Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az Országház a Dunaparton című kiállítást 2024. október 15-én az isztambuli Tarik Zafer Tunaya Kulturális Központban.
A történeti kiállítást a Magyar-Török Kulturális Évad keretében az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, Magyarország Nagykövetsége és a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Isztambul mutatja be.



 A tárlat megnyitóján a házelnök úgy fogalmazott: „Öröm számomra, hogy a magyar Országgyűlés épületét mától itt Isztambulban, néhány nap múlva pedig, ezzel a kiállítással párhuzamosan Ankarában is bemutathatjuk. Számomra ez a kiállítás a 2024. évi Magyar-Török Kulturális Évad fontos mérföldköve, és örömmel tölt el, hogy a mai naptól török barátaink ezen kiállítás révén is megismerkedhetnek Magyarország minden bizonnyal leghíresebb építészeti alkotásával.”
A kiállításon a török-magyar kulturális kapcsolatok erősödésének jegyében a látogatók megismerhetik az Országház épületének építéstörténetét, képző- és iparművészeti remekeit, reprezentatív tereit és történelmi sajátosságát, kiemelve a 20–21. századi török-magyar politikai kapcsolatokat. A gazdag kerámia-, üveg- és bútorművészetet, illetve az Országház festményeit és szobrait bemutató tablókiállítás mellett az Országház épületének műtárgyai, Zsolnay és egyéb épületdíszítő elemek is megtekinthetők, melyek életnagyságban ábrázolják a díszítőművészet egyediségét.



A kiállítás célja az épület reprezentatív és kulturális értékeinek szélesebb körű megismertetése, valamint az érdeklődés felkeltése az Országház, mint turisztikai attrakció iránt. A Magyarország és Törökország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából szervezett Magyar-Török Kulturális Évad lehetőséget biztosít a két ország kulturális együttműködésének erősítésére.

A Katowicében megrendezett világbajnokságon Vicai Erika ötödik alkalommal lett gyorsíró világbajnok, Madarász Mária pedig negyedik helyezést ért el. Az első világbajnokságán induló Földi Erika beszédíró gépírás kategóriában 13. helyezett lett a 29 országból érkező 644 versenyző közül.
Gyorsíró Irodánk munkatársai az elmúlt harminc évben többször értek el dobogós helyezést a kétévente megrendezett világbajnokságokon, sőt voltak olyan évek, amikor a gyorsírás mindhárom érmét megszerezték.
Gyorsíróink mindezeken felül a közel tíz éven át Lipcsében megtartott nemzetközi gyorsíróversenyeken is rendre az elsők között szerepeltek, Vicai Erika négy alkalommal is.
A szakma csúcsát jelentő parlamenti jegyzőkönyvezésnek köszönhetően valamennyi plenáris ülésről napló készül, amelyhez honlapunkon vagy az Országgyűlési Könyvtárban bárki hozzáférhet.


​​​​​​​Munkában a gyorsíró
Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

Az Országgyűlés elnöke felidézte az IPU 1896-os budapesti ülésének béke mellett kiálló zárónyilatkozatát, kiemelve, hogy a világ közvéleménye ma is békét akar, a békéhez pedig ma is elengedhetetlen a szemben álló felek közötti párbeszéd.

Értékelése szerint a regionális háborúkkal és a nukleáris világháború veszélyével terhelt mai világpolitikában a 135 évvel ezelőtt alapított IPU rendkívül időszerű és korszerű nemzetközi politikai szervezet.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az IPU akkor őrizheti meg a politikai súlyát és jelentőségét, ha megőrzi a képességét arra, hogy a 21. századi világpolitikában is a párbeszéd intézménye legyen.

Azok a nemzetközi szervezetek ugyanis, amelyek a háborús érdekek és ideológiák miatt elveszítik ezt a képességüket, hitelességi, majd legitimitási válságba kerülnek - figyelmeztetett Kövér László, megjegyezve, hogy pontosan ezt tapasztalják a jelenlegi nemzetközi politikában.

Úgy vélte: bár a világ közvéleménye, a választópolgárok elsöprő többsége békére vágyik, nem könnyű ma politikusként szavakban és tettekben a béke oldalára állni. Ezt - folytatta - a béke iránt elkötelezett felelős magyar politikusok különösképpen tudják és érzik. Szerinte ez azért nem könnyű, mert a 20. századi írástudók árulása után a 21. század a politikusok árulásának veszélyét hordozza magában.

