2011-ben a magyar Országgyűlés a 61/2011 (VII. 13.) számú határozatában döntést hozott az Országház előtti Kossuth Lajos tér átalakításáról. Ennek keretében került sor a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállítására is. II. Rákóczi Ferenc szobrát restaurálták, ugyanakkor három, egykor a téren állt és 1945 után eltávolított monumentális szobor újraalkotása történt meg. Andrássy Gyula lovas szobra az eredeti helyére került, Marton László „A Dunánál” címet viselő József Attila szobrát, ami 1980–2013 között állt ott, az új rakpart szélére helyezték át. Tisza István emlékműve – Károlyi Mihály szobrának eltávolítása után – a tér északi részén született újjá. Kisfaludy Stróbl Zsigmond Kossuth Lajos-emlékműve helyére pedig visszaállították az 1927-es Horvay János-féle Kossuth-szoborcsoportot. Az építkezések 2014 decemberében értek véget.
Andrássy Gyula lovas szobra
Andrássy Gyula szobrát eredetileg az Andrássy út városligeti torkolatánál képzelték el.
A szobortervek bírálóbizottsága 1893. október 11-én Zala Györgynek ítélte oda a 6000 forintos első díjat. A győztes mű a Schickedanz Albert tervezte félkör alakú oszlopcsarnok közepén, koronázási díszöltözetben, lóháton, fedetlen fővel, méltóságteljesen, mégis póztalanul mutatta a kiegyezés miniszterelnökét. Andrássy özvegye, Kendeffy Katinka grófnő elismeréssel nyilatkozott az arcvonások hitelességéről. A lovat Andrássy Tivadar Rigó nevű lováról mintázta Zala, bár egyes újságok Andrássy Gyula kedvenc paripáját nevezték meg modellként.
1900. elejére, amikor a szoborbizottság Széll Kálmán elnöklete alatt az addigra elkészült mintákat végleges kivitelre elfogadta, már az Országház melletti elhelyezés került előtérbe. Az új helyre Foerk Ernő műépítész-tanár tervezte meg az építészeti elemeket. A hat és fél méter magas talapzat barokk stílusban, az Oravica melletti ruszkabányai márványból készült. Az alapozás a Duna 0 pontjáig, vagyis 11 méter mélyre ért le, ott egy másfél méteres betontömbön fekszik.
A posztamens elején, ahol eredetileg a családi címer szerepelt volna, a magyar címer és egy pálmaággal körülvett dísztábla került, vésett felirattal. Két oldalán egy-egy impozáns, összesen ötvenöt, életnagyságúnál nagyobb figurából álló jelenetet ábrázoló dombormű látható. Ezek Andrássy Gyula politikai működésének két kiemelkedő eseményét, az 1878-as berlini kongresszust és az 1867-es koronázást elevenítik fel.
A szobor öntését a Róna-féle bronzöntöde végezte el. A Pesti Napló 1904. június 18-i száma számolt be arról, hogy a szobrot néhány nappal azelőtt a talapzatra emelték, de minthogy a domborművek elkészültére még várni kellett, az emlékmű még sokáig egy házikó takarta. A leleplezésre végül 1906. december 2-án került sor. Az uralkodóház tagjai, a parlamenti képviselők, a főváros és a vármegyék képviselői, valamint a diplomáciai kar jelenlétében lezajlott fényes ünnepségen Széll Kálmán szónokolt, majd Ferenc József király rövid beszéde után hullt le a lepel, végül Vaszilievits János alpolgármester vette át Budapest közönsége nevében az új szobrot.
1919. május elsejére a főváros több más közteréhez hasonlóan a Kossuth Lajos teret is ünnepi dekorációval borították be. Andrássy szobrát is beburkolták és egy őszirózsás katonát ábrázoló figurát helyeztek elé. Az ókori görög stílusban fagerendákkal körbeépített Andrássy-emlékművet A Munka dicsőségének templomának nevezték el.
Az 1945-ös budapesti harcok után készült első felmérések szerint a szobor nem szenvedett komoly károkat, mégis a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a sérülésekre is hivatkozva, legfőképpen pedig azért, mert az épülő Kossuth híd pesti feljárójának nyomvonalában állt, az emlékmű eltávolítására utasított. Egy visszaemlékezés szerint a szovjetek fel akarták volna robbantani, és ezt megelőzendő szállíttatta el a város vezetése. 1950-ig tárolták, utána nyoma veszett, a márvány részek egy-egy darabját bizonyíthatóan, a bronzöntvényeket vélhetően más műalkotásokhoz felhasználták.
Andrássy Gyula emlékművét eredeti fotók és dokumentációk alapján kellett rekonstruálni. A 2012. október 26-án kiírt pályázatra két munkával kellett jelentkezni: egy neobarokk, Zala György stílusát idéző gipsz lófejszoborral vagy féldomborművel, illetve az eredeti szoborról készült olyan grafikával, amelynek perspektívája nem azonos a fennmaradt korabeli fényképek nézőpontjával. A pályázatot a Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. nyerte el, magát a szobrokat Polgár Botond, Engler András és Meszlényi János formálta és öntötte újra. A kőelemeket a RENESZÁNSZ Kőfaragó Zrt. állította elő.
A szobrot 2015. május 5-én szállították a helyszínre. A bronz reliefek később kerültek fel a posztamensre.
Az emlékművet 2016. szeptember 13-án avatta fel Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselők és Andrássy Gyula leszármazottai jelenlétében.
Egy érdekes adalék. Tartja magát a vélekedés, hogy esetleg a Sztálin szobor is tartalmazott az Andrássy emlékműből származó nyersanyagot. Zsigmond Attila, a Kossuth téri szobrok visszaállítására alakult Szoborbizottság titkára ezzel kapcsolatban jelképes gesztust tett. 1956 októberében a Sztálin szoborról maga is lefűrészelt egy apró darabot. A megőrzött forradalmi relikviát átadta Wachsler Tamásnak, a Steindl Imre Program vezetőjének. Arra kérte, hogy olvasszák be azt az újraöntött Andrássy-szobor bronzanyagába, jelképesen megteremtve így a kapcsolatot az egykori és a mai szobormű között.
Irodalom:
Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest, Székesfővárosi Házinyomda, 1934. p. 265-270.
A berlini kongresszus. Zala György domborműve gróf Andrássy Gyula szobrán. Vasárnapi újság 1904. (51. évf.) 49. sz. december 4. p. 832-833.
Budapest újabb szobrai. Építő Ipar 1906. dec. 9. 49. szám, p. 452.
Potó János: Az emlékezés helyei. Emlékművek és politika. Budapest. Osiris, 2003. p. 64-66.
Sztálin egy darabjából született újjá az Andrássy-szobor. In: VS Magazin. 2015. május 3. https://vs.hu/magazin/osszes/sztalin-egy-darabjabol-szuletett-ujja-az-andrassy-szobor-0503#!s0 Letöltés: 2017. október 15.
