Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Beiratkozás](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![A könyvtár állománya](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Katalógus](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Gyűjtemények](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Könyvtárhasználat](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Elektronikus források](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Tartalom megjelenítő
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Az idei emléknap alkalmából táblaavatással emlékeztünk az Országházban a Tanácsköztársaság idején fogvatartott áldozatokra, köztük a mártírhalált halt incseli Szőts András színművészre. Az emléktáblát Kövér László, az Országgyűlés elnöke avatta fel az Országház félemeleti körfolyosóján.
Február 25-én a második világháborút követő kommunista diktatúra áldozatai mellett a proletárdiktatúra mártírjaira is emlékezünk. 1919. március 21-én, a Tanácsköztársaság kikiáltása után a Forradalmi Kormányzótanács hozzálátott a diktatúra karhatalmi alakulatainak felállításához. Ugyanezen időszakban hozta létre Cserny József a Lenin-fiúk néven hírhedté vált több száz fős terrorosztagát is, melynek célja a Tanácsköztársaság vezetőinek védelme és az ellenforradalminak ítélt mozgalmakkal és személyekkel szembeni fellépés volt. Cserny József, Kun Béla javaslatára 40-50 legmegbízhatóbbnak tartott emberével 1919 áprilisának végén beköltözött az Országházba, mint a Belügyi Népbiztosság Politikai Nyomozó Osztályának V. alosztálya. A Korvin Ottó vezette országos politikai nyomozó szerv kizárólagos feladata a Tanácsköztársaság megdöntésére irányuló mozgalmak feltárása és elfojtása volt.
Az 1919. június 24-én kirobbant fővárosi katonai felkelés leverése után a politikai nyomozó osztály, illetve a Vörös Őrség is fokozott hajszát indított a diktatúrát megdönteni szándékozó ellenforradalmárok ellen. Az Országház termei rövid időn belül megteltek a letartóztatott ludovikás növendékekkel, illetve az akció további katonai és polgári résztvevőivel. Az egykori országházi foglyok pontos száma és névsora csak töredékesen rekonstruálható. A preventív céllal letartóztatott magas rangú politikai túszok között elsősorban a volt állami, katonai és egyházi vezetők, továbbá a gazdasági szféra leggazdagabb gyártulajdonosai szerepeltek. Fogolysorsra jutott számos volt országgyűlési képviselő, valamint a későbbi miniszterelnök, Simonyi-Semadam Sándor, és Szász Károly, a képviselőház egykori elnöke is.
A letartóztatottak másik csoportjába a konkrét ellenforradalmi és tanácsköztársaság-ellenes cselekmények miatt elfogott személyek tartoztak. A vörös terror egyetlen, bizonyíthatóan az Országházban elhunyt áldozata Szőts András színművész és tartalékos hadnagy volt, akit a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozói fogtak el. Szőts András a Tanácsköztársaság ellen szervezett katonai puccskísérlet egyik irányítójának, Lemberkovics Jenő századosnak jobb keze volt. Halálának pontos körülményeit hosszas rendőri nyomozás és ügyészségi vizsgálat sem tudta kielégítően tisztázni: csak annyi bizonyos, hogy június 25-én vagy 26-án az Országházban vesztette életét.
A cikk forrásául B. Müller Tamás hamarosan megjelenő műve, a Vörösterror az Országházban 1919. című könyv szolgált.
![Címer](https://www.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)