Úgy vélte: a világpolitikában eddig a politikusok alapvetően mindig a békét méltányolták és hirdették, miközben néha a háborút cselekedték. Ha azonban a politikusok elárulják választóikat, akkor fennáll a veszélye, hogy a háborút nemcsak szolgálni, hanem már méltányolni is fogják, azaz a jövőben a béke helyett a háború válhat a politika eszményi eszközévé - fejtette ki.

Hangsúlyozta, hogy a politikusok ezen árulásának mindenképpen ellent kell mondani, mert különben világszerte pokollá válhat az emberek számára az élet. "A politikának a halál helyett az élet szolgálatába kell állnia" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az IPU ennek hasznos és eredményes eszköze lehet.

Kövér László az Országház Delegációs termében tartott ünnepi IPU-ülésen felidézte: Franciaország, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Libéria, Olaszország és Spanyolország mellett, Magyarország is ott van a világ legrégebbi nemzetközi politikai szervezete, a jelenleg 180 szuverén állam törvényhozásának 46 ezer képviselője által alkotott IPU kilenc alapító országa között, és a magyar Országgyűlés eddig három IPU-világkonferenciának volt házigazdája: 1896-ban, 1936-ban és 1989-ben.

Jelezte: az IPU alapítása óta hozzájárul a globális problémák kezeléséhez, napirendjén folyamatosan szerepelnek olyan témák, mint a fegyveres konfliktusok megelőzése és feloldása, a nukleáris leszerelés, a szegénység felszámolása, a klímaváltozás, a migrációs válság, az emberi jogok biztosítása vagy a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelem.

Tulia Ackson, a Tanzániai Nemzetgyűlés és az IPU elnöke beszédében azt hangsúlyozta: az IPU hisz a konfliktusok feletti párbeszéd erejében, ami ma rendkívül fontos, hiszen olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint a migráció, a klímaváltozás, a pandémiák és az olyan háborús övezetek, mint Gáza, Libanon, Ukrajna, Szudán és más egyéb területek. Az ellentétes feleket egy asztalhoz leültetni, bátorítani a dialógust, a békét: ez van a mi szervezetünk DNS-ében - fogalmazott.

A magyar és a tanzániai házelnök az IPU ünnepi ülését megelőzően kétoldalú megbeszélést folytatott, amelyet követően Tulia Ackson hangsúlyozta, örömmel várják azt, hogy a két ország kapcsolatait szorosabbra fűzzék a parlamenti együttműködés terén is.

Kövér László köszönetet mondott az IPU elnökének, hogy személyesen is megpróbált részt venni az orosz-ukrán háború tűzszünettel való félbeszakításának elérésében, és abban, hogy megtegyék az első lépést a béke irányába. Emlékeztetett a magyar miniszterelnök békemissziójára is, és hangsúlyozta: ha sok ilyen erő adja össze a maga erőfeszítéseit, akkor előbb-utóbb talán elérik azt, hogy ez a konfliktus, amely az egész világra súlyos következményekkel jár, megoldódjon.

Arra is kitért: Magyarország 2015-ben hirdette meg a déli nyitás stratégiáját, és ehhez egy Afrika-stratégia is társult, amelynek a célja, hogy Magyarország a maga erejével és eszközeivel szerepet vállaljon az afrikai térség stabilizálásában, biztonságosabbá és élhetőbbé tételében, ami a migráció szempontjából is fontos.

Kövér László teljes beszédét itt olvashatják!

MTI / Fotó: Sajtóiroda

Az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségének parlamenti együttműködése keretében 2024. október 3–4. között az Országgyűlés szervezésében valósult meg Az Európai Unión belüli stabilitásról, gazdasági koordinációról és kormányzásról szóló parlamentközi konferencia. Az Országházban megrendezett eseményen 22 EU-tagország és az Európai Parlament, megfigyelőként pedig 8 EU-tagjelölt, illetve potenciális tagjelölt parlamenti képviselői vettek részt. A konferencia házigazdái Tessely Zoltán, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke, Vajda Zoltán, a Költségvetési Bizottság elnöke, valamint Cseresnyés Péter, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöke voltak.

A rendezvényt megnyitó beszédében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, hogy Európa versenyképessége az európai közös jövő záloga. Az EU versenyképessége azonban rohamosan romlik, és hatékony reformokra van szükség ahhoz, hogy ne gyengüljön meg végletesen az Unió gazdasági és politikai jelentősége.

