Az Országgyűlési Múzeum „A magyar törvényhozás ezer éve” című állandó kiállítása 520 négyzetméteren, 8 fejezetben, kronologikus sorrendben tárja a látogatók elé a magyar parlamentarizmus gyökereit, kialakulását és fejlődését egészen a rendszerváltozásig. A tárlat első része a kezdetektől a rendi országgyűlésekig bezárólag jeleníti meg az országgyűlések történetét. (Részei: Középkor; és a Rendi országgyűlések kora.) A második nagy egység az 1918-ig tartó korszakot öleli fel. A modern parlament megszületését szemlélteti, a reformországgyűlésektől a népképviseleti országgyűlés létrejöttén át az új elveken nyugvó parlamentarizmus megszilárdulásáig, kiépítéséig. A harmadik rész a parlamentarizmus alakulását, az útkeresések és az újrakezdések időszakát foglalja össze 1918 és 1990 között. (Részei: A független Magyarország parlamentarizmusa; A parlamenti demokrácia kísérlete; Látszatparlament.) A látványt –eredeti tárgyak, felöltöztetett modellek, dokumentumok, plakátok stb. hozzák közelebb a korszakokat – audiovizuális tartalmak (például korabeli híradófelvételek, filmek), és interaktív eszközök egészítik ki. A kiállítás az Országház Látogatóközpontjában 2015. március 6-án nyílt meg. A rendi korszak felbomlásának időszakát, a reformkort egy önálló enteriőr eleveníti fel. Az ország rendjei ugyan sokszor kompromisszumra kényszerültek, de meg tudták őrizni a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság függetlenségét és az ezt garantáló alkotmányosságot. Ez a rendszer ugyanakkor a többség számára az elnyomást jelentette: a diéta két táblája a magyarországi lakosság több mint 90%-át kizárta a nemesi alkotmány által biztosított jogokból. Nyugat-Európa ezzel szemben a jogkiegyenlítődés irányába fejlődött. A megmerevedett honi viszonyok tarthatatlanságát mint a nemzet fejlődésének gátját ismerték fel a magyar nemesség legnagyszerűbb alakjai a reformkor kezdetén. A korszak szimbolikus kezdő dátuma 1825. november 3. volt, amikor gróf Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmét ajánlotta fel egy magyar nyelvű tudós társaság létrehozására. A reformkor igazi jelentősége abban áll, hogy megfogalmazta a problémákat és megindult a közgondolkodás a reformok ügyéről. Úgy tekinthetünk erre a korra, mint egyfajta előkészítési folyamatra, amelynek célja a modern értelemben vett magyar nemzet és a polgári társadalom megteremtése volt.

Eredeti

Digitális eredeti /Digital Photo File

Digitális Photo File

Eredeti

Horizontális

Színes

Kifogástalan

Ricoh Theta Z1 gömbkamerával készült

A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás reformkori enteriőrje gömbpanorámás felvételen, 2020

Országház, Látogatóközpont. Országgyűlési Múzeum, „A magyar törvényhozás ezer éve” című kiállítás reformkori (1825 – 1847) enteriőrje, 360 fokos, gömb panoráma felvételen. Középen a reformkor országgyűléseinek politikai munkáját szimbolizáló „munkaasztal” áll, rajta Széchenyi István és Felsőbüki Nagy Pál emléktárgyaival (utazósapkák), a korszak fontos dokumentumaival és az országgyűlések történetét bemutató lapozható digitális kódexekkel. A kép jobb alsó részében látható digitális kódex az utolsó hat rendi diéta jelentősebb eseményeit, szereplőit és a törvényekben elért eredményeit mutatja be interaktív formában. Az „ország munkaasztalának” hátterében az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ábrázolása – színezett metszeten – látható. Felettük a reformkor nagyjainak arcképei. Bal oldalon a középkori enteriőrt láthatjuk, a vitrinekben uralkodói pecsétekkel, dokumentumokkal, fegyverekkel, a színpadon hat figura, melyek segítségével (projektoros vetítéssel) bemutatható, hogyan alakult a királyi teljhatalom rendi országgyűléssé. Jobb oldalon az 1848-1849-es eseményekkel kapcsolatos tárgyak és ábrázolások. A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás a magyar parlamentarizmus történetét követi nyomon az középkortól kezdve a reformországgyűléseken át 1990-ig, 8 fejezetben. Az állandó kiállítás 2015. március 6-tól fogadja a látogatókat.

Bencze-Kovács György