Az Országgyűlés Hivatala július 18. és augusztus 12. között négy ötnapos akkreditált pedagógus-továbbképzést szervezett az Országházban. A programok célja a történeti kutatások legújabb eredményeinek ismertetése mellett olyan pedagógiai, módszertani gyakorlatok bemutatása, illetve kipróbálása volt, melyeket az általános és középiskolai történelemtanárok hatékonyan alkalmazhatnak a magyar történelem egy-egy korszakának feldolgozása, tanítása során.
A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár együttműködésével megvalósuló Egy ellentmondásos korszak – A két világháború közötti Magyarország című képzés középpontjában a vizsgált időszak politikai berendezkedése, társadalom-, gazdaság- és külpolitikai döntései álltak. A pedagógusok áttekintést kaphattak a rendszer létrejöttének körülményeiről és működéséről, majd az 1930-as évekre fókuszálva olyan eseményekkel, törvényekkel és jelenségekkel foglalkozhattak, mint a megoldatlan földkérdés, a szociális háló megteremtése, a nagy gazdasági világválság kezelésére hozott kormányzati intézkedések, a revízió, a zsidótörvények, a választójog, a háborúba lépés és az utódállamokban élő magyarság helyzete. A témában való elmélyülést az Országház Filmműhely korszakhoz kapcsolódó dokumentumfilmjei és a hozzájuk készült egyéni és csoportmunkában megvalósítható feldolgozási javaslatok; 1938-as választójogi törvény vitáját modellező szerepjáték; valamint további csoportmunkára épülő feldolgozási javaslatok segítették.
Az Állam és politika a dualizmus korszakában címet viselő képzés a dualizmus időszakának kérdéseit járta körül, a boldog békeidőktől egészen a századforduló politikai válságáig. A résztvevők megismerhették e periódus törvényalkotási folyamatát, a parlamenti, képviselői szokásokat, az ellenzék és a házszabály viszonyát. Hallhattak az uralkodó és Magyarország közötti kapcsolatról, a magyar társadalom Monarchiához való viszonyulásáról, arról, hogy az elit hogyan látta Magyarország helyét a Monarchiában és a világban, illetve a világ más hatalmai milyennek ítélték a dualista államalakulatot és benne Magyarországot. A program részeként a csoport Debrecenbe is ellátogatott, ahol az Országgyűlési Múzeum Új világ hajnalán – Tisza István című kiállítása kapott új otthont a Déri Múzeum közreműködésével. A pedagógusok emellett ízelítőt kaphattak az e korszakot megelevenítő múzeumpedagógiai foglalkozásokból, és szerepjáték keretében átélhették a kor több meghatározó politikai vitáját is.
A magyar történelem 1956 és 1989 közötti időszakát a Miért így történt? – A rendszerváltozáshoz vezető út története című képzési program mutatta be, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közreműködésével valósult meg. A tanárok átfogó képet kaphattak a pártállam működéséről, annak az 1956-os forradalomhoz való viszonyulásáról, a korszak gazdasági és kulturális sajátosságairól, az 1956-ot követő társadalmi ellenállás formáiról a spontán tüntetésektől a pártok létrejöttéig. A képzés betekintést nyújtott az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal tevékenységébe is. A résztvevők gyakorlati órákon útmutatót kaptak az oktatás során felhasználható filmek és reklámfilmek elemzéséhez; csoportmunkában március 15-i ünnepi műsort állítottak össze, rekonstruálták egy ’70-es évekbeli tüntetés eseményeit; fiktív szereplők bőrébe bújva vitatták meg a társadalom egyik legjelentősebb dilemmáját a forradalom leverését követően; valamint hasonló formában elevenítették fel az MSZMP utolsó kongresszusának eseményeit.
Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójához kapcsolódóan került megrendezésre Az Aranybulla és hatása a magyar történelemre című továbbképzés. A résztvevők komplex ismereteket szerezhettek az Aranybulla keletkezésének körülményeiről és annak a magyar államelméletre gyakorolt hatásáról. Korszakokon átívelően tekinthették végig a rendiség fejlődését, a kezdetektől a 17–18. századi rendi mozgalmakon át egészen a 19. századig. Az Országgyűlési Könyvtár muzeális gyűjteményének segítségével fizikailag is közelebb kerülhettek a Hármaskönyv és a későbbi Corpus Jurisok világához, tartalmuk felfedezését interaktív feladatokkal fűszerezve. Emellett részt vettek egy II. András korabeli törvénylátó nap modellezésében, elmerülhettek az oklevélkészítés rejtelmeiben, és a reformkori politikusok szerepébe bújva vitatkozhattak a korszak nemességét mozgató kérdésekről is. Az Országház mellett további állomások is részét képezték a programnak: a pedagógusok ellátogattak a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Központi Könyvtárba, a Szent István Király Múzeumba, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárába.
Az Aranybulla és hatása a magyar történelemre című továbbképzés
Forrás: Országgyűlési Múzeum