„Nem hős akarok lenni, hanem jó.”

A barátság világnapja alkalmából találkoztak a budapesti Hősök terén az Országos Mentőszolgálat, a Rendőrség, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Országos Polgárőr Szövetség, a Nemzeti Adó - és Vámhivatal, a Terrorelhárítási Központ, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, az Információs Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat valamint az Országgyűlési Őrség munkatársai.

Mindannyiukban közös, hogy a hivatásukat és az életüket az embertársaik megmentéséért és biztonságáért élik. Teszik ezt úgy nap mint nap, hogy tudják, akár az életüket kell adniuk cserébe.

Ma azt üzenik nekünk vállvetve és mosolyogva, hogy az év minden napján értünk dolgoznak. Az Országgyűlési Őrség tagjai is hisznek abban, hogy a baráti, egymás munkáját segítő összefogás gyermekért és felnőttért egyaránt, győzhet mindenek felett.

A Hősök terén találkoztak, de nem tartják magukat hősöknek. Azonban tiszta szívvel vallják Pilinszky János gondolatait: 

„Jó akarok lenni mindenkihez. Átlépni önmagamon, átlépni önzéseimen! 
Kinyílni, szeretni, élni! Nem hős akarok lenni, hanem jó.”
 

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke a konferencia kezdetén hangsúlyozta: a magyar Országgyűlés célja továbbra is az, hogy a népszuverenitás letéteményeseiként a nemzeti parlamentek nagyobb szerepet kapjanak az uniós politikák befolyásolásában, és előmozdítsuk a szubszidiaritás elvének érvényesülését és tiszteletben tartását.

Kövér László házelnök nevében köszöntve a résztvevőket arra emlékeztetett: 2011-ben első alkalommal látta el Magyarország az uniós elnökségi feladatokat, és akkor tartottak először COSAC-elnöki tanácskozást. Akkor is, most is kiemelt figyelmet fordítanak a törvényhozások közötti együttműködésre, ezek közül is kiemelkedik a COSAC jelentősége - tette hozzá.

Megemlítette, hogy a magyar uniós elnökség keretében rendezendő hat parlamentközi esemény közül ötnek az Országház ad otthont, egyet Brüsszelben rendeznek. Jakab István felidézte: az idei év különös jelentőségét adja, hogy Magyarország és további kilenc tagállam éppen húsz évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz.

A magyar törvényhozás alelnöke reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség alatt sikerül lendületet adni a bővítési folyamatának, és újabb tagokkal bővülhet az unió az elkövetkező időszakban.

Saját szakterületéről szólva a magyar elnökség feladatai közül a gazdaközpontú uniós agrárpolitika fontosságát emelte ki Jakab István, hangsúlyozva, az európai mezőgazdaság sosem nézett szembe ekkora kihívásokkal, mint napjainkban.

Ezek között említette a globális klímaváltozás hatásait, a megemelkedett inputköltségeket, a termelést érintő szabályozások "túl ambiciózus szigorítását" és az unión kívülről érkező importot, amelyek jelentősen rontották az ágazat versenyképeségét és "már az európai gazdálkodók létbiztonságát is veszélyeztetik".

Jakab István kiemelte: a gyorsan változó körülmények közepette felértékelődött az alkalmazkodás szerepe, ez viszont korszerű eszközök nélkül lehetetlen - jelentette ki a magyar törvényhozás alelnöke, azt hangsúlyozva, hogy a gazdákat érdekeltté kell tenni a fenntartható termelései gyakorlatok alkalmazásában, "gazdaközpontúvá kell tenni az uniós agrárpolitikát".

Arra is kitért: gazdálkodóink az élelmiszerbiztonság garantálásával alapvető közjavakat biztosítanak valamennyi uniós polgárnak, ezért az uniós stratégiai autonómiájának része kell legyen az élelmiszerszuverenitás és az élelmiszerbiztonság garantálása.

Az uniós agrárpolitika 2027 utáni szabályainak kialakításához versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú európai mezőgazdaságra van szükség - jelentette ki, hangsúlyozva a GMO-mentesség melletti kiállás és a tisztességes verseny fontosságát is.

