Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter 1946. december 3-án nyújtotta be törvényjavaslatát a paraszt- és munkásszármazású, szegény, tehetséges gyermekek kollégiumi neveltetésének biztosítására.

A népi kollégiumi eszme a harmincas években jött létre a népi írók körében: bentlakásos internátusokat kell létrehozni, ahol szegény sorsú gyermekek tanulnának, biztosítanák számukra az ellátást, és ők tanulmányaik befejezése után visszatérnének szülőföldjükre. A 2. világháború befejezését követően a kultúrpolitikát és művelődésügy rendszerét is átalakították. Ennek a tervnek volt része az 1946. december 3-án Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi szakminiszter által benyújtott törvényjavaslat, amely lehetővé tette a paraszt- és munkásszármazású tehetséges gyermekek népi kollégiumokban való nevelését.

A javaslat rögzítette a Tildy Zoltán Tanulmányi Alap létrehozásának a szándékát, az Alap feladatait, bevételeinek forrását, az ezzel való gazdálkodást és felügyeleti szervét. Ezzel a javaslattal törvényes keretet biztosítottak a népi kollégiumi mozgalmat összefogó szervezetnek, a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (Nékosz) működésének, amely rövidesen az egész országot behálózta. 1948. szeptember 2-án az MDP Politikai Bizottsága a Nékoszt megbélyegző párthatározatot hozott, így a szervezet kénytelen volt 1949 júliusában feloszlatni önmagát.

A Nékosz-kollégiumok képviselőinek felvonulói 1947. május 1-én a budapesti Hősök terén
Forrás: FORTEPAN/Berkó Pál

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.