Az elektromos autózás térnyerése az Európai Unióban napirendi pont felvezető előadásában Cseresnyés Péter beszélt az európai versenyképességet érintő kihívásokról, és a közös cselekvés egyik fontos területének jelölte meg a közlekedést. Hangsúlyozta az európai autóipar gazdasági jelentőségét. Lóga Máté, Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának államtitkára szerint a zöld fordulat és a versenyképesség egyidejű megőrzése jelentős kihívást jelent. Elengedhetetlennek tartotta, hogy az európai döntéshozók a fenntarthatósági politikájukat a tényekre alapozva, ideológiamentesen formálják. Elmondta: Magyarország célja, hogy teret engedjen a nyugati és keleti országokból származó technológia szinergiáinak, amelynek fontos terepe az elektromos járművek gyártása. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője szerint az elektromos autózásnak nagyon erős a pozitív víziója, klímavédelmi előnye pedig megkérdőjelezhetetlen. Szorgalmazta az elektromos autózás vonzóvá tételét az európai polgárok számára.

A gazdasági kormányzási keret reformja napirendi pont levezető elnöke, Vajda Zoltán beszélt többek között a fiskális fegyelem fenntartásának kihívásairól: a gazdasági sokkhatások, a politikai nyomás, illetve az előrejelzési hibák okozta problémákról. Szorgalmazta a stabilitási és növekedési paktum céljai iránti elkötelezettséget a tagállamok részéről. Banai Péter Benő, a magyar Pénzügyminisztérium államtitkára kiemelte a költségvetési fegyelem megtartását célzó, uniós viszonylatban is szigorú magyarországi szabályozást. Romhányi Balázs, a nem-kormányzati szervezetként működő Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője a mintegy 110-130 országban elvégzett nyílt költségvetési felmérés eredményeire hivatkozva megállapította, hogy az elmúlt 8 évben visszaesett a költségvetések parlamenti ellenőrzése.

A kohéziós politikára szánt uniós költségvetés hatása a többéves pénzügyi keretre című napirendi pont levezető elnöke, Tessely Zoltán szerint a kohéziós források nem könyöradományok, hanem az uniós Szerződések alapján a tagállamokat jogosan megillető források. Ismertette a Pannónia Szíve településeken kohéziós és nemzeti forrásokból megvalósított fejlesztéseket. Navracsics Tibor, Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere kiemelte a magyar elnökség azon célját, hogy a demográfiai kihívásokra a kohéziós politika keretében lehessen választ találni. Szorgalmazta a kohéziós politika mint pragmatikus uniós szakpolitika megerősítését annak érdekében, hogy az egész Európai Unió erősebb és versenyképesebb lehessen. Az egyszerűsítés, a rugalmasság, a szubszidiaritás és a partnerség fontosságát hangsúlyozta. Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosa videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőt.

A konferenciával kapcsolatos további információk itt olvashatók.

Az Országház 122 évvel ezelőtti ünnepélyes átadásának évfordulójához kapcsolódóan az Országgyűlés elnöke adta át a Návay Lajosról, a Ház egykori elnökéről, alelnökéről és a Hajnik Károlyról a reformkori országgyűlések gyorsírójáról, a gyorsiroda hajdani vezetőjéről elnevezett díjakat, ezzel is elismerve az Országgyűlési Hivatal kilenc munkatársának kiemelkedő teljesítményét, példaadó munkáját, helytállását.

Hajnik Károly díjban részesült:
dr. Dukán Ildikó főosztályvezető, Kodifikációs főosztály

2013-ban csatlakozott a Kodifikációs Főosztályhoz. Hamar világossá vált, hogy nem kedveli a tétlenséget, lelkesen végezte el a mások által kevésbé kedvelt feladatokat is. A költségvetési törvényjavaslat feldolgozásának egyik központi szereplőjévé vált, majd a ParLex és később az Integrált Jogalkotási Rendszer fejlesztésének és bevezetésének is kulcsfigurája lett. Operativitására és kimagasló hatékonyságára felettesei is felfigyeltek, így főosztályvezető-helyettessé, majd 2018-ban főosztályvezetővé nevezték ki. Időközben elvégezte a kodifikátor szakjogászi képzést is. A főosztály napi működésének irányítása mellett együtt virraszt kollégáival a Törvényalkotási Bizottság egy-egy terheltebb ülése előtt, és igen sok figyelmet szentel a Mentelmi Bizottság hatáskörét érintő ügyeknek. Valójában nincs olyan tevékenység a Törvényhozási Igazgatóságon, amelyben így vagy úgy ne venne részt, ősztől pedig új szerepkörben, a pulpituson is kipróbálhatja magát. Nem telik el úgy nap, hogy vezetői ne bíznák meg eseti kezelést igénylő ügyekkel, jogi állásfoglalása mindig precíz, lényegre törő, és mindig határidő előtt érkezik. Közvetlensége és felkészültsége miatt sokan kérik segítségét akár a kormányzati apparátusból, akár a frakcióktól és a társigazgatóságoktól, rendszerszemléletének köszönhetően képes átlátni az egyes szervezeti egységek kompetenciáját meghaladó közös célokat. Határozott és szigorú vezető, aki kollégáitól is fegyelmezettséget vár el csakúgy, mint önmagától, viszont munkatársaiért mindig, minden helyzetben kiáll. Bámulatos energiáját nemcsak a munkában kamatoztatja: keresi a fejlődési lehetőségeket, legyen szó nyelvtanulásról, Spartan versenyekről vagy zöldségtermesztésről, díjazottunk mindig a maximumra törekszik, de mindenekelőtt fáradhatatlan támasza családjának.

