Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Beiratkozás](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![A könyvtár állománya](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Katalógus](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Gyűjtemények](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Könyvtárhasználat](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Elektronikus források](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Tartalom megjelenítő
Magyar Jogi Nyelv címmel, a 25 éve alapított és jogi kiadványokra szakosodott HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozásában új, hiánypótló folyóirat jelent meg.
Elődjéhez, a 2001 óta kiadott Magyar Orvosi Nyelv című laphoz hasonlóan, de egy másik sokirányú szakma képviselőinek, a jogászoknak próbál segítséget nyújtani. A most útjára bocsátott kiadvány két szakterület, a nyelvészet és a jogászat művelőinek közös vállalkozása. A lap főszerkesztője Szabó Miklós jogász, egyetemi tanár, míg a szerkesztőbizottság tagjai között egyaránt találunk nyelvészeket, jogászokat és szakfordítókat.
A testvérlap szerkesztője, Bősze Péter köszöntőjében kiemeli, hogy nagyon nagy feladatot vállal magára, aki a bonyolultan fogalmazó jogtudományi nyelvezetet próbálja közérthetővé tenni. Ez ugyanakkor elengedhetetlen, hiszen a jogi szakemberek munkájukat csak a nyelv segítségével, a szakszavakból felépített speciális szövegek (pl. törvényszövegek) útján tudják ellátni. A nyelv természetesen nemcsak a jogászok eszköze, mint ahogy a jog sem csak a jogászoké, hanem az egyazon törvények alatt élő közösségé. A jog nyelve sem lehet a jogászok magánnyelve. Mindenkinek, akire a törvények vonatkoznak, értenie kell a jogszabályok szövegét – a jogászok dolga, hogy ezt a nyelvi megfogalmazás világosságával lehetségessé tegyék.
A magyar jogi és irodalmi nyelv története a kezdetektől összeszövődött: az 1844. évi II. törvénycikk tette hivatalos nyelvvé a magyart, amely ezáltal a törvények alkotásának és alkalmazásának nyelvévé is vált.
A most induló folyóirat arra törekszik, hogy megőrizze a magyar jogi nyelv hagyományait, segítséget nyújtson e speciális nyelvezet minél jobb megértéséhez, problémáinak feltárásához, az új kihívásokra adandó méltó válaszok megfogalmazásához. A jogtudomány és a nyelvtudomány határterületén mozgó kiadvány fórumot kínál a jogi nyelv szerteágazó kérdéseinek megvitatásához.
A lapban e célkitűzéseknek megfelelő rovatokat alakítottak ki: a tanulmányok, a nyelvtörténeti szempontú feltárások mellett a gyakorlati alkalmazás kérdései szerepelnek, illetve egy olyan fórum, ahol az aktuális eseményekről szóló hírek és a viták kapnak helyet.
Évente két lapszámot szeretnének megjelentetni, melyekhez az interneten keresztül szabad, ingyenes hozzáférést is biztosítanak.
Amennyiben sikerül elérni a folyóirat beköszöntőjében meghatározott célokat, akkor végre valósággá válhat a több mint ötszáz éve Werbőczy István Hármaskönyvében megfogalmazott alapelv:
„A törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a természet, mind a hazai szokások szerint lehetségesnek, helyhez és időhöz illőnek, szükségesnek és hasznosnak kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon magában, a miből homályossága miatt csűrés-csavarás valami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt valaki csavarosan magyarázhassa.”
A folyóirat nyomtatott változata elérhető a Nagy olvasóteremben szabadpolcon.
![Címer](https://www.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)