Pázmándy Dénes terem A Kossuth térre néző tanácsterem a Munkácsy- és a Nándorfehérvár-termek mellett az épület déli szárnyán, a főemeleten található. A helyiség az 1902 és 1949 között a képviselők olvasóterme volt. Az első világháború idején a termet az Országos Hadsegélyező Bizottság munkanélküliség leküzdésére alakított albizottsága használta, majd az 1920-as évek végéig elsősorban a közlekedésügyi bizottság ülésezett itt. A Munkácsy- és Nándorfehérvár-terem mellett 1928-ban ezt a helyiséget is felújították. Ekkor kerültek fel a falra egyfelől Deák Ferenc, Kossuth Lajos és Széchenyi István arcképei, másfelől a Szépművészeti Múzeum Történelmi Arcképcsarnokából Benczúr Gyula (1844–1920) Millenniumi hódolat című festménye, mely azt a jelenetet örökítette meg, amikor a magyar országgyűlés küldöttsége 1896-ban megjelent a királyi várban Ferenc József és felesége köszöntésére. A képen több mint hetven korabeli közismert személyiség – képviselők, főrendiházi tagok – portréja szerepelt. Az alkotást 1940-ben átszállították a Várba, a királyi palotába, ahol azonban Budapest ostromakor sajnálatos módon megsemmisült. A második világháború során ez a helyiség nem szenvedett különösebb kárt, így már 1945 májusától használatba vették: itt tartotta üléseit az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága, valamint az ideiglenes nemzeti kormány is. 1949-ig a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága használta, miközben képviselői olvasóteremként is funkcionált. Ezt követően a helyiség az ekkor felálló Elnöki Tanács tanácsterme lett, benne Lenin és Sztálin márvány mellszobraival, valamint Pór Bertalan Rákosi Mátyást ábrázoló festményével. Közülük hosszabb ideig, azaz 1956 után csak Lenin mellszobra maradt a helyiségben, amely egészen 1989-ig az Elnöki Tanács használatában állt. Az Elnöki Tanács ülései mellett itt folytak a tárgyalások az Elnöki Tanács elnöke vagy helyettese meghívására Magyarországra érkező külföldi delegációkkal is. A terem 1990 után elsősorban bizottsági ülések helyszíne volt, 1994 és 1999 között a Költségvetési és pénzügyi bizottság tartotta itt az üléseit. 2015 és 2018 között ez a helyiség adott otthont leggyakrabban a kormány sajtótájékoztatójának. A terem ezt követően főként reprezentációs célokat szolgált, falait jelenleg az 1848 és 1939 között házelnöki tisztséget betöltő politikusok portréfestményei díszítik. A termet 2017-ben nevezték el Pázmándy Dénesről (1816–1856). Pázmándy az első népképviseleti országgyűlés képviselőházának elnöke a reformnemzedék tagja volt. A polgári forradalom első diplomatája lett 1848 májusában Frankfurtban, majd július 10-én a képviselőház elnökévé választották. Meghatározó szerepe volt az önvédelem szervezésében, a szabadságharc politikai intézményrendszerének kialakításában, de az országgyűlést már nem követte Debrecenbe, s lemondott. A forradalmi hatóságok és a császári hatalom is főbenjáró perbe fogta, szabadulása után teljes elszigeteltségben élt.

Eredeti

Digitális eredeti /Digital Photo File

2018-2022 országgyűlés

Digitális Photo File

Eredeti

Horizontális

Színes

Kifogástalan

Ricoh Theta Z1 gömbkamerával készült

Gömbpanorámás fénykép a Pázmándy Dénes teremről, 2020

Országház, F osztály, Főemelet 11. Pázmándy Dénes terem (egykor Képviselői író-, és olvasóterem). Panoráma fényképezőgéppel készített felvétel az Országház Pázmándy Dénes termének enteriőrjéről. A falakon a képviselőházi elnöki festménygaléria. A termet 2017-ben nevezték el Pázmády Dénesről (1816–1856). Pázmándy az első népképviseleti országgyűlés képviselőházának elnöke a reformnemzedék tagja volt. A polgári forradalom első diplomatája lett 1848 májusában Frankfurtban, majd július 10-én a képviselőház elnökévé választották. Meghatározó szerepe volt az önvédelem szervezésében, a szabadságharc politikai intézményrendszerének kialakításában, de az országgyűlést már nem követte Debrecenbe, s lemondott. A forradalmi hatóságok és a császári hatalom is főbenjáró perbe fogta, szabadulása után teljes elszigeteltségben élt.

Bencze-Kovács György