Guszejnov Vilaját, Web és Linux rendszeradminisztrátor, Szerver- és Hálózatüzemeltetési Osztály

Matematikusként 2006. június 26-án került az akkori Informatikai Főosztályhoz, szakmai tanácsadóként. 2015. szeptember elsejétől az Információs Rendszer Üzemeltetési Főosztály Szerver és Hálózatüzemeltetési egységénél dolgozik Web és Linux rendszeradminisztrátor munkakörben. A munkához való hozzáállása, problémamegoldó készsége, az informatikai újdonságok alkalmazásához szükséges ismeretek – részben autodidakta módon való –elsajátításának képessége kiemelkedő. Kitartása és szorgalma példaértékű, és jelentős mértékben hozzájárult a főosztály sikeres működéséhez. Tudását és tapasztalatait mindig készségesen megosztja kollégáival, ezzel is elősegítve a fejlődésüket. Együttműködési hajlandósága révén mindig pozitív légkört teremt maga körül. Kitartása és elkötelezettsége nemcsak a napi feladatok elvégzésében, hanem az informatikai projektek sikeres megvalósításában is megmutatkozik. Innovatív gondolkodásmódja és proaktív hozzáállása révén számos új rendszer, illetve szolgáltatás bevezetésében vett részt, amelyek jelentős mértékben javították a rendszerüzemeltetés hatékonyságát.

Hajdu Attila Jánosné, pénzügyi szakreferens, Pénzügyi Csoport

2014 óta dolgozik pénzügyi szakreferensként a Pénzügyi Osztályon. Az itt eltöltött 10 év alatt a pénzügyi terület szinte valamennyi munkafolyamatában részt vett. Közreműködött az integrált pénzügyi, gazdasági nyilvántartó rendszer kialakításában, jelenleg is aktívan dolgozik a rendszer továbbfejlesztéséhez kapcsolódó szakmai feladatok meghatározásában, a kincstári fejlesztések adaptálásában. 2023-ban a Gazdasági Főosztály új feladataként jelentkezett a közpénzek felhasználásának átláthatóságát szolgáló Központi Információs Közadat-nyilvántartási rendszerbe történő adatszolgáltatási kötelezettség, amelyben szerepvállalása kiemelkedő. Feladatainak talán legmeghatározóbb és egyben a legnagyobb szakmai tudást igénylő része a Hivatal épületeinek, létesítményeinek beruházási, felújítási, üzemeltetési munkáival összefüggő pénzügyi feladatok ellátása, az építési beruházások engedélyköteles szerződéseinek pénzügy szakmai véleményezése és a szerződésekhez kapcsolódó kifizetések teljesítése. Munkáját mindig magas színvonalon, felelősségteljesen, a jogszabályi előírások és határidők pontos betartásával, kiemelkedő szakmai tudással látja el. Kitűnő kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik, kollégáival jó viszonyt ápol. Szakmai tudását munkatársai is elismerik, gyakran kikérik véleményét, megfogadják tanácsait. 

