Az Országgyűlés és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 2023. december 16-án – háromévnyi Covid-járvány okozta kihagyás után – újra közösen szervezte meg az „Országházi Gyermekkarácsonyt”, melyre 800 hátrányos helyzetű, nehéz anyagi körülmények között élő általános iskolás gyermeket hívtak meg.
Magyarországi és határon túli településekről, Székelyföldről, Csángóföldről, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Nagyváradról és a Partiumból érkeztek gyerekek. Az ünnepség házigazdája Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya volt, aki az Országház kulcsát átadva, egy napra átengedte a gyermekeknek a Ház termeit. Az ötórás változatos program az Országház nyolc díszes termében zajlott, a Díszlépcsőcsarnokban karácsonyi műsorral, ahol népszerű művészek és előadók szerepeltek, mellettük a gyerekek jókedvéről Youhuu, az atlétikai VB vidám kabalafigurája gondoskodott.
Hazánkban a karácsonyfa-állítás, csak a 19. század közepe után, a bécsi udvar, a nemesség hatására kezdett tömegesen elterjedni. A 20. század elejétől, vélhetően német protestáns szokás hatására alakult ki a karácsonyfák felállítása köztereken, utcákon vagy valamilyen közösségi térben (templomokban, hivatalokban, vasúti várótermekben) való felállítása. A spontán módon született szokást aztán Slachta Margit, a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának I. kerületi és az ország első nőképviselője az 1920-as évek elején próbálta meg hivatalossá tenni, összekötve adományok gyűjtésével a rászorultaknak. A Mindenki Karácsonyfái Bizottság létrehozásával intézményesült a terv, és 1927. december 25-én indult a Tabántól a Nyugati pályaudvarig, a Gellért-hegytől Pestújhelyig, a Vízivárostól a Templom térig, a Szépvölgyi úttól a Mária Valéria telepig, a Váci utcától a Kálvária téri tömeglakásokig, az Angyalföldtől egészen a Bosnyák térig kiterjedő akció, amely a következő néhány évben teljesedett ki. Az 1930-as évek végére, a gazdasági válság miatt azonban fokozatosan erejét veszítette a kezdeményezés, jelentősebb utcai, köztéri karácsonyfa-állításra 1939-re már csak a Gellérthegy alján került sor. Az utolsó Mindenki Karácsonyfáján pedig 1947-ben gyulladhattak ki a fények.
1954-től egészen a rendszerváltásig az Országház Kupolatermében állt a kiválasztott díszes fenyőfa, mely a kisdobosok és úttörők Fenyőfaünnepségének volt része.
Az MTI 1988-ban Fenyőünnep a Parlamentben című tudósításában így írt: „Mint már 34 esztendeje minden karácsonykor, az idén is megnyílt az Országház kapuja a piros és kék nyakkendős pajtások előtt: vasárnap kora délután mintegy 700 gyermek vidám zsivaja töltötte be a kupolatermet, a Gobelin és a Vadásztermet, valamint az északi társalgót. A kupolateremben egy hete áll a több mint 16 méteres fenyőfa.”
Az ezt követő évben – évtizedek után először – az Országgyűlés és a kormány rendezte, Gyermekparlamentnek nevezve a karácsonyi gyermek ünnepséget, azon okból, hogy az Úttörőszövetség ekkor már nem vállalta annak megszervezését.1990-re az Országházban zajló folyamatos felújítás azon szakaszához érkezett, mely szükségessé tette a Kupolacsarnok márvány talapzatának, padozatának cseréjét. Ez a több évet igénylő, hosszadalmas munka, kommunista rendszer bukásával bekövetkezett rendszerváltás együttesen járult hozzá, hogy az 1954-1988 közötti években megrendezett Fenyőünnep megszűnjön és az ünnepséget ismét a keresztény kultúrkör alapján, Jézus születésének és a szeretet ünnepének jegyében rendezték meg.
1990 és 1995 között még javában folyt a Kupolacsarnok felújítása, így a kormány szervezésében és a köztársasági elnök fővédnökségével, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány meghívására a Budapest Sportcsarnokban, majd két évig az Operaházban, végül a Budapesti Kongresszusi Központban tartották meg a gyermekek karácsonyi ünnepségét. A Kupolacsarnok felújításának befejeztével döntés született arról, hogy – az Országház állagának megóvása érdekében, párhuzamosan azzal a törekvéssel, hogy minél több embernek szerezhessen örömet – a Karácsonyfa ne az Országházban álljon, hanem az épület előtti Kossuth téren.
1995 decemberében már – a több évtizedes hagyományt felélesztve, de átalakítva, megújítva – ismét az Országházban rendezték meg a Gyermekkarácsonyt. A Gyermekkarácsonyra meghívott gyermekek köre évről évre változott. Egyik évben az akkor létező ifjúsági és gyermekszervezetek ajánlására, más alkalommal a Nagycsaládosok Egyesülete által meghívott gyerekek vehettek részt. De állami gondozott, fogyatékos, vagy nemzetiségi kisiskolások is ünnepelték a Karácsonyt az Országházban. Több éven keresztül pályázatok útján: „Az én Parlamentem - 100 év, 100 rajz című gyermekrajzpályázat, vagy a "Legyen a Karácsony mindenkinek szép", vagy „Boldog Karácsonyt, Európa”, vagy „Így ünnepeltek nagyszüleink” pályázat résztvevői, győztesei közül kerültek ki a meghívottak az Országházban tartott karácsonyi ünnepségre.
Mindeközben a Karácsonyfát már az Országház előtti Kossuth téren állították és díszítették fel.
A Karácsonyfa mellett a Kossuth tér adott otthon jégpályájának, a lappföldi Mikulás, Joulupukki részvételével Mesevárosnak is, ahol személyesen találkozhattak a gyerekek a Mikulással.
22 cukrász sütött 500 méter hosszú diós és mákos bejglit 2007-ben, amit a téren osztottak szét a Gyermekkarácsonyra érkező hátrányos helyzetű gyermekeknek. De 2001-től Hanuka ünnepség hat méteres gyertyatartója, később óriási adventi koszorú is díszítette a teret.
2007-ben adventi naptárként köszöntötte a gyerekeket az Országház.
fényképész darthwalk (2007)
A betlehemezés magyar keresztény népszokását felelevenítve a 2000-es évektől a Karácsonyfa mellett állították fel a betlehemi jászolt, melyet Mesztegnyőn készítettek.
2007-ben élő szereplőkkel és állatokkal elevenítették fel a népszokást.
2014-ben az Operaház díszlettervezőit kérték fel a betlehemi jászol megalkotására.
Majd 2022-ben Kisgyőrben fogalmazódott meg az az elképzelés, hogy anyaországi és határon túli művészek összefogásával létrehozzák azt az alkotást, melyet idén is láthatnak az Ország Karácsonyfája mellett:
1995-től honosodott meg az a gyakorlat, hogy az e célra felajánlott fák közül a legszebb kerüljön az Országház elé. Az 1994 és 2000 közötti időszakban az ország parkerdő gazdaságai, nemzeti parkjai ajánlották fel az Ország Karácsonyfájához méltó fenyőfát ezt követően pedig magánszemélyek, vagy települések által felajánlott fenyőfákat választottak ki. A következő térképen azok a települések szerepelnek, ahonnan az évek során a Karácsonyfák érkeztek.
További érdekes képek az Országházi karácsonyokról a Fotóarchívumban.