A Magyar Néprajzi Múzeum, eredetileg a magyar Királyi Kúria épülete
„A 19. század közepétől folyamatosan napirenden volt a Magyar Királyi Kúriának, vagyis a legfelsőbb bíróságnak a jelentőségéhez méltó, új épületben való elhelyezése. A másodfokú bírósági szerepet betöltő Budapesti Királyi Ítélőtábla épületgondjai még jelentősebbek voltak, így merült fel annak ötlete, hogy a két bíróságot egy épületben, egy Igazságügyi Palotában helyezzék el (két kisebb intézménnyel, a Királyi Főügyészséggel és a Koronaügyész Hivatalával együtt). A megfelelő telek kiválasztásakor alapvető szempont volt a könnyű és olcsó megközelíthetőség, továbbá az előkelő környezet. Mindezen kritériumoknak az V. kerületi Nádor, Alkotmány, Honvéd és Szalay utca által határolt, 1810 négyszögöles telek felelt meg leginkább. Az épület tervezésével Hauszmann Alajost bízták meg 1891 novemberében, akinek terveit 1893-ban hagyta jóvá az igazságügyi miniszter.
Az építkezés 1893-tól 1896-ig tartott, a palota ünnepélyes zárókőletételére 1896. október 20-án került sor.
Hauszmann Alajost legnehezebb feladatának azt tartotta, hogy egy olyan épületet kell terveznie, amely az Országház nagytömegű épületének környezetében is érvényesül: »Szemben ugyanis az Országház megosztó architektúrájával csak nagytömegű és abszolút nagyméretű építészeti részleteket és merőleges és fölfelé törekvő tagozatokkal szemben a vízszintes vonalat kellett érvényesíteni, az Országház magas tetőinek és számos végződésének ellenében pedig lapos, alig látható tető és erőteljese párkányok voltak az igazságügyi palotán alkalmazandók… Kupolákkal manzardokkal és bármilyen fényes modern renaissance architektúrával nem lehetett volna itt célt érni; (…) ezért választottam a római barokk stílust, amelyt az arányok és részletek szigorúságának fenntartása mellett antik szellemben használhattam fel. «
Hauszmann Alajos az épületet gazdagon díszítette szobrokkal, amelyeket jelentős részben ismert szobrászok készítettek: »A főhomlokzati timpanon koronázatát alkotja a magas talapzaton álló triga, háromlovas diadalszekér a géniusszal.« Senyei Károly művén a »kocsin álló géniusz jobbján a felvilágosodás fáklyáját, baljában a béke pálmáját tartja … A trigával körülbelül egy magasságban és attól jobbra-balra…, sóskúti mészkőből faragva két erőteljese ülő alak látható, amelyek törvényhozókat jelképeznek. Mindkettő Fadrusz János szobrász műve … Az oromzat síkját Zala György szoborcsoportja tölti ki. A csoport középrésze törvényszéki tárgyalást mutat az ítélő bíróval, a vádlóval és védővel, valamint a panaszlóval és a bűnös alakjaival.«
Az épület lábazatai »gránitkőből, a falak sóskúti, az oszlopok és egyéb részletek pedig erdélyi, ó-nádasi kőből készültek«.”
(…)
„AZ ÉPÜLETBEN MŰKÖDŐ INTÉZMÉNYEK 1896 ÉS 2016 KÖZÖTT
Igazságügyi Palota, 1896–1948
Magyar Királyi Kúria – déli szárny (jelenleg Politikatörténeti Intézet).
Budapesti Királyi Ítélőtábla – északi szárny (jelenleg Néprajzi Múzeum).
Királyi Főügyészség – magasföldszint (Néprajzi Múzeum, Kossuth térre néző munkaszobák: jelenleg Könyvtár és Etnológiai Archívum, Gazdasági Hivatal).
Koronaügyész Hivatala – magasföldszint (jelenleg Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet, Kossuth térre néző munkaszobák).
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, 1948
1948-ban az épület bírósági funkciója megszűnt.
Magyar Dolgozók Pártja Munkásmozgalmi Intézete, 1948–1955
1951–1953 között a Múzeumok Központi Igazgatósága alakíttatta át az épületet.
Az 1957 óta kettéosztott épület intézményei
A déli épületszárny, az egykori Magyar Királyi Kúria és a Koronaügyészség területe:
MSZMP Párttörténeti Intézete, 1957–1989
Magyar Szocialista Párt Politikatörténeti Intézete, 1989–1998
Politikatörténeti Intézet, 1998-tól
Az északi épületrész, a központi csarnokkal (aula), az egykori Budapesti Királyi Ítélőtábla és a Magyar Királyi Főügyészi Hivatal területe:
Magyar és Nemzetközi Munkásmozgalom Történeti Múzeuma, 1953–1957
Magyar Nemzeti Galéria, 1957–1973
Néprajzi Múzeum, 1973-tól”
Forrás: A magyar Népraji Múzeum honlapja: http://www.neprajz.hu/muzeumrol/az-epulet-tortenete.html Utolsó letöltés 2018. március 31.
A Magyar Néprajzi Múzeum 2017-bezárt, új épülete a Városliget szélén, a Dózsa György út mentén épül fel a Liget Budapest Projekt keretében, kifejezetten a múzeum számára.