Dr. Laczi Adél Ilona főosztályvezető, Közbeszerzési Iroda

Jogi végzettség és közbeszerzési tapasztalat birtokában 2009 júliusában a Közbeszerzési Osztály munkatársaként kezdett dolgozni. Kiemelkedő és megbízható munkavégzését 2018. január 1-jén a munkáltató szakmai tanácsadói címmel ismerte el.  Ugyanabban az évben a Közbeszerzési Iroda vezetője lett. Fő feladata a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó munkafolyamatok előkészítése, koordinálása, jogi véleményezése, adminisztratív feladatainak ellátása, az éves közbeszerzési tervének előkészítése. Hivatástudata, elkötelezettsége, felelősségvállalása példaértékű. Naprakész elméleti tudásával, szakmai elhivatottságával és komplex problémamegoldó képességével példát mutat kollégáinak és a társfőosztályok dolgozóinak egyaránt.  Munkavégzése dinamikus, határozott, teherbírása, kitartása kimagasló. Kollegiális kapcsolatai széleskörűek és közvetlenek, az irányítása alá tartozó munkatársak bevonásával nagy hangsúlyt fektet a társosztályokkal való lehető legjobb kapcsolat kialakítására és fenntartására, az új közbeszerzési ismeretek átadására, a segítségnyújtásra. Munkatársai bármikor fordulhatnak hozzá szakmai és személyes problémáikkal, azokon a lehetőségekhez mérten igyekszik segíteni.  

Lukács Virág, projekt koordinátor, Szakmai Támogató és Adminisztrációs Osztály

Pályafutását 2014 májusában kezdte a Közönségszolgálati Irodán. 2015. január 1. óta a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság rendezvényeinek lebonyolításáért felel, jelenleg a Szakmai Támogató és Adminisztrációs Osztály munkatársaként. Díjazottunkat mindig a célratörő, problémamegoldó munkavégzés jellemezte. Jelenlegi feladatköre már nem csak az igazgatóság rendezvényeire terjed ki, hanem tevékenységével a Hivatal egyéb kiemelt eseményeit is segíti. Olyan események szervezésével, mint a Tér-Zene, vagy a Kulturális Örökség Napjai jelentősen hozzájárult az Országház, mint kulturális látványosság nemzetközileg is kiemelkedő elismertségéhez. Az elmúlt évben kialakította az Országgyűlés Hivatala évente ismétlődő kiemelt eseményeinek eljárásrendjét, az ún. Gyűrűskönyvet. Feladatvégzése során kiemelkedően jó szakmai kapcsolatokat alakított ki a Hivatal rendezvényszervezésben és lebonyolításban érintett szervezeti egységeivel és munkatársaival.

Malmos Andrea titkárságvezető, Gazdasági és Működtetési Igazgatóság

2000. augusztus elsejei belépése után az Eszközgazdálkodási Osztályon dolgozott és közben a Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási szakán közgazdász végzettséget szerzett. Precíz munkavégzése és lelkiismeretessége alkalmassá tette a Gazdasági Igazgatóság, majd a Gazdasági Főosztály titkárságvezetői feladatainak ellátására. Jelenleg a Gazdasági és Működtetési Igazgatóság titkárságvezetője. Kiemelt feladata a főigazagató-helyettes vezetői tevékenységének támogatása, segítése. Mindezek mellett szervezési és adminisztratív feladatai keretében fogadja a közterület használati igényeket, előkészíti az ezzel kapcsolatos megállapodásokat, valamint koordinálja a Hivatalban megrendezésre kerülő események teremhasználatát, gondoskodik az országgyűlési képviselők parkolási igényeinek biztosításáról, és a szükséges beléptetésekről. Munkáját precízen, lelkiismeretesen végzi, nagy figyelmet fordít a feladatok határidejének betartására, naprakész a titkárságon zajló események követésében. Munkabírása, fegyelme, valamint aprólékos, mindenre kiterjedő figyelme közismert. Lojalitása, elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen. Mindennapi tevékenységét kezdettől fogva nagy munkabírással, példamutatóan, a nap bármely időszakában elérhetően, környezete elismerésével végzi. Munkájára mindenkor számítani lehet. 

Mazalin Krisztina bérügyi szakreferens, Bér- és Társadalombiztosítási Osztály

1996. szeptember 1-jén a Számviteli Osztályon bérszámfejtő munkakörben kezdett dolgozni. Szervezeti átalakulás következtében 2007 májusától a Bér- és társadalombiztosítási Osztályon folytatta tevékenységét, 2016 óta pedig munkáját a Közszolgálati Főosztály köztisztviselőjeként végzi. Feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében, 2011 áprilisában a Zsigmond Király Főiskolán humánerőforrás-menedzser oklevelet szerzett. Ezek közé tartozik többek között az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók járandóságainak, bérleti díjainak számfejtése, ellenőrzése. Munkájában segítőkész, a szakmai kérdések, problémák megoldásában kitartással és türelemmel vesz részt. Stabil, elkötelezett dolgozó, akire régóta biztosan számíthatnak vezetői. A főosztály mindennapi életében kedvességével, közvetlenségével és alkalmazkodó személyiségével könnyen teremt kapcsolatot, más szervezeti egységek munkatársaival is könnyen megtalálja a közös hangot. Munkatársait mindig meghallgató, támogatást nyújtó kolléganő.