Bóka János hozzátette: az elnökség természetesen nem hoz döntéseket, de "ha úgy teszünk, mintha az európai politika a szokásos hétköznapi módon folytatódhatna, akkor cserbenhagyjuk a polgárainkat, eláruljuk a reményeiket és elvárásaikat".

A közeljövő feladatairól szólva elsőként egy új európai versenyképességi megállapodás szükségességét emelte ki. A jelenlegi többszörös kihívásokkal teli nemzetközi környezetben, ahol Európa le van maradva a globális versenytársaitól, létfontosságú az unió és tagállamai termelékenységének és versenyképességének javítása - mondta.

A miniszter ugyancsak fontos feladatként beszélt az európai védelempolitika megerősítéséről, hozzátéve, hogy a kontinensen és világszerte zajló konfliktusok egyértelműen bebizonyították, hogy az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell játszania saját biztonságának garantálásában, mégpedig azzal, hogy erősíti ellenállóképességét és cselekvőképességét.

Beszélt az unió bővítéséről, jelezve, hogy a bővítés sikerességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy az  továbbra is "érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles legyen". Megjegyezte: Ukrajna esete különleges abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az Európai Unió széleskörű és összetett támogatást nyújt az országnak az orosz agresszió elleni küzdelmében.

Megemlítette, hogy a magyar elnökség támogatni fogja Moldáviát és Georgiát is az Európai Unió felé tartó útján. Kitért a Nyugat-Balkánra is, amelyek az Európai Unió több mint 20 év megígérte az európai perspektívát. A régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyöket hoz az Európai Unió számára - mondta. Hozzátette, a csatlakozási folyamat irányítása mellett "tovább vizsgáljuk a fokozatos integráció koncepciójának lehetőségét", vagyis a teljes jogú tagságig az uniós programokhoz, projektekhez, hálózatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

Bóka János elmondta: a magyar elnökség hangsúlyozni kívánja a külső határvédelem fontosságát és az erre a célra szánt uniós források szükségességét.Az elnökség célja továbbá  elősegíteni a kohéziós politika jövőjének alakításáról szóló megbeszéléseket, valamint kezdeményezik a gazdaközpontú uniós agrárpolitika kialakítását.
Végül, a magyar elnökség hozzá fog járulni a demográfiai kihívások kezeléséről szóló vitához.

A fő prioritásiok mellett Bóka János feladatként megemlítette még a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről szóló dialógus folytatását, az antiszemitizmus elleni küzdelem megerősítését és a kisebbségi jogok védelmének előmozdítását.

A konferencia második, az Európai Unió nyugat-balkáni és keleti bővítésének aktuális kérdései címmel tartott szekcióját felvezető előadásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa kiemelte: az EU bővítési politikája egyértelmű és szükséges geostratégiai befektetést tükröz a saját hosszútávú békénk, stabilitásunk, prosperitásunk és biztonságunk érdekében. Úgy fogalmazott: az EU nem lehet sikeres a csatlakozó államok, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjei nélkül.

Felidézte: húsz évvel ezelőtt Magyarország kilenc másik országgal együtt csatlakozott az EU-hoz, azonban két évtizeddel később a geopolitikai környezet és a biztonság drámai változásokon esett át.  Most tíz állam aspirál az uniós tagságra, akik hisznek abban, hogy az EU-tagság hosszútávú békét, biztonságot, stabilitást, bőséget, prosperitást jelent számukra - tette hozzá, majd részletesen beszélt ezekről az országokról. Ukrajna csak öt nappal az orosz agressziót követően jelentkezett tagságra. A kihívásokkal tűzdelt időszakok dacára azonban előrelépéseket tett a reformok terén - jelezte az uniós biztos. Ismertette: az első kormányközi konferenciát júniusban Luxemburgban tartották, és annak érdekében, hogy megfeleljen minden tagsági elvárásnak, Ukrajnának elkötelezettnek kell lenni a folyamat iránt, illetve folytatni kell reformtörekvéseit.
    Szólt arról is, hogy az 50 milliárd eurós ukrajnai támogatással Európa fokozta az erőfeszítéseit, az Európai Bizottság jóváhagyta az első ütem majdnem 4,2 milliárd eurós kifizetéseit, és 2024-ben összesen 16 milliárd eurót fizetnek ki az ukrajnai költségvetésbe, ha Ukrajna is megfelel az EU által támasztott feltételeknek.

