Mária Terézia enteriőr: Két évvel egy vesztes török háború és tizenkét éves törvényhozási kényszerszünet után 1741. szeptember 11-én Mária Terézia összehívta Pozsonyba a magyar országgyűlést, hogy segítsenek neki koronáját fegyverrel megmenteni. A királynő jól tudta, hogy trónját csak a magyar rendek segítségével tudja megvédeni a porosz fenyegetéstől. Mária Terézia, hogy megnyerje a magyarok támogatását, a pozsonyi országgyűlésen személyesen jelent meg, gyászruhát viselve, karján fiával, a gyermek II. Józseffel. Ez a híres pozsonyi jelenet. A fiatal királynő hatásos beszédet mondott, ezt követően mondták ki a jelenlévő magyar nemesek egybehangzóan: „Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”) E közfelkiáltással kiálltak a királynő mellett, aki cserébe érvénytelenítette III. Károly király néhány magyarellenes intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét. Gróf Eszterházy Ferenc Gróf Eszterházy Ferenc főlovászmesterként vett részt az 1741-es országgyűlésen, a diéta biztonságáért és a résztvevők elszállásolásáért felelt. Gróf Grassalkovich Antal Királyi személynök, 1751-től koronaőr és Mária Terézia bizalmasa volt. Az 1741-es országgyűlésen közreműködött abban, hogy a rendek megszavazzák a katonai segítséget Mária Teréziának, valamint hogy Lotaringiai Ferencet elismerjék kormányzótársnak. Élete végére a köznemesből a legfényesebb arisztokrácia tagjává emelkedett. Gróf Batthyány Lajos kancellár Az 1741-es országgyűlésen lángoló szavakkal támogatta a mindenünnen szorongatott ifjú királynőt, s nem csekély része volt annak a fontos jelenetnek az előidézésében, mely a magyar nemességnek örök dicsőségére szolgál, és melynek eredménye – a nemzet határtalan áldozatkészsége, világraszóló vitézsége folytán – Mária Terézia trónjának megoltalmazása és biztosítása volt. Gróf Esterházy Imre Gróf Esterházy Imre prímás koronázta meg Mária Teréziát 1741. június 25-én. Részt vett az 1741-es országgyűlésen, ahol beszédet is mondott. Gróf Pálffy János Részt vett Buda várának 1686-os visszavételében, és a horvát báni tisztséget is betöltötte. Katonai országbíróként érte Mária Terézia trónra kerülése. 1741-ben a megüresedett nádori pozícióra négy jelölt közül (Esterházy József gróf, Révay Pál báró, Pálffy János gróf, Zay Imre) a rendek egyhangúlag Pálffy Jánost kiáltották ki. Június 25-én Esterházy Imre prímással együtt koronázta meg Mária Teréziát. Fegyveres haderőt szervezett, munkája eredményeként szeptember 11-én a rendek „életüket és vérüket” ajánlották fel az ingadozó trón megmentésére. Nádorként örömmel jelenthette az uralkodónak, hogy hű magyarjai felkészültek a védelemre. Később a királynő a magyarországi hadsereg fővezérévé nevezte ki.

Eredeti

Digitális eredeti /Digital Photo File

Digitális Photo File

Eredeti

Horizontális

Színes

Kifogástalan

A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás (Országgyűlési Múzeum) Mária Terézia-enteriőrje, 2022

Országház, Látogatóközpont. A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás. A rendi országgyűlések kora (1608-1847)), Mária Terézia enteriőrje. A forgó színpadon az ülő alak (hátulról) Mária Terézia királynő, mellette bal oldalon gróf Pálffy János nádor (karddal a kezében), szemben gróf Batthyány Lajos kancellár, jobb szélen gróf Grassalkovich Antal királyi személynök, a királynő jobbján gróf Esterházy Ferenc főlovászmester figurája áll. A forgószínpad korlátjába információs monitorokat építettek be az enteriőr szereplőinek életrajzi adataival. A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás a magyar parlamentarizmus történetét követi nyomon az középkortól kezdve a reformországgyűléseken át 1990-ig, 8 fejezetben, kronologikusan bemutatva az országgyűlések történetét. Az állandó kiállítás 2015. március 6-tól fogadja a látogatókat.

Éger György