Németh László Károlyné ügyintéző-titkárnő, Költségvetési Bizottság

2002. június 14. óta dolgozik a Bizottsági Főosztályon. Az elmúlt több mint 22 évben neve szinte egybeforrt a Költségvetési Bizottságéval, mivel immár a hatodik ciklusban segíti titkárnőként ennek a bizottságnak a munkáját. A hosszú évek során avatott szakértőjévé vált mind a régi, mind az új költségvetési eljárásnak, és a költségvetési törvényjavaslatok bizottsági tárgyalásának előkészítése során számos, a titkárnői feladatkörön túlmutató feladatot is ellátott és ellát. A bizottság mindenkori elnökei – közöttük számos pénzügyminiszter – és a titkárság munkatársai mindig is támaszkodtak az alapos, lelkiismeretes munkájára, amire a költségvetési eljárásban kiemelten nagy szükség van. Munkáját magas színvonalon, példamutató pontossággal és igényességgel végzi. Tapasztalatát már több, a Bizottsági Főosztályon működő szakmai munkacsoport tagjaként is hasznosította. Nagy szerepe volt abban, hogy a bizottsági ülések meghívói elnyerjék a mai formájukat. A meghívókkal kapcsolatban legutóbb az új adatrögzítő lap kidolgozásában vett részt, amelynek tesztelésében és a kollégák képzésében is oroszlánrészt vállalt. Kiemelendő továbbá még az Iratkezelési Szabályzat bizottságokra vonatkozó rendelkezéseinek kialakításában való közreműködése, és azok érvényesülésének folyamatos ellenőrzésében betöltött szerepe. Mind kollégáival, mind pedig a tárcák és a frakciók munkatársaival kiváló szakmai és emberi kapcsolatot ápol. Személyisége, segítőkészsége, és az új kihívásokhoz való alkalmazkodása is hozzájárult ahhoz, hogy főosztályának mindenki által elismert és szeretett tagjává váljon. Olyan kolléga, akire mindig lehet számítani. 

Návay Lajos díj 
dr. Urai-Tóth Éva főosztályvezető-helyettes, Országgyűlési Könyvtár

1998 októberében kezdett az Országgyűlési Könyvár Képviselőtájékoztatási Osztályán, majd kisvártatva az Olvasószolgálati Osztály tájékoztató könyvtárosa lett. Munkája mellett 2002-ben jogi diplomát szerzett. Ez az önállóan vállalt kihívás nemcsak szakmai hozzáértését mélyítette el, hanem azt is megmutatta, hogy számára a munka nem pusztán egy feladat, hanem elköteleződés a minőség és a fejlődés iránt. Az évek során fokozatosan haladt előre, egyre nagyobb feladatokat és felelősséget vállalva. 2006. március 1-jén szolgálatvezető tájékoztató könyvtárossá nevezték ki. Vezetői kvalitásait a 2013-as intézményi átalakulás során is kamatoztatta. Nemcsak az emberi erőforrás átszervezésében, de a térszerkezet átalakításával kapcsolatos költözések, állománymozgatások lebonyolításában, a könyvtári munkafolyamatok újjászervezésében, megújításában is jelentős feladat hárult rá. Az ekkor létrehozott Nyilvános Szolgáltatások Osztályának első vezetőjeként segített a könyvtár munkájának hatékonyabbá és szervezettebbé tételében. Az általa is vezetett átalakítások elősegítették az intézmény korszerűbb és eredményesebb működését. 2018 januárjában az Olvasószolgálati és Tartalomszolgáltató Osztály vezetője lett, amely minőségében a nyilvánosság számára nyújtott szolgáltatások megszervezésében és modernizálásában vett részt. Felügyelte a digitalizálási projekteket, és a raktározással kapcsolatos intézményi stratégiákat, vezette az állománymegőrzési, gondozási, költöztetési feladatokat. 2023. március 1. óta az Országgyűlési Könyvtár főosztályvezető-helyettese.  Országos szakmai elismertségét jelzi, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Jogi Szekciója 2019-ben és 2023-ban is elnökévé választotta. Elnöksége alatt a szekció számos sikeres konferenciát, szakmai rendezvényt bonyolított le. Kollégái felé empátiával, nyitottsággal és megértéssel fordul. Vezetőként nemcsak a feladatokra, hanem az emberekre is figyel, biztosítva, hogy mindenki támogatást és megbecsülést kapjon. Munkatársai mindig számíthatnak rá – legyen szó szakmai tanácsadásról vagy személyes támogatásról.