Moldova múlt hónapban kezdte el a csatlakozási tárgyalásokat, 1,6 millió eurós befektetéssel az EU támogatta a kulcsfontosságú szállító útvonalak rehabilitációját, illetve a zöld és digitális átállást - emelte ki. Georgia tavaly decemberben kapott tagjelölt státuszt az alapján, hogy elkötelezi magát kilenc lépés iránt, fokozva a jogállamiságot és az alapvető jogok érvényesülését - mondta az uniós biztos. Ezt követően azonban ellentmondásos jogszabályok születtek az országban, amelyekkel szemben az EU vezetői kifejezésre juttatták súlyos aggodalmaikat, kimondva azt, hogy a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény visszavetést mutat a tagjelölti státuszt illetően - jelentette ki.
    A Nyugat-Balkánon nagy lendület mutatkozik a bővítés iránt, ez a magyar elnökség napirendjének is fontos prioritása - mondta Várhelyi Olivér. Úgy fogalmazott: csak a régió csatlakozásával lehet teljes az unió.

A térség országairól szólva kiemelte: Montenegró fontos lépést tett előre a bővítési folyamatban a kormányközi júniusi konferencián. Szerbia esetében a versenyképességgel és az inkluzív növekedéssel kapcsolatos fejezeteket is meg kell nyitni - jelezte, hozzáfűzve, hogy a szerb kormány kifejezte elköteleződését az uniós reformok bevezetésének sürgetésében. A jelenlegi geopolitikai kontextusban létfontosságúnak nevezte, hogy Szerbia bemutassa stratégiai irányát az EU-nak.

Az albán reformok is folytatódtak, az igazságszolgáltatás terén, ugyanakkor Várhelyi Olivér további erőfeszítéseket tart szükségesnek a tulajdonjog illetve a jogállamiság terén. Észak-Macedóniának fel kell gyorsítania az unióval kapcsolatos reformjainak végrehajtását, és alkotmányos módosításokra van szükség a folyamat továbbviteléhez - jelentette ki az uniós biztos. Bosznia-Hercegovina esetében a tárgyalási keretrendszeren dolgoznak, jelenleg mind a nyolc lépés, amelyet az Európai Bizottság októberben fektetett le, már megtörtént - közölte. Várhelyi Olivér beszélt egy új eszközről, a növekedési tervről, amely felgyorsítja a bővítési partnerek integrációját. Ez előmozdítja a nyugat-balkáni régió társadalmi-gazdasági integrációját az EU-val, és a tagállamiság előnyeit kínálja fel még a csatlakozást megelőzően, például a közös regionális piaccal - hangsúlyozta. A reform és növekedési eszköz az egész régió GDP-jének egyharmadát mobilizálja, tíz kulcsfontosságú beruházási zászlóshajót azonosít, amelynek segítségével a hosszútávú társadalmi-gazdasági helyreállítást lehet megcélozni a regionális együttműködést előtérbe helyezve - fejtette ki. 

Emellett tájékoztatása szerint 68 stratégiai fontosságú projektet vezettek be a közlekedés, az energetika, a környezetvédelem, a klímaváltozás, a digitális infrastruktúra, a humán tőke fejlesztése és az üzleti szféra fejlesztése érdekében. Az összes pénzügyi támogatás 2027-re eléri kohéziós alap intenzitásának 90 százalékát annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozhasson, mert a gazdaság és a társadalom valódi integrációja nélkül a bővítés nem lesz sikeres - jelentette ki az uniós biztos. Várhelyi Olivér hangsúlyozta: az EU bővítési politikája egyértelmű és szükséges geostratégiai befektetést tükröz a saját hosszútávú békénk, stabilitásunk, prosperitásunk és biztonságunk érdekében. 

