18 t. : ill., 45 cm

XII. Mennyezet-freszkó br. Wodianer Albert palotájában Budapesten: A művészetek. Jobbról a Költészet, Építészet, Szobrászat és Festészet, balról a Táncz, a Zene, az Ének és a Színészet

Báró Wodianer Albert palotájának mennyezeti freskója, (a művészetek), fénymetszet a Lotz-albumban, 1899

Báró Wodianer Albert palotája (ma Budapest, VI. kerület, Liszt Ferenc tér 3.) első emeleti termének mennyezetfestménye, melyen Lotz Károly a művészeteket ábrázolja, készült 1889-ben. (A kép az 1941-ben lebontott palotából a pesti belvárosi Károlyi-palotába, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületének egyik termébe került, ahol ma is található.) E festményről készült a Lotz album fénymetszete, a XII. tábla, melynek címe: „Mennyezet-freszkó br. Wodianer Albert palotájában Budapesten: A művészetek.” A temperatechnikával készült mennyezetkép keretének rövidebb oldalai a bécsi Felső-Belvedere nagy oromzatának formáját követve homorú, egyenes és domború vonalakkal barokkos keretet képeznek. A hosszoldalak közepén szegmensívben beívelődik a keret. E szegmensívek által megszakítva kör alakú festett nyílás zárja az alatta lévő festett architektúrát, melyet Colosseum-motívumok alkotnak, négy oszlop fölött golyvázódó párkánnyal. E párkány fölött nyílik meg az égbolt, mely előtt és részben az építészeti részletek előtt is antik mitológiai alakok láthatók. A rövidebb oldalakhoz közelebb nagyobb csoportok, a hosszabb oldalak közepénél alárendelt, kisebb csoportok jelennek meg. Ybl Ervin megállapítása szerint reneszánsz jellegű – neoreneszánsz – festészeti kompozíció jelenik meg a mennyezeten, ennek kerete azonban neobarokk megoldás. Az egyik rövid oldalon a festett körépítmény elé egy attól függetlennek látszó volutás talapzatot helyezett a festő. E piedesztálnak – úgy tűnik – alsó szintjén az Építészet allegóriája rajztáblával és körzővel, míg a talapzat tetejére a Szobrászat, és a fölé emelkedő Festészet kapott helyet. Velük szemben, a kerek architektúra előtt lebegő felhőn ül a Költészet alakja, ő emelkedik a legmagasabbra, kezében líra és papírtekercs látszik, feje fölé puttó emel koszorút. A felhőt – mintha tartanák – puttók veszik körül. A szemközti rövid oldalon a kilenc múzsa közül hét látható. A festett építészeti háttér elé átlósan emelkedő felhő tetejét Terpszikhoré, a tánc múzsája foglalja el, feje fölé csörgődobot tartva. Bal keze alatt a felhőn a zene, a szerelmi dal, a líra és az eposz múzsái láthatók. Jobb keze alatt, a felhő mellett a tragédia és valószínűleg a komédia múzsája lebeg. A felhőt játékosan itt is egy puttó támasztja alá Atlaszként, egy társa teátrális mozdulatot tesz. A hosszabb oldalak közepén egyrészt a Dicsőség harsonás és pálmaágat tartó alakja látható hátulról, merész rövidülésben, egy puttó társaságában, a másik oldalon pedig egy piedesztálon álló, és egy neki virágos tálat nyújtó puttó kettőse jelenik meg. A Lotz Károly falfestményeit bemutató albumot a Lotz-ünnepély Hölgybizottsága adta ki 1899-ben, Riedl Frigyes irodalomtörténész bevezetőjével, tanulmányával. Riedl kilenc fejezetet írt Lotz falfestészeti életművéről, a szöveg közti képek Morelli Gusztáv fametszetei. Az album húsz római számmal jelzett oldalon fénymetszeteket tartalmaz, melyek a festő nyolc épületben (többek közt az Operaházban, az Országházban, az Igazságügyi Palotában) festett fal- és mennyezetképeit mutatják be. A fénymetszet (heliogravűr) eljárás a fotó- és a képzőművészet határához tartozó technika. A Lotz-album esetében az alapul vett fényképeket Weinwurm Antal készítette, melyekből Aust Róbert budapesti intézetében, Háry Gyula és Papp Sándor festőművészek közreműködésével készítették a fénymetszeteket.

Képmelléklet

Fénymetszet

Monochróm

Weinwurm Antal (1845 – 1918?)

Háry Gyula (1864 – 1946)

Papp Sándor (1868 – 1937)

Aust Róbert, Budapest, (VI. Szondy u. 92.)

Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1938.