A rendezvényt nyolc éve indították útjára azzal a reménnyel, hogy olyan hagyományt teremthetnek, amely visszhangra talál a Kárpát-medence magyar borászainak körében. A szemle létjogosultságát az eddig itt megfordult több mint ezerötszáz fajta bor és háromszáz borász bemutatkozása, a kedvező hazai és a nemzetközi visszajelzések sokasága tanúsítja.

A rendezvényen kilenc kategóriában adták át az elismeréseket.

A házelnök elmondta, hogy idén a pezsgő is bekerült a bírálók poharába, és megjegyezte, hogy a magyar bordiplomácia közreműködőiként tudják és látják, hogy a világpiacon a borok mellett egyre fontosabb helyet foglal el a pezsgő. Biztatónak nevezte, hogy a jövőre kétszázadik évébe lépő magyar pezsgőgyártás előtti tisztelgés jegyében bevezetett új kategóriában kiváló minőségű italokkal neveztek be.

Kövér László hangsúlyozta: a 20. században hazánkban négy évtizedre mostoha sorsra ítéltetett pezsgőkészítés felfutóban van, itthon évi mintegy 200 ezer hektoliter pezsgőt állítanak elő, és ezzel Magyarország mára a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártója lett.

Kiemelte: a célunk ne legyen kevesebb, mint a régi piacok visszahódítása, újak megszerzése, és a világ pezsgőgyártó nagyhatalmaihoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz, Németországhoz és Spanyolországhoz való további felzárkózás.

A bormustráról elmondta: a magyar szőlőkultúra ápolását, borászaink, borvidékeink elismerését, egyben termelőink hazai és nemzetközi ismeret- és kapcsolatrendszerének építését is szolgálja.

A díjátadón Légli Ottó, az Országház Bora zsűrijének elnöke az idei szőlőtermést értékelve kiemelte: a borászok az idei évjáratról nem fognak megemlékezni, de a felmenőktől már megtanulhatták, hogy a borász maga a derű és a bölcsesség.

Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos arra hívta fel a figyelmet, hogy a bor a magyaroknak nemcsak termék, hanem kultúra, hagyományaink és nemzeti örökségünk része. A magyar bor világa régi hagyományokra épül, melyet feladatunk megőrizni, ápolni - hangsúlyozta.

A 2024-es eseményen 18 magyarországi és 2 határon túli borvidék 89 borászata vett részt 185 borral.

Olaszrizling kategóriában a Figula Pincészet, furmint kategóriában a Grand Tokaj Borászat, az egyéb fehérbor kategóriában a Dobosi Birtok, a pezsgők között a Sauska Borászat, a kékfrankosok között a Takler Borbirtok, a bikavérek közt a Schieber Borászat, kadarka kategóriában az Eszterbauer Borászat, cabernet franc kategóriában a Sauska Borászat, a tokaji aszúk között a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok ért el első helyezést.

A 2024. évi Országház Borának kiválasztásáról, a pincészetekről itt olvashat bővebben!

MTI / Sajtóiroda

A magyar EU-elnökség parlamenti együttműködése keretében 2024. szeptember 9–10. között az Országgyűlés szervezésében valósult meg a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencia. Az Országházban megrendezett eseményen 24 EU-tagország és az Európai Parlament, megfigyelőként pedig 8 EU-tagjelölt ország, az Egyesült Királyság, Izland, valamint Koszovó* parlamenti képviselői vettek részt. A konferencia házigazdái Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke voltak. Társelnöki feladatokat látott el továbbá David McAllister, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke. A rendezvényt megnyitó beszédében Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy Európa ne csak felismerje felelősségét saját biztonságával és védelmével összefüggésben, hanem hatékony lépéseket is tegyen ezek érdekében. Szerinte Európa csak akkor lehet sikeres, ha a stratégiai autonómia jegyében tud választ találni a sorsfordító kérdésekre. 

A jövő Európája és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok napirendi pontjának keretében Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja ismertette a bővítés terén az Európai Bizottság által az elmúlt években elért eredményeket. Álláspontja szerint az EU bővítése elkerülhetetlen: „nem az a kérdés, lesz-e bővítés, hanem hogy mikor lesz”. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége nevében a bővítés kapcsán említést tett a nemzeti kisebbségek jogai megerősítésének fontosságáról is. 

A KKBP és a KBVP prioritásai és aktualitásai témakörben Simon Mordue, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkár-helyettese összegezte az EU biztonságát fenyegető kihívásokat, kiemelte a parlamenti diplomácia fenntartható, jövőálló partnerségek kiépítésében betöltött szerepét. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság alelnöke videóüzenetben köszöntötte a konferencia résztvevőit.