MTI / Fotó: Sajtóiroda

Továbbra is ingyenes a diákcsoportok Országház-látogatása. Az Országházat a jövőben is térítésmentesen látogathatják a magyarországi óvodás, általános iskolás és középiskolás csoportok. Az Országgyűlés Hivatala ezeknek a csoportoknak továbbra is ingyenes és a gyermekek életkorához illő idegenvezetést biztosít. 2023-ban 2 216 alkalommal 49 859 óvodás, általános iskolás és középiskolás diák látogatta meg díjmentes az Országházat, és az idén is a tavalyihoz hasonló érdeklődés mellett fogadjuk a diákcsoportokat.

A három évtizedes múltra visszatekintő európai uniós témával foglalkozó országgyűlési pályázat legutóbbi kiírására 2023. november 14-én került sor az Országgyűlés elnöke, az európai uniós ügyekért felelős miniszter és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője által. Ez az együttes kiírás lehetővé teszi azt is, hogy a nyertesek a pénzjutalmon felül, a képviseletvezető úr felajánlásából egy brüsszeli tanulmányúton vegyenek majd részt.

Ez az esztendő az unióban az intézményi átmenet időszaka, s ez arra ösztönöz bennünket, hogy röviden számba vegyük az unió helyzetét. A magunk mögött hagyott években több válság – a világjárvány és a szomszédunkban zajló háború – egymást erősítő következményei próbára tették az európaiak tűrőképességét. Az elmúlt öt évben kontinensünkön több kihívást jelentő esemény történt, mint máskor egy évtized alatt. Az uniós intézmények átérezve a helyzet komolyságát, törekedtek arra, hogy gyorsan reagáljanak az addig soha nem tapasztalt válságjelenségekre. Az egyik terület, ahol sikerült jelentős előrelépést elérni az az uniós energiapolitika, mivel a REPowerEU terv igazolta, hogy több mint ideiglenes válságelhárító eszköz. Ez lehet Európa egyik útja az energiafüggetlenség eléréséhez. E tervnek is köszönhető lesz, hogy a tagállamok eddig soha nem látott mértékben használják a megújuló energiaforrásokat.

A bírálóbizottság ez alkalommal egy különdíj odaítéléséről döntött:

A különdíjat dr. Belcsák Péter Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „A magyar szuverenitás” valutája jeligével benyújtott dolgozatáért. Külön méltatást érdemel, hogy a szerző tavaly is díjat nyert e pályázaton „Határtalan europanizáció” jeligével benyújtott munkájáért, míg tavaly előtt az Európai Unió reformjának lehetséges irányait elemző művével került a győztesek közé. 

A szerző egy összetett, időszerű témát ragadott meg a szuverenitás bemutatása révén, amelyet összekötött a kondicionalitási eljárás és a Magyarország számára megfogalmazott úgynevezett szupermérföldkövek elemzésével. A pályázó a szupermérföldkövek értékelésére saját módszertant alakított ki, azt vizsgálva, hogy meghatározott elvárások az ország szuverenitása szempontjából mennyire minősülnek beavatkozónak. Ez egy merészen új, innovatív elem volt a dolgozatban. A szerző a munkájában kiválóan közelítette meg ezt az egyszerre elméleti, jogi, politikai témát, amely első látásra nehezen mérhető, azonban a dolgozatban ennek ellenkezőjéről szerzünk bizonyosságot. A szuverenitás fontosságának ismertetése rendkívül informatív. A munka igényes, választékos, a hivatkozások pontosan rögzítettek, széles spektrumú szakirodalmat, forrást tekintett át.

Díjazott dolgozatok

A 2023. évi pályázat I. díját Szász Tünde, a Szegedi Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „földművelés” jeligével benyújtott dolgozatáért. A győztes pályamű címe fenntarthatóság és természetvédelem a mezőgazdaságban a zöld megállapodás tükrében.

