Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Beiratkozás](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![A könyvtár állománya](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Katalógus](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Gyűjtemények](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Könyvtárhasználat](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Elektronikus források](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Tartalom megjelenítő
A Bíróságok Napja megünnepelésére első alkalommal 2001-ben került sor Magyarországon. 2000. június 24-én döntött arról az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), hogy július 15-ét, a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja. Ez a törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, jelentősége elsősorban abban rejlett, hogy először foglalt el elvi álláspontot a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása mellett, rendezte a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. A törvénycikk rendelkezése értelmében „az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.” Kiemelkedő jelentőséggel bír a bírói függetlenség deklarálása, melynek garanciájaként rögzítették, hogy a bíró kizárólag „a törvények, a törvény alapján keletkezett s kihirdetett rendeletek s a törvényerejű szokás szerint tartozik eljárni és ítélni”, valamint, hogy a törvényi rendelkezések folytán felállított bíróságokat megszüntetni vagy új bírói fórumokat létrehozni csak törvény útján lehet. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. A törvénycikk hatályba lépésétől a bíró – a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve – elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált.
A Bíróságok Napja a bíróságokon – az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően – munkaszüneti nap.
Minden évben július 15-én, a Bíróságok Napján adja át ünnepélyes keretek között az Országos Bírói Tanács elnöke a Juhász Andor-díjakat, a Bírósági Szolgálatért Okleveleket, a címzetes kúriai bíró, címzetes táblabíró, címzetes törvényszéki bíró, valamint a főtanácsos és tanácsos címeket a bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként.
A Juhász Andor-díjat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács alapította (3/2000. OIT szabályzat), Juhász Andor, a „Magyar Királyi Kúria közmegbecsüléssel övezett elnöke emlékére". 1925-ben nevezték ki a Kúria elnökévé, mely tisztséget 1935-ig töltötte be. Juhász Andor 1886-ban mint joggyakornok kezdte meg bírói szolgálatát, 1895-ben kassai ítélőtáblai bíró, 1911-ben budapesti törvényszéki elnök, 1915-ben pedig a Budapesti Királyi Ítélőtábla élére került, ahol tisztségét 10 éven keresztül viselte. Tagja volt a főrendiháznak (1916-1918), illetve a felsőháznak (1927-1940).
Juhász Andor beszédeinek, publikációinak középpontjában mindig a bírói függetlenség védelme állt, amellyel kivívta bírótársai tiszteletét, akik szerint Juhász Andort „a bírói függetlenség sérthetetlenségéért folytatott küzdelmeiben a hitvallókéhoz hasonló fanatizmus hevítette”, egész pályája során a bírói függetlenség „legmegbízhatóbb és legfáradhatatlanabb védelmezője” volt. A pártatlan bíráskodás legszilárdabb biztosítékának a bírói függetlenséget tartotta, amelyet éppen ezért a legjelentősebb alkotmánybiztosítéknak is tekintett.
![Címer](https://www.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)