Báró Wesselényi Miklós 1796. december 30-án erdélyi nemesi családba született Zsibón. Fiatalon hasonló hatások érték, mint barátját, gróf Széchenyi Istvánt, akivel közösen tett angliai és franciaországi tanulmányutakat. Tudatosult benne, hogy hazája mennyire elmaradott a nyugat-európai államokhoz képest, ezért energiáit a magyar politikai és társadalmi viszonyok korszerűsítésére fordította.

Újabb helyszín járható be virtuálisan az Országházban: a Ghyczy Ignácz Kiállítótér, mely az Országgyűlési Könyvtár muzeális köteteinek ad otthont. A kiállítóteret 2020-ban rendezték be az olvasóterem közelében azzal a céllal, hogy egy megfelelő hőmérsékletű, látogatható teremben őrizzék a törvényileg védett, ritka és értékes köteteket. Az ideérkezők megismerkedhetnek az egykori képviselő, Ghyczy Ignácz könyvhagyatékának sokszínűségével, valamint a Magyar és Erdélyi Országgyűlés történeti dokumentumaival.

Megemlékezést tartottak a Kossuth téri József Attila-szobornál a magyar költészet napja alkalmából. A Petőfi Irodalmi Múzeum nevében idén Erlitz János közművelődési és marketing főigazgató-helyettes, valamint a Digitális Irodalmi Akadémia munkatársai helyeztek el koszorút az emlékműnél.

Az áprilisi törvények szentesítésének évfordulója alkalmából Hende Csaba az Országgyűlés alenöke koszorút helyezett el a Kossuth-szoborcsoportnál. Beszédében kiemelete: Kossuth Lajos nemcsak jelképe, hanem Deák Ferenccel együtt az egyik tényleges motorja, ezért iránytűje is volt az 1848-ban elfogadott államjogi törvényeknek.

Országházunk a világ egyik legjelentősebb parlamentépülete. Milyen előképek lebegtek alkotói előtt? Miben hasonlít vagy különbözik London, Washington, Bécs parlamentjeitől? Milyen szobrokkal és képekkel díszítették az épületek külsejét és belsejét? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak kisfilmünkből, mely az Országházi Séták könyvsorozatban megjelent kötetet dolgozza fel.