Az Országgyűlési Múzeum „A magyar törvényhozás ezer éve” című állandó kiállítása 520 négyzetméteren, 8 fejezetben, kronologikus sorrendben tárja a látogatók elé a magyar parlamentarizmus gyökereit, kialakulását és fejlődését egészen a rendszerváltozásig. A tárlat első része a kezdetektől a rendi országgyűlésekig bezárólag jeleníti meg az országgyűlések történetét. (Részei: Középkor; és a Rendi országgyűlések kora.) A második nagy egység az 1918-ig tartó korszakot öleli fel. A modern parlament megszületését szemlélteti, a reformországgyűlésektől a népképviseleti országgyűlés létrejöttén át az új elveken nyugvó parlamentarizmus megszilárdulásáig, kiépítéséig. A harmadik rész a parlamentarizmus alakulását, az útkeresések és az újrakezdések időszakát foglalja össze 1918 és 1990 között. (Részei: A független Magyarország parlamentarizmusa; A parlamenti demokrácia kísérlete; Látszatparlament.) A látványt –eredeti tárgyak, felöltöztetett modellek, dokumentumok, plakátok stb. hozzák közelebb a korszakokat – audiovizuális tartalmak (például korabeli híradófelvételek, filmek), és interaktív eszközök egészítik ki. A kiállítás az Országház Látogatóközpontjában 2015. március 6-án nyílt meg. Litográfia az első népképviseleti országgyűlés megnyitásáról: A modern magyar parlamentarizmus megszületését a világgal tudató művészeti alkotás röviddel az esemény után elkészült, pedig alkotója, August von Pettenkofen (1822–1889) egy ízig-vérig bécsi művész volt. Nem is volt tanúja az 1848. július 5-én a régi pesti Vigadóban lezajlott történelemformáló eseménynek, művét Borsos József festményét felhasználva készítette el. A korban a kőnyomatok voltak hivatva a világ érdeklődésére számot tartó eseményekről tudósítani, így az roppant népszerű – emellett művelőjének kifizetődő – művészeti ág volt. Az eseményről hírt adni szándékozók pedig igyekeztek jó nevű és gyors kezű litográfust találni a feladatra. Pettenkofen a neves bécsi képzőművészeti akadémián tanult a világhírű Franz Eybl tanítványaként, s már 1837-től készített mestere irányítása alatt litográfiákat. A különben festészettel és karikatúrakészítéssel is foglalkozó fiatal művész lelkesen látott a kőrajz elkészítéséhez, amelyet egyetlenként az eseményről tudósítók között, színezett változatban is kiadtak. A jelenet azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Vigadóban összegyűlt, immár a népképviselet elve alapján megválasztott országgyűlési tagok (a képviselők), valamint a régi rendnek megfelelően születési vagy hivatali előjoguknál fogva az országgyűlésben tanácskozó felsőházi tagok együttes ülésén a királyt képviselő „homo regius” István főherceg, nádor a trónbeszéd felolvasásával megnyitja az új országgyűlést. Körülötte az emelvényen az országgyűlésnek felelős, független magyar kormány tagjai láthatóak (a király személye körüli miniszter, Esterházy Pál herceg kivételével, akit hivatala Bécshez kötött). A lelkesedő képviselők és felsőházi tagok között a ’48-as események legfontosabb alakítóinak arcmásait láthatjuk. Így a később honvédtábornokká emelkedő, radikális Perczel Mórt, a komáromi erődben a legtovább kitartó kormánybiztost, Újházy Lászlót vagy a két legkülönlegesebb országgyűlési tagot: a kép bal szélén díszmagyarban álló „vad gróf” (különben Petőfi legbensőségesebb barátainak egyike) Teleki Sándor gróf és a jobb szélen ülő lugosi képviselő, a román pap-tanár, Eftimie Murgu.

Eredeti

Digitális eredeti /Digital Photo File

Digitális Photo File

Eredeti

Horizontális

Színes

Kifogástalan

Ricoh Theta Z1 gömbkamerával készült

A népképviselet megteremtése korszakának enteriőrje A magyar törvényhozás ezer éve című kiállításon, gömbpanorámás felvételen, 2020

Országház, Látogatóközpont. Országgyűlési Múzeum, „A magyar törvényhozás ezer éve” című kiállítás. A népképviselet megteremtése korszak (1848 – 1849) enteriőrje, 360 fokos, gömb panoráma felvételen. A fénykép bal oldalán Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele című festményének (1864) másolata, majd a pozsonyi Zöldfa fogadó erkély konzoljának hű másolata látható. Ehhez konkrét történet kapcsolódik: 1848. március 15-én az országgyűlés küldöttsége Bécsbe ment, és már független, felelős kormányt követelt Magyarországnak. A pesti forradalom hírére március 17-én a hatalom meghátrált – Pozsony, Bécs és Pest együttműködésének eredményeként győzött a forradalom. A Pozsonyba visszatérő országgyűlési küldöttséget lelkes tömeg fogadta a Zöldfa Fogadó előtt, erkélyén Kossuth Lajos bemutatta az ország első miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost. Az erkély konzoljai tartják azokat a vitrineket, melyek e korszakalkotó események emlékeinek adtak helyet. Középen, a monitoron Kossuth Lajos beszél a képviselőházban 1848. július 11-én, 200 000 katona és 42 millió forint megajánlásáról. Kossuth Lajos (1802 – 1894) pénzügyminiszter íróasztala és Batthyány Lajos (1807 – 1849) miniszterelnöki bársonyszéke mellett látható az első népképviseleti országgyűlés megnyitásáról készült színezett litográfia (másolata), August von Pettenkofen (1822–1889) alkotása, mely az 1848. július 5-én, a régi pesti Vigadóban zajlott eseményről festett Borsos József mű alapján készült. A gömbpanorámás fénykép jobb oldalán a Mária Terézia-enteriőr forgószínpada, a középkori enteriőr sematikus figurái, végül jobb szélen a reformkori enteriőr asztala látható a reformországgyűlések munkáját bemutató digitális kódexekkel, és az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ábrázolásával. A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás a magyar parlamentarizmus történetét követi nyomon az középkortól kezdve a reformországgyűléseken át 1990-ig, 8 fejezetben. Az állandó kiállítás 2015. március 6-tól fogadja a látogatókat.

Bencze-Kovács György