A dolgozat szerteágazó tárgykört, nevezetesen a mezőgazdaság és az EU Zöld Megállapodása közötti kapcsolatot, kölcsönhatást mutatja be az olvasónak. A szerző stílusa lebilincselő, s érződik, hogy tudja mit kíván bemutatni az olvasónak és azt ki is tudja fejezni. Helyesen használja a szakkifejezéseket, témaválasztásában aktuális problémákkal foglalkozik, jól illeszti be a dolgozatba a magyar vonatkozásokat. A szerző magabiztos tudással rendelkezik a mezőgazdaságot érintő számos hatásról, jogszabályról és uniós kezdeményezésről. Nagyra értékelendő, hogy a pályázó ismeri az agráriumra ható legújabb jogi kezdeményezést is: az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendelettervezet, s azt képes volt összevetni az Alaptörvény genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságra vonatkozó rendelkezésével. Fontos kiemelni, hogy a szerző kritikus véleményt fogalmaz meg a Zöld Megállapodás egyes elemeiről, rámutatva arra, hogy azt a gazdák képviselőivel történő párbeszéd nélkül fogadták el, ami tiltakozásokhoz, s a növényvédőszerekről szóló rendelettervezet visszavonásához vezetett. 

A dolgozat magas színvonalon, az uniós jogszabályokra és a szakirodalomra támaszkodva tárgyalja témáját, s a gondolatok kifejtése nagyon világos és pontos, a vonatkozó terminológiát szabatosan használja. 

A II. helyezésben részesülő esszé egy eredeti ötleten alapul. 

A II. díjat Nagy Márton, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi gazdálkodás szak hallgatója nyerte „Kohézió” jeligével benyújtott dolgozatért.

A tanulmány legnagyobb erénye újszerűségében rejlik, hiszen egy olyan kérdést – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) – vizsgált, amely mindössze néhány éves múltra tekinthet vissza. E témakör igazi terra incognita, azaz ismertelen terület még a szakemberek számára is, ezért elismerésre méltó a szerző önálló kutatása. Joggal állíthatjuk, hogy a pályázó nagy fába vágta a fejszéjét, s sikerrel vette az első akadályt. A pályamű jeligéje - kohézió - is találó, mert az Eszköz célja az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának előmozdítása, a tagállamok alkalmazkodó képességének megerősítése révén. A szerző az RRF kapcsán a tagállami forrás elosztási terveket két szempont alapján elemezte: milyen súlypontjai vannak e terveknek továbbá, hogy az országok forrásallokációs tervei illeszkednek-e a tagállamok relatív fejlesztési szükségleteihez. A dolgozat újszerű szempontok alapján világítja meg az RRF-forrásokat, s értékes megállapításokkal szolgál ezen eszköz lehetséges gazdasági hatásainak elemzéséhez. A bírálóbizottság véleménye szerint, a szerző témaválasztása, kutatása elismerést érdemel azzal, hogy a díjazás szolgáljon ösztönzésként a további munkához.

A III. díjat Hatvani Szabolcs Lukács, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogászképzésének hallgatója nyerte „Mesterséges intelligencia” jeligével benyújtott dolgozatáért.

A dolgozat íve szépen felépített, alaposan körbejárja a témát, kitérve a mesterséges intelligencia elméleti, műszaki és jogi dimenzióira. A pályamű számba veszi valamennyi releváns stratégiát és jogforrást, és a kapcsolódó jogi aktusokra is kitér. A koncepcionálisan felépített dolgozat átfogóan vizsgálja az uniós és a hazai jogi, a közigazgatási és elektronikus kormányzati stratégiai kapcsolatait. Az elektronikus- és adatalapú közigazgatás gondolata már régóta nemcsak elméleti, utópisztikus szinten képzelhető el, hiszen a digitális fejlődésre számos nemzetközi példa áll rendelkezésre.  A külföldi példák között bemutatja az észt e-kormányzati gyakorlatot, továbbá az amerikai esetjogra is kitér. A felhasznált irodalom minősége és mennyisége megfelelő, ami különösen értékelendő szempont a választott téma szerteágazó szakirodalma tükrében. A saját gondolatokat és megállapításokat tartalmazó részek és a szakirodalom feldolgozásából született korpusz látványosan elkülöníthető.

Sajtóiroda