1892. július 18-án nemzetközi pályázatot írtak ki gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök, az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere szobrának elkészítésére, melyet az Andrássy út végén, a városligeti torkolatnál kívántak elhelyezni. Az első díjat Zala György szobrászművész érdemelte ki. 1895. május 7-én döntöttek arról, hogy a szobrot az Országház déli homlokzata előtt fogják felállítani. Az emlékművet 1906. december 2-án avatták fel.

Zala György alkotása a Kossuth tér első köztéri szobra volt. A talapzat két oldalán egy-egy életnagyságú alakokat ábrázoló jelenet kapott helyet. A márványból készült talapzatot Foerk Ernő, az Országház építési irodáján is dolgozó mérnök tervezte.
Az első világháborút követően, a Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája alatt egy faépületet ácsoltak köré, és két szobrot helyeztek rá. A munka templomaként is emlegetett ráépítést a diktatúra bukását követően eltávolították. A második világháború után a háborús károkat szenvedett alkotást – a Kossuth híd építésére hivatkozva – 1945-ben eltávolították és beolvasztották.
A teljesen megsemmisült emlékművet a Steindl Imre Program keretében korabeli fotók és dokumentumok alapján alkotta újra Engler András, Polgár Botond és Meszlényi János. Az újjászületett szobrot 2016. szeptember 16-án avatták fel.

Mikszáth Kálmán gondolatai az Andrássy-szoborról itt olvashatók.
A témát bővebben A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet ismerteti.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.