Az ösztöndíj keretében 2024. szeptember 15. és 29. között öt határon túli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.

Szabad György Aradon született 1924. augusztus 4-én. Amint ő maga fogalmazott: magyarnak született a trianoni döntés nyomán Romániába frissen bekebelezett földön, évszázados hazai gyökerekkel bíró zsidó vallású család tagjának született az antiszemitizmus felívelése idején, és polgárnak e létforma fenyegetetté válása küszöbén. Családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át, itt érettségizett 1942-ben. Származása miatt nem vették fel az egyetemre, 1944-ben behívták munkaszolgálatra, ám megszökött, és a nyilasuralom idején bujkálni kényszerült. A front átvonulásakor orosz katonák „munkára” vitték, de onnan is sikerült megszöknie.

Az Országgyűlés elnöke pályázatot hirdet egyetemek és főiskolák hallgatói részére a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásának 175 éves évfordulója alkalmából. A magyar alkotmánytörténet egyik nagy jelentőségű és a későbbi alkotmányfejlődésre is hatással bíró jogi dokumentuma 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását.

A pályázatra felsőoktatási intézmények aktív státuszú hallgatói jelentkezhetnek. Pályázni magyar nyelvű, 1-2 szerzői ív terjedelmű pályaművel lehet, amely a meghirdetett témakörök közül egy témát vizsgál.

A pályázat beküldési határideje: 2025. január 31.

Az eredményhirdetésre és a díjkiosztásra előreláthatólag 2025. április 24-én, az Aranybulla napján kerül sor az Országházban.

A pályázati felhívás itt érhető el.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy idén a könyvtár nyári nyitvatartása az alábbiak szerint alakul:

• 2024. július 1-jétől a könyvtár hétköznapokon rövidített nyitvatartással, 9 és 18 óra között várja Önöket, szombatonként pedig zárva tart.
• 2024. július 29. és szeptember 1. között kerül sor szokásos nyári szünetünkre, melynek során a könyvtár nem fogad látogatókat. Térítéses olvasójeggyel rendelkezőknek az online adatbázisok és a katalógusonkon keresztül elérhető szakirodalom változatlanul rendelkezésére áll.
• Szeptember 2-től a megszokott nyitvatartási rendben állunk rendelkezésükre.

Szép nyarat és pihentető vakációt kívánunk minden kedves olvasónknak!

Podmaniczky Frigyes báró 1824. június 20-án született Pesten. A mai Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd Késmárkon végzett jogot.

Böngéssze át az Országgyűlési Könyvtár új beszerzéseit:
https://go.ogyk.hu/konyvajanlo-2024-junius

225 éve, 1799. június 13-án Temesváron született Kiss Ernő honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike. Jómódú örmény család fiaként látta meg a napvilágot. Nevelőapja révén útja a bécsi Theresianumba vezetett, melynek elvégzése után a császári sereg tisztje lett. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győzelem, a perlaszi szerb tábor bevétele szeptember 2-án. 1848. október 12-én vezérőrnagyi rangot kapott és a bánsági hadtest vezetésével bízták meg, két hónappal később pedig altábornagyi rangra emelték. Debrecenben az Országos Főhadparancsnokság vezetőjévé nevezték ki, a szabadságharc végéig több alkalommal is helyettesítette a hadügyminisztert.

Magyarország történelme során gyakran változott a király székhelye, illetve az országgyűlések helyszíne – a 19. század végéig nem is volt állandó épülete a törvényhozásnak. A 19. század során fokozatosan egyre erősebbé vált a magyarság nemzeti öntudata, az önállósodás vágya. Így alakult ki az az elképzelés, hogy az új, önálló országház épülete Magyarország szívében, Pesten álljon.