Kövér László felidézte, hogy a régi, évszázadokkal ezelőtti Magyarországon a bezárkózásra hajlamos magyar nemességnek volt egy mondása: Magyarországon kívül nincs élet, vagy ha van is, az nem olyan élet. Az EU-n kívül is van élet, de az is bizonyos, hogy az unión kívüli élet rosszabb, mint az unión belüli - emelte ki.
A házelnök hozzátette: ezzel próbálnak bennünket, bent lévőket is sakkban tartani azok, akik szerint az EU-nak alapvetően számukra kellene jó életet biztosítania. Nem szabad megelégednünk azzal, hogy azért vagyunk az EU-ban, mert azon kívül az élet rosszabb - hangsúlyozta, hozzáfűzve: arra kell törekednünk, hogy az EU-n belül nálunk az élet éppen olyan jó legyen, mint bárki másnak, aki korábban csatlakozott.
Mint felidézte, a II. világháború után Európa népei nem választhattak, a kontinens melyik feléhez szeretnének csatlakozni politikai értelemben: "a szerencsésebb, amerikaiak által megszállt vagy a kevésbé szerencsés, szovjetek által megszállt részhez".
Kövér László emlékeztetett: erről ugyanazok a hatalmak döntöttek, amelyek most az uniós belépésről is döntenek. Miután az első döntésük nem sok jót hozott Európára, "kicsit szerényebben" kellene ezeket a döntéseket megfontolniuk a jövőben - jegyezte meg és hozzátette: nagyobb empátiával kellene azok felé közeledni, akik történelmi értelemben teljesen jogosan kérik, hogy ők is tagjai lehessenek egy szuverén, egyenrangú tagállamok alkotta Európának. "Magyarország egy ilyen Európa tagjaiként szeretné önöket látni".
Kövér László a konferencián azt mondta, ha az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát. Az Európai Unió jelenleg egy olyan hajó, amely eltérítetten és léket kapva sodródik, de a hajó még menthető. "Elérhető a változás a kapitányi hídon", az Európai Unió jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható - fogalmazott. Hozzátette: ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Közölte, az EU-nak legalább akkora szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióra. A jelek arra utalnak azonban, hogy a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba - mondta. Kövér László szerint ép ésszel fel sem fogható, miért kell egy geopolitikailag ma még rendkívül kockázatos, háborúval sújtott térséggel előre haladni, ugyanakkor nem hozni döntést a belépésről egy geopolitikailag konszolidált térséggel, ahol nincs háború.
Kövér László teljes beszéde itt olvasható!
Orbán Viktor miniszterelnök beszédében kijelentette: nem szükséges belső reformokat végrehajtani az Európai Unióban (EU) ahhoz, hogy legalább a legfelkészültebb délkelet-európai országokat felvegye a közösség a tagjai közé. Magyarország támogatja az Európai Bizottság azon előterjesztését, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből, azelőtt, hogy ezek az államok beléptek volna az unióba. A kormányfő támogatta azt is, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon támogatást ezeknek az országoknak. Elmondta, Magyarország ennek a forrásnak az előteremtése érdekében szívesen fizet be akár többet is az unió költségvetésébe.
A kormányfő hangsúlyozta: a visegrádi négyek, a közép-európaiak immáron az unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik.
Görögország és Magyarország között "egy geopolitikai luk" van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei - mondta.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar-szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb-kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is benne tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.
A miniszterelnök kiemelte: az orosz-ukrán háború "jól összezavart mindent", mert "elbizonytalanítja magát az Európai Uniót", amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő. Ez a biztonsági architektúra összeomlott - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa hozzászólásában kijelentette: az Európai Bizottság prioritásként kezeli az EU bővítését.
A biztos a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján mondott beszédében kiemelte, "ez a bizottság szolgálatként tekint erre a feladatra, és ez a bizottság szeretne közös sikereket ezen a területen". A cél az, hogy ne a bővítés ténye, hanem annak sebessége legyen a kérdés.
A csatlakozáshoz szükséges reformfolyamatok alapvetően a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartoznak - mutatott rá, ezért arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák a bővítést gyorsítani hivatott növekedési tervet és segítsenek azt minél gyorsabban végrehajtani.
A nemzeti parlamentek a demokratikus intézményrendszereink alapkövei - mondta. Ezért kulcsszerepet kell játszaniuk és kulcsszerepet is fognak játszani a csatlakozási folyamatban - fogalmazott Várhelyi Olivér.
MTI - Fotó: Sajtóiroda