Az Országház egyik, évtizedek óta felújításra váró termének, az Apponyi Albert nevét viselő, főemelet 58-as teremének teljeskörű felújítása 2023. október 30-án fejeződött be.
A nem egészen egy esztendő alatt elvégzett szerteágazó munkálatok magában foglalják a műemlékvédelmi kutatást, feltárást, a teljes körű bontást, statikai átépítést, a restaurálást valamint a kor technikai elvárásainak megfelelő fejlesztést is. A teremcsoporton (58-as terem és a hozzá tartozó helyiség) most elvégzett munkálatokat az Országgyűlés Műszaki főosztálya több, mint 30 éve munkatervében tartja. Innen nézve a folyamatos elnapolás még előnyére is vált a korszerűsítésnek, mert így most elkészülhetett a terem teljes légkondicionálása, vagy a gyengeáramú rendszer (informatika, hangosítás, kamerarendszer stb.) kiépítéshez szükséges új infrastruktúra, kábelezés kiépítése. De mielőtt kitérnénk arra, hogy miért csak most került sor a felújításra, pár adat a teremcsoportról.
A terem az Országház főemeletének észak-keleti sarkában található. Alapterülete 18,1 m*8,8 m; belmagassága 8 m (csak viszonytásképpen, a belsejében szellősen elférne egy kétszintes, 250 négyzetméteres ház, kompletten falakkal, tetővel).
A hagyományos technikával, kézzel festett falfelület több, mint 180 m2. A teremcsoportban összesen 8 darab (6 darab az 58-as teremben, 2 darab a hozzá kapcsolódó helyiségben) 2,3 m*5.5 m-es, kétszárnyú, az északi oldalon háromszárnyú ablak található. A teljesen lebontott és eredeti formájában helyreállított famennyezet területe 154,7 m2. A lambéria (a termet körbe ölelő faragásokkal díszített tömörfa burkolat) felülete 66 m2 (2*33m).
Miért húzódott egészen mostanáig a teremcsoport felújítása?
A második világháborút követően a mindenkori miniszterelnökség fennhatósága alá került az Országház ezen része. Itt volt Antall József miniszterelnöki irodája.
Ez az állapot egészen 2000-ig fennmaradt, amikor a miniszterelnöki iroda átköltözött az épület központi részére, a történelmi helyére. Ekkor azonban csak a gyors és feltétlenül szükséges felújítások (elektromos rendszer visszafogott korszerűsítése és a festés frissítése) elvégzésére volt lehetőség, mert az Alkotmányügyi bizottság (később a Törvényalkotási bizottság) azonnal megkezdte munkáját a teremben. Egyszerűen nem állt rendelkezésre kellő mennyiségű idő a felújítás elvégzésére: a „miniszterelnöki” időkben a kormányzat időben folyamatos működése miatt, a bizottsági időben pedig már nyilvánvaló volt, hogy a szükséges munkák, restaurálások elvégzésére legalább egy évet kell szánni.
Ez a pillanat az Országház belső tereiben végzett helyreállítási munkálatok előrehaladtával jött el, a Delegációs terem eredeti állapotának visszaállítását követően. A Törvényalkotási Bizottság az 58-as teremből átköltözött a Delegációs terembe, így megnyílt az út az teremcsoport restaurálása, korszerűsítése előtt.
Miért beszélünk restaurálásról, miért tartott egy teljes éven át a kivitelezési munka?
Az Országház a második világháborúban jelentős károkat szenvedett, az egyik súlyos, közvetlen találatot ez a terület szenvedte el.
Kossuth Lajos tér, kilátás az Igazságügyi Palota tetejéről a Parlament felé.
A világháborút követő forrás és alapanyaghiányban a helyreállítás megtörtént, de a robbanás nyomai a mai napig megtalálhatók a padlástérben és a teremben is.
mellette a 2000-es években beépített tehermentesítő gerenda
egy tüzérségi lövedék repeszdarabja Lukács József, az Országház főépítészének kezében.
A világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett famennyezetnek csak egy kis részét állították helyre, sok esetben rögtönzött megoldásokkal. Helyette „egyszerű” vakolt, fehérre festett mennyezet készült, ekkor kapott az eredetitől eltérő, világos falfestést a terem. A feltárás során sok helyen, például a mennyezet tartószerkezetében is találtak rögtönzött javítási munkákat a szakemberek. Fény derült arra is, hogy a falakban kialakított szellőzőjáratok is beomlottak, melyeket szintén fel kellett újítani.
A restaurálás
A mennyezet és födémszerkezet restaurálása, újjáépítése 12000 munkaórát vett igénybe. A meglévő asztalosszerkezetek, 57-es „kis” terem álmennyezete, 57-58-as termek falburkolata, ajtók-ablakok teljes körű restaurálása 16250 munkaóra, díszítőfestés 3500 munkaóra.
A restaurálás minden fázisának bemutatására e cikk keretében nincs lehetőség, ezért most csak egy „kis”, de nagyon látványos területen, a díszítőfestők munkáján keresztül ábrázoljuk ezen örökségvédelmi szempontból is kiemelt folyamat összetettségét.
A munkaterület átvételét követően kezdődik a restaurátori feltárás.
A jobb oldali képen a lambéria leszerelése után szabaddá vált falon a korábbi festő „névjegye” látható.
A felújítás részleteit Lukács József, az Országház főépítésze mutatja be.
|
Több, mint 36, az Országházban eltöltött év után idén nyugdíjba vonul Lukács József, az Országház Főépítésze. |
"A restaurálás célja, hogy a lehető legnagyobb mértékben visszaállítsuk az Országház eredeti festését, díszítését. A feltárás során az eredeti festésre felhordott rétegek eltávolításával kerestük az eredeti színt és mintázatot. A mintázattal kapcsolatban hamar kiderült, hogy szerencsék volt, hiszen az az idők során változatlan maradt. A szín megállapítása azonban sokkal nehezebb feladat. Itt már kiemelkedő szakmai tudásra és hosszú évtizedek tapasztalatára van szükség."
„Az ablakszegélyek eltávolítása után szinte tökéletes mintát találtunk. Ismét szerencsénk volt, hogy az elődöknek nem volt idejük a teljes felújításra. Gondolhatnánk, hogy innen már könnyű dolgunk volt, színkód, festék kikeverése, festés és kész. A történet nem ilyen egyszerű, színkód ugyanis nincs! Most is csak erre a pár hónapra készült recept, hiszen az évtizedek múlásával teljesen más anyagokkal kell dolgozni, nem lehet recept alapján színeket reprodukálni.”
A megoldás ismét a tudás és a tapasztalat. Olariu Csaba, az Országház festője keverte ki a színeket, melyekből több minta is készült. Az általa készített minták alapján kezdődött a végleges színkombinációk mustrája.
„Már a minták elkészítése is több lépcsős jóváhagyási folyamaton megy keresztül, majd ezt követi a helyszíni próba.”
„A fenti képen látható, ahogy a mintát az eredeti festés mellett ellenőrizzük. A minta alapján próbafestés készül, ahol még mindig változtatni kell a színeken az eltérő felület miatt. Ezt követi a végső jóváhagyás.”
„Innen már „csak” több, mint 180 négyzetméteren, 3500 munkaórán keresztül kell TÖKÉLETESEN, kézzel felfesteni a mintát, akár 8 méteres magasságban.”
A fenti rövid bemutató – ahol egy év munkáját foglaltuk össze - csak a jéghegy csúcsa, csak a felszínét mutatja meg ennek a rendkívül összetett munkafolyamatnak, aminek eredménye ma a falakon látható.
A következőkben fotókon keresztül követhető nyomon a terem megújulása.
A munkaterület átadását követően megkezdődik a bontás és a kutató feltárás.