A külső határvédelem és illegális migráció napirendi pont keretében – a magyar–szerb déli határ rendvédelmi helyzetéről készült videó bemutatása után – Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes egyebek mellett elmondta, hogy Magyarország 2015 óta következetesen az EU külső határainak megóvását és a menekültügyi eljárások külső határokon kívüli lefolytatását helyezi migrációs politikájának középpontjába. Kuczik János Zoltán országos rendőrfőkapitány-helyettes bemutatta az illegális migránsokkal szembeni rendőrségi intézkedéseket, a magyarországi határvédelem technikai, infrastrukturális és jogszabályi hátterét. Hangsúlyozta, hogy a megfelelő határvédelem biztosítása érdekében 3000 fővel kellett bővíteni a rendőrség állományát, majd további 4000 határvadásszal. Kitért a különböző országok rendőrségi szervei közötti együttműködés jelentőségére, továbbá a Balkánon 2015 óta a Frontex keretében szolgálatot teljesítő 5600 rendőrre. 

Sztáray Péter, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára a geopolitikai, stratégiai átrendeződés a világban témájú negyedik napirendi pont keretében felhívta a figyelmet a valódi, őszinte, a valamennyi érintett fél bevonásával történő párbeszédek és az egységes uniós álláspont kialakításánál a kisebbségi vélemények figyelembevételének fontosságára. Pia Kauma, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke arról beszélt, hogy az EBESZ konfliktusos helyzetekben is megfelelő platformot tud biztosítani a párbeszédhez. Az EU-val közös célnak nevezte Ukrajna területi integritásának és önvédelemhez való jogának megóvását. Nicolás Pascual de la Parte, az Európai Parlament Biztonsági és Védelmi Albizottságának tagja a nagyhatalmi erőviszonyok változására, az új technológiáknak (pl. mesterséges intelligencia, robotika, biotechnológia) a nemzetközi világrend átalakulására gyakorolt hatásaira is kitért.
A konferencia résztvevői az ukrán gazdaság és infrastruktúra elleni orosz támadások következményeiről is eszmecserét folytattak.

Németh Zsolt és Kósa Lajos hangsúlyozták a nemzeti parlamentek közötti párbeszéd, az egymás eltérő álláspontjának megismerése iránti nyitottság fontosságát. Németh Zsolt utalt az orosz–ukrán háború nemzetközi világrendre gyakorolt hatásaira, majd zárszavában elmondta, hogy a közös kül-, biztonság és védelempolitikában alapvetően azonosak a különböző európai politika erők stratégiai céljai, csupán „taktikai természetű” viták, különbözőségek vannak. A konferencia témáihoz kapcsolódóan a társelnökök közös nyilatkozatot fogadtak el. 

A konferenciával kapcsolatos további információk itt olvashatók.

A konferenciáról készült képeket itt találják.

A konferencia videó közvetítését itt (  szept. 9. - szept. 10.  )  tekinthetik meg! 

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
 

Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéhez kapcsolódó parlamenti események sora 2024. szeptember 9–10. között A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) parlamenti ellenőrzéséért felelős parlamentközi konferencia megrendezésével folytatódik. A várhatóan 250 fős esemény keretet biztosít a KKBP és KBVP területét érintő aktuális kérdések parlamentközi megvitatására. A találkozón részt vevő delegációk európai uniós nemzeti parlamenti és európai parlamenti képviselőkből állnak, emellett megfigyelőként jelen lesznek az EU tagjelölt országainak és a NATO európai tagországainak nemzeti parlamenti képviselői is.

A budapesti konferencia társházigazdája Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Kósa Lajos, a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke lesz. A rendezvényen nyitóbeszédet mond Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. Négy témakör van napirenden: 1) A jövő Európája és az EU-hoz csatlakozni kívánó országok; 2) A KKBP és a KBVP prioritásai és aktualitásai; 3) Külső határvédelem és illegális migráció; 4) Geopolitikai, stratégiai átrendeződés a világban. Az EU Tanácsa hivatalban lévő magyar elnökségének a témákhoz kapcsolódó álláspontját vitaindító előadásokban Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára és Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes fejti majd ki. További felvezető előadóként Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa, Pia Kauma, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke és Simon Mordue, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkár-helyettese vesz részt.

A KKBP és KBVP konferenciával kapcsolatos további információk itt olvashatók, ahol az eseményt élőben is közvetítjük majd.