Az egyetemek és főiskolák hallgatói számára kiírt pályázat ünnepélyes eredményhirdetésével április 24-én - az Aranybulla napján - lezárult az a programsorozat, amelyet a II. András által 1222-ben kibocsátott és a későbbi korszakok alkotmányfejlődésére nagy hatással bíró jogi dokumentum kibocsátásának 800. évfordulója alkalmából szerveztek.

Az Országgyűlés elnöke által kiírt pályázat díjkiosztóján az Országház Delegációs termében Kövér László szavait Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója tolmácsolta.

Kövér László úgy fogalmazott: „a szemünk előtt átalakuló új világrendben egyre nagyobb szerepe van a komplex gondolkodásnak és a múlt ismeretének. A világ közvéleményének nagy része temeti a társadalomtudományokat, pedig épp a mostani próbatételek, a nemzetek civilizációs küzdelme, a sokszor hamis világképek a bizonyosság arra, hogy olyan idők köszöntöttek ránk, amikor ismét a szellem ereje és elődeink felhalmozott tudása segíthet.

Az Országgyűlés azért hirdette meg a pályázatot, hogy méltó keretek között emlékezhessünk meg a nagy jelentőségű dokumentumról, és közösen szembesüljünk a fejlődéssel, amely megmutatja, min engedünk változtatni és mi az, amihez körömszakadtáig ragaszkodnunk kell.”

Kövér László értékelése szerint az Aranybulla megalapozza az alkotmányos gondolkodást, és „mindenkori felelősségünkre is emlékeztet”. A díjazottakról a házelnök kijelentette: annak a nemzedéknek a tagjai, „amely a jog és tudás erejével felvértezve átlátja a jövő kihívásait”.

Bellavics István arról beszélt, hogy a díjátadó az utolsó eleme annak a széleskörű rendezvénysorozatnak, amely elsősorban a középiskolásokra, egyetemistákra és kutatókra koncentrált, s amelynek részeként emlékülést, tudományos konferenciát, pedagógus-továbbképzést szerveztek, kiadványok jelentek meg, animációs film készült, valamint létrejött a gazdag tartalommal bíró Aranybulla 800 honlap. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés tavaly törvénybe foglalta az Aranybulla emlékét és jelentőségét, s az Aranybulla napjává tette április 24-ét.

Mezey Barna, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a bírálóbizottság tagja kiemelte, hogy az Aranybulla megítélésében nagy változások történtek az utóbbi években. II. András egyszerűen egy politikai szituációt kezelt, ráadásul hasonló szabadságjogok már Szent István korában is voltak, és akkoriban százas nagyságrendben bocsátottak ki hasonló chartákat Európában.

Hozzátette: az Aranybulla egy volt a sok privilégiumlevél közül, azonban a későbbi korszakokban megerősítették, alkotmányos jelentőséget adtak neki, Werbőczy István Hármaskönyve pedig „valódi unicummá tette az Aranybullát, hivatkozási alap lett, dicsfényt kapott”. Megemlítette, hogy az ellenállási jog alkalmazására nem volt példa a középkorban, csak később, a Habsburgokkal szemben. „Ezért lehetett piedesztálra emelni, hivatkozási alappá vált, beleszervesült az alkotmányba, függetlenül a király eredeti szándékától, és végigkísérte a magyar történelmet” - értékelt a kutató. Kitért arra, hogy a pályázat kiírásakor attól tartottak, vegyes lesz az eredmény, hiszen „annyifajta tudományos megközelítés él az Aranybulláról”, ám örömmel látták, hogy „megvan a tudományos utánpótlás”.

A pályázatra 14 munka érkezett be, melyeket Horváth Attila, Mezey Barna és Zsoldos Attila, a témakör kiváló ismerői bíráltak el.

Az 1. helyezést Biró Zsófia, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója érte el Az Aranybulla a történeti alkotmány egyik alappillére című pályamunkájával.

A 2. helyezett Papp Regina Bernadett, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója lett Az 1351-es törvények a 20. századi magyar történetírásban című munkájával.

3. helyezést ért el Trunkos Bence, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója „Ius resistendi” – Az ellenállás joga című pályaművével.

Különdíjban részesült Mercz Mónika, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója Az Aranybullától az Európai Unióig című pályamunkájával.

Közzétéve: 2023. április 24

Kategória: Aranybulla800 hírek