Az Országgyűlés elnöke, az igazságügyi miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által kiírt, több mint negyedszázados múltra visszatekintő európai uniós témájú országgyűlési pályázat eredményhirdetésére az Országház Delegációs termében került sor.
A győztes pályamű:
A 2021. évi pályázat I. díját Fellegi Benjámin Simon, a Budapesti Corvinus Egyetem International Relations mesterképzés elsőéves hallgatója nyerte, „MINERVA” jeligével ellátott magas színvonalú pályázatával.
A Visegrádi együttműködés néhány aktuális területét elemezte, történelmi fejlődésében. A szerző kutatását négy területre terjesztette ki: a V4 országok kapcsolata keleti és déli nem uniós, szomszédos államokkal; az energia-biztonság; a védelem- és biztonságpolitika; a menekültválság. A történelmi és a jelenlegi események miatt ezek a kérdések napjainkban európaiak milliót foglalkoz-tatják. A bírálóbizottság véleménye szerint a szerző témaválasztása, kutatása elismerést érdemel. Érezhető, hogy a szerző hosszabb idő óta foglalkozik az említett témával, s így helyesen állapítja meg például a külkapcsolatok terén, hogy a Nyugat-Balkán irányába a demokratikus gyakorlatok, a gazdasági és politikai kapcsolatok szorosabbá tétele a V4 egyik legfontosabb stratégiai célja.
A dolgozat kiválóan szerkesztett, a szerző által levont következtetések néhol vitára, illetve további gondolkodásra késztetők. Igényes, szakszerű a pályázati kiírásnak minden szempontból megfelelő, kiegyensúlyozott esszéről van szó, amelyhez a szerző átfogó irodalmi forrásanyagot használ fel.
Díjazott dolgozatok:
A II. díjat dr. Belcsák Péter Ferenc, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogász-képzésének hallgatója nyerte „Dilemmák Európája” jeligével benyújtott dolgozatért.
A II. helyezésben részesülő pályamunka az Európai Unió reformjának lehetséges irányait, valamint az ezt övező értékvitákat elemezte, beleértve a jogállamiság körüli fejleményeket is. A szerző témaválasztása kiválóan ragadta meg az európai integráció jelenlegi legnagyobb dilemmáját. Az olvasó érdeklődését a dolgozat - a sokat ígérő cím után - minden fejezetben kiválóan tartja fenn, ügyesen világít rá a szuverenitás versus föderális koncepció ellentétpárra.
A pályamű értékes része a témának háttérként szolgáló történeti első fejezet. Azonban a szöveg veleje a második részben van: a föderális állam koncepcióját alapjaiban megkérdőjelező állam-fogalom alkalmazásának lehetetlensége az Európai Unióra nézve. A pályamű nagy erénye, hogy képes volt önálló gondolatokat megfogalmazni és áttekintést nyújtani a föderális jellemzőket is mutató unió helyzetéről, fejlődési lehetőségeiről. Hozzáértően megírt, széles körű forrásokra támaszkodó, lábjegyzetekkel megfelelően ellátott műről van szó.
A III. díjat Pethő Marcell, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „frutti di mare” jeligével benyújtott dolgozatával.
A III. helyezésben részesülő dolgozat a pályázati témák közül az Európai Unió előtt álló digitális kihívásokat, s az arra adott válaszokat mutatja be olvasmányosan és szakszerűen. Ez az új, technológiai kihívás átalakítja mindennapjainkat, sokszor könnyebbé teszi az életet. Elismerésre méltó a pályázó témára vonatkozó tudása, valamint az, hogy képes volt lényegre törő módon az olvasó elé tárni e fejlődésben levő uniós politika számos vonatkozását. A témaválasztás aktuális, hiszen az uniós intézmények jogalkotási napirendjén e kérdések hangsúlyosan szerepelnek, mint az online platformok és a digitális szolgáltatások szabályozása.
A dolgozat magas színvonalon, a rendelkezésre álló uniós jogszabályokra és a szakirodalomra támaszkodva tárgyalja a digitális korszak kihívásait, beleértve néhány uniós tagállam szabályozását az online térben elkövetett jogsértő cselekményekre. A dolgozatban a gondolatok kifejtése nagyon világos és pontos, a vonatkozó terminológiát szabatosan használja.
Különdíjasok:
Az első különdíjat Mihály Laura Dominika, a Széchenyi István Egyetem ötödéves jogászhallgatója nyerte „római” jeligével benyújtott dolgozatával.
Az első különdíjat elnyert dolgozat különleges témaválasztásával tűnt ki a mezőnyből. A szerző kutatása elsődlegesen a polgári jog, azon belül is a kötelmi jog területe. Vizsgálatának középpontjában az a kérdés áll, hogy vajon minősülhet-e vis maiornak a Covid-19 világjárvány, s lehet-e rá eredményesen hivatkozni szerződés-szegés esetén. Nyilvánvalóan ez a kérdés terra incognita, azaz feltáratlan terület és éppen ezért a bírálók szerint a kutatás eredménye díjazást érdemel. Érzékelhető a szerző magabiztos civilisztikai tudása, a téma iránti elkötelezettsége és személyes érdeklődése. A vis maior fogalmának meghatározásához segítségül hívta az uniós és tagállami gyakorlatokat és egy lehetséges megoldási javaslatot is megfogalmazott. A pályázat szakszerű, formai tekintetben pontos kialakítású, megérdemelten került a díjazásra javasolt dolgozatok közé. Ez a minden szempontból érdekfeszítő téma és annak igényes feldolgozása díjat érdemel.
A második különdíjat Horváth Barbara, a Széchenyi István Egyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „British exit” jeligével benyújtott dolgozatáért.
A második különdíjat egy olyan pályázat érdemelte ki, amely a beérkezett dolgozatok közül egyedüliként vizsgálta az Egyesült Királyság unióból történő kilépését, azaz a Brexitet. Tartalmas, szakszerű, logikusan felépített, arányaiban is jó szerkezetű pályázat, amely navigálja az olvasót a fekete lyukakat is magában foglaló Brexit-galaxisban. A dolgozat behatóan vizsgálta a ködös Albion és a kontinens viszonyát meghatározó történelmi folyamatokat, s kitért a magyar érdekeket is érintő, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kérdésekre. A pályamű bemutatja a kilépési eljárást, annak jogi szabályozását és az EU-Egyesült Királyság között lezajlott tárgyalások menetét. A szerző felkészült alapossággal értékeli az Unióból való kilépés következményeit. Igényes, szakszerűen kidolgozott esszéről van szó, amelyhez a pályázó nagy irodalmi forrásanyagot használ fel.