Nyári nyitvatartás
Nyitó oldali csempék
![Beiratkozás](/documents/56469078/56470357/Ajt%C3%B3+beiratkoz%C3%A1s.jpg/88927c7c-1322-aae4-0eb8-23fd993f96e8?t=1596715668564)
![A könyvtár állománya](/documents/56469078/56470357/gyujtemenyek.jpg/78fce74f-8f36-99db-392b-63707ec77db3?t=1614174821716)
![Katalógus](/documents/56469078/56470357/katalogus2.jpg/2c881054-8c5a-a011-f289-921f326086c0?t=1614176591487)
![Gyűjtemények](/documents/56469078/56470357/olvaso-gyujtemeny.jpg/37c9670a-9fad-887b-97b9-c447f136750b?t=1669807474405)
![Könyvtárhasználat](/documents/56469078/56470357/Szakt%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.png/b4b6bcb5-8f94-0fec-11a9-b66282071509?t=1596715659426)
![Elektronikus források](/documents/56469078/56470357/e-forrasok.jpg/bf33840c-42fc-7ef2-259c-50c297786900?t=1614174933457)
Tartalom megjelenítő
90 éve, 1925. május 29-én hunyt el Plósz Sándor perjogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, akadémikus, a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője.
Munkásságának legfőbb eredményeként született meg a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvénycikk.
1881 és 1885 között a kormány megbízta őt a polgári perrendtartás tervezetének kidolgozásával. Szilágyi Dezső minisztersége idején 1889 és 1894 között már szinte folyamatos kodifikációs munkát végzett. Ő dolgozta ki a sommás eljárásról szóló törvény több rendbeli javaslatait, elkészítette 1893-ban a teljes polgári perrendtartás első tervezetét, valamint a házassági ügyekben követendő eljárás tervezetét is.
1899. február 26-tól 1905. június 18-ig a Széll-, az első Khuen-Héderváry- és az első Tisza István-kormány igazságügy-minisztere volt. Minisztersége idején, többszörös átdolgozás után, 1902. január 30-án a képviselőház elé terjesztette a polgári perrendtartás javaslatát és személyes közreműködésével az igazságügyi bizottság letárgyalta. Ekkor azonban nem emelkedett törvényerőre. 1910–1911-ben, mint országgyűlési képviselő a bizottságban és a képviselőházban is előadója volt a törvényjavaslatnak.
Több ciklusban volt országgyűlési képviselő: 1895-től Baja város, 1901-től a Bács-Bodrog megyei Rigyica kerület, 1910-től 1914-ig Lúgos kerület megbízásából tevékenykedett a képviselőházban.
Irodalmi munkásságát 1872-ben a Jogtudományi Közlönybe írt értekezéssel kezdte, nem sokkal később több nagyobb szabású munkát is írt, így pl. az 1877-ben megjelent ’A magyar váltójog kézikönyve’ című művet, mely több kiadást ért meg. Cikkei a Jogtudományi Közlönyben, a Magyar Igazságügyben, a Magyar Jogászegyleti Értekezésekben, a Jogban, a Jogi Szemlében, és több német jogi folyóiratban jelentek meg.
Plósz Sándor életrajza és művei a Digitalizált Törvényhozási Tudástárban
![Címer](https://www.parlament.hu/o/ogyk-theme/images/footer_crest.png)