A padlót nagyrészt el kellett bontani.
Beépítették a gyenge- és erősáramú vezetékek fogadására alkalmas védőcsöveket. A felújítás után a terem minden igényt kielégít: hangosítás, kamerarendszer, prezentációs eszközök kiszolgálása. Az alapinfrastruktúra alkalmas a jövőbeni igények befogadására is. Az új vezetékeket sok esetben az épület egészen messze található pontjáig újra kellett cserélni, a magasfeszültségű vezetékek egészen a pincéig megújultak.
A végeredmény az új padlóban.
Közben a külső műhelyekben is elindul a munka. A több tucat míves elemből álló négy darab csillár a teljes szétszerelést követően restauráláson és modernizáláson esett át.
A felújítás után.
Pár hónappal a munka megkezdése után az ideiglenes padlón hatalmas állványzat épült, ami a legnehezebb, legbonyolultabb és leglátványosabb munkát szolgálja majd.
8 méter magasan vagyunk az állványzaton, a mennyezet elbontás előtt..
... és után. A gerendák felett a padlástér födémszerkezete látható.
Mindeközben a korábban már látott padlástérben készül egy önálló acélszerkezet, melynek feladata, hogy a restaurált fa mennyezet és a gépészeti berendezés jelentősen nagyobb súlyát átvegye a Ház eredeti födémszerkezetétől.
Következhet a fa álmennyezet újjáépítése:
A képeken a terem leendő mennyezetét tartó új fenyő fagerendák láthatóak a helyiséget átívelő acél gerendákra ültetve. A jobb szélső képen a padlás födémszerkezetének áttörése, benne az új mennyezetet tartó segédfüggesztőkkel.
A faragott fa mennyezet építése:
A légkondícionáló csövei, erre még visszatérünk..
Nagy levegő, menjünk tovább..
Az előbb láttunk pár csövet, ami a padlásról jön lefelé, ez van a túloldalon, a padláson. A klímaberendezés kielégít minden mai elvárást. Az 1279 légköbméteres belső tér hőmérsékletét ( egy 12m2-es szoba 31 légköbméter) folyamatosan szabályozni képes hűtő-fűtő berendezés többek között képes a széndioxid szint figyelésével a külső-belső levegő-keringetés fokozatmentes szabályozására.
Mindeközben a külső asztalosműhelyben folyamatosan haladnak a lambériák restaurálásával,
és a nyílászárók restaurálásával
Az ajtók felett látható díszítések a háborúban egy kivétellel megsemmisültek. Ennak felhasználásával rekonstruálták a hiányzó három elemet.
A majdnem egy éve tartó sokrétű munka eredményeként a terem lassan elkészül.
Az egyik utolsó - a szőnyegek leterítéséig rendkívül látványos – munkaszakasz az új tölgyfa parketta csiszolása, lakkozása.
Az egy évig tartó felújítási munkálatokat nem könnyítette meg, hogy az Országgyűlés tisztségviselői, hivatali egységei a szomszédos termekben, az alatta lévő emelet irodáiban folyamatosan dolgoztak, zavartalan működésüket biztosítani kellett.
Az örökségvédelmi szempontokat szem előtt tartó, de a jövőbeni igényeket is kielégítő munka 643.701.251 forintba került.
A gondos, aprólékos, sok esetben a terem környezetén messze túlnyúló munkálatokra jelentős szakmai figyelmet fordított az Országgyűlés Hivatala. A tervezés és megvalósítás során fontos szempont volt az Országház tervezett energetikai felújítására való felkészülés is. Ennek eredményeként a Ház egy újabb restaurálásra váró része szerkezetileg is megújult, jelentős építészeti helyreállítása is megvalósult, a mai kor igényeit kielégítően nyerte vissza eredeti, Steindl Imre által megálmodott formáját.
Az összeállítást készítette: György Bálint
Fotók: Országgyűlés Sajtóirodája