V. Ferdinánd király 1848. április 11-én szentesítette az utolsó magyar rendi, 1847–1848-as pozsonyi országgyűlésen elfogadott áprilisi törvényeket, melyek a reformkor több évtizedes közjogi harcának eredményeként születtek meg.

A törvények egy része az állammal volt kapcsolatos; ezek részint a polgári államszervezet kiépítésének lettek fontos állomásai, részint pedig az állami egység helyreállítását szolgálták. A törvények rendelkeztek többek között a független és az országgyűlésnek felelős magyar minisztérium felállításáról, valamint népképviseleti rendszert vezettek be az országgyűlés alsótábláján.

A törvények másik csoportja az egyenlőséget és a szabadságot volt hivatva biztosítani gazdasági és politikai téren, így például a korban széles körűnek számító, bár nem általános választójogot vezettek be. A törvények kimondták a közteherviselés elvét, a feudális állam jogintézményeinek lebontásában pedig nagy szerepe volt az úrbériség eltörléséről szóló törvénycikknek.

Jelentősek a szabadságjogokat részletező törvények, így a sajtószabadságról, a tanszabadságról és a vallásszabadságról szóló törvénycikkek is.

Az 1848-as forradalmi ifjúság tevékeny köréhez tartozó Stetina Ignác nemzeti zászlója A magyar törvényhozás ezer éve című kiállításon, 2022
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az áprilisi törvények legfontosabb cikkelyeit és jelentőségét mutatja be Az áprilisi törvények című animációs kisfilm.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.