A képviselőházi és főrendiházi társalgó

A képviselőházi társalgó, eredeti nevén lobby az országgyűlések szüneteiben a képviselők beszélgetéseinek helyszíne volt. A képviselőház társalgójában sorakozó szobrok a korban modernnek számító tudományokat és foglalkozásokat jelképezik: az építőművészetet, gépészetet, vegyészetet, postát, tőzsdét és másokat. A mennyezeten látható falfestmény (1898) a hun–magyar mondakör ismert jeleneteit ábrázolja: Hunor és Magor szarvasgímet üldöz, Attila átveszi a pásztorfiútól a csodakardot, Buda halálát gyászolja Gyöngyvér, és átkot szór Attilára, Emesére álmában a győzelmes Attila pajzsáról turulmadár száll. A történeteket a boltozatok alatt a hun és magyar vezérek – Csaba, Attila, Buda és Árpád – alakja egészíti ki. Az ablakok melletti háromszögletű mezőkben a honfoglalás korát idéző ruhákban nők és férfiak figurái jelennek meg. Az ősi tevékenységekre és a vándorló életmódra utaló ruházatukkal és kiegészítőikkel nagy szerepük van a hangulatteremtésben. A szőnyeg vörös alapszíne az ország köznépét képviselő valamikori használókra utal. Az oldalsó fülkékben mindkét teremben párnázott padokat helyeztek el, és középen két-két kerek díszes kandeláberrel kombinált ülőhely szolgálja a kényelmet. A főrendiházi társalgó a főrendiházi tagok megbeszéléseinek helyszínéül szolgált. A terem oszlopait különböző tudományokat és mesterségeket jelképező szobrok fogják körbe, az általuk szimbolizált tudományok – a jogtudomány, a teológia, a bölcsészet és az orvostudomány – a főrendiházhoz illeszkedően emelkedettek. A többi szoboralak olyan régi mesterségre utal, mint a földművelés, a vadászat vagy az állattenyésztés. A mennyezeti freskó (1900) hatalmas felületén történelmi jeleneteket ábrázoltak dinamikus kompozíciók formájában: Szent László betegséget elhárító gyógyfüvet szór a nép közé, Könyves Kálmán betiltja a boszorkányüldözést, Szent István fogadja a koronát átadó Asztrik püspököt, Mátyás igazságot szolgáltat, Nagy Lajos elrendeli a kassai dóm építését. Az uralkodók ezúttal nem a haditetteikkel, hanem a kulturális és a „népjóléti” tevékenységükkel kerültek a középpontba, egyfajta erkölcsi példázatként. A boltmezők alatt, az ablakok között a mennyezetkép jeleneteinek főalakjai – Szent István, Hunyadi Mátyás, Könyves Kálmán, Nagy Lajos – tűnnek fel ismét, az ablakok két oldalán pedig pompásan színezett nőalakok és angyalok jelennek meg. A terem padlóját teljesen beborító szőnyeg kék alapszíne a társalgó nemesi vérből származó egykori használóira utal.