dr. Sárdi Péter, az Országgyűlés elnökének külügyi főtanácsadója, az Országgyűlés Hivatalának nyugalmazott külügyi igazgatója az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak elmélyítése és fejlesztése érdekében nagy odaadással és kivételes diplomáciai érzékkel végzett több évtizedes munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült.

Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, volt országgyűlési képviselő és államtitkár az első demokratikusan választott országgyűlésben végzett munkája, valamint a Kossuth Lajos tér és környéke rekonstrukciójának előkészítése és megvalósítása érdekében folytatott kiemelkedő vezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült.

dr. Redl Károly főosztályvezető, az Országgyűlési Könyvtár vezetője, a több mint 150 éves intézmény történelmének egyik emblematikus, meghatározó alakja, csaknem ötévtizedes pályafutása során elvégzett, kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

35 évvel ezelőtt, 1990. március 14-én utoljára ült össze a szocialista korszak utolsó, 1985-ben megválasztott Országgyűlése. Bár még az egypárti törvényhozásra készült Házszabály alapján működött, az utolsó években történt társadalmi-politikai változások eredményeképpen és a törvényhozásba bejutott néhány ellenzéki képviselő szimbolikus jelentősége miatt 1989-re gyakorlatilag már nem egypárti parlamentként működött.

Az 1987 és 1989 között megalkotott törvények hozzájárultak a piacgazdaság kialakításához, az alkotmánymódosítás megváltoztatta az ország államformáját, a közjogi rendszer átalakítása és az alapjogok megfelelő törvényi szintű szabályozása pedig megalapozta a demokrácia jogintézményeinek létrejöttét és az 1990-es szabad országgyűlési, majd önkormányzati választások lebonyolítását.



Utolsó ülését tartja az 1985-ben megválasztott Országgyűlés, 1990. március 14.
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

​​​​​​Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

130 évvel ezelőtt, 1895. március 8-án kötöttek szerződést Scholtz Róberttel az Országház díszítőfestésének elkészítésére. A szerződés a díszlépcsőházra, a kupolacsarnokra és környezetére vonatkozott, de a megbízás később az épület további helyiségeire is kiterjedt. Az Országház falait, boltozatait és építészeti tagozatait a nagyobb történelmi és allegorikus falképek mellett sűrű ornamentális és figurális díszítőfestés borítja. A koncepció a Steindl-iroda tervei alapján készült, a kivitelezést a kor híres magyar díszítőfestő vállalkozója, Scholtz Róbert és közel százfős műhelye végezte.

A felületeket magyar erdők, mezők virágainak és állatvilágának ábrázolásával díszítették, ezzel igyekeztek az épületnek nemzeti jelleget kölcsönözni. Mindezekkel keveredve a 19. századi művészetben kedvelt mitológiai, valamint magyar történelmi figurák, a tudományok és művészetek allegorikus alakjai és mesebeli fantázialények teszik változatosabbá az összképet.



A díszlépcsőház groteszk festésű mennyezetének részlete
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

Gróf Andrássy Gyula születésének 202. évfordulója alkalmából rendezett koszorúzási ünnepséget az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem 2025. március 7-én. A Kossuth téri Andrássy-szobor előtt tartott megemlékezésen beszédet mondott Prof. Dr. Pállinger Zoltán Tibor, az Andrássy Egyetem rektora.

Az ünnepség során a szobornál az Országgyűlés elnökének koszorúját Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója helyezte el,

a Miniszterelnökség nevében Dr. Panyi Miklós, parlamenti és stratégiai államtitkár, miniszterhelyettes,

Magyarország Bécsi Nagykövetsége nevében Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet asszony,

valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet– és Társadalomtudományi Kara nevében Prof. Dr. Horváth Géza intézetvezető helyezett el koszorút.

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem nevében Prof. Dr. Pállinger Zoltán Tibor rektor és Prőhle Gergely, az egyetem közalapítványának kuratóriumi elnöke koszorúzott.



Prof. Dr. Pállinger Zoltán Tibor és Prőhle Gergely elhelyezi a koszorút a szobornál
Fotó: Országgyűlés Hivatala, Sajtóiroda

​​​​​​​

Jelentős újításokkal várja látogatóit a tízéves Országgyűlési Múzeum állandó kiállítása, A magyar törvényhozás ezer éve. A népképviselet megteremtését és az 1920 és 1944 közötti időszak törvényhozását bemutató kiállítási részek új installációkkal teszik élménydússá a látogatást.



A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás népképviselet megteremtését bemutató enteriőrje
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

Az Országház Látogatóközpontjában található tárlaton interaktív módon ismerhetjük meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején létrejött népképviseleti rendszer legfőbb vívmányait a híres áprilisi törvénycikkeken keresztül. Ha a Kossuth Lajos pénzügyminiszteri íróasztala köré rendezett enteriőrben egy adott törvénycikket kiválasztunk, s azt Kossuth íróasztalára helyezzük, az elinduló animációs videó szemlélteti számunkra a korszakalkotó törvény jelentőségét.



A kiállítás két világháború közötti Magyarországot bemutató része
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

A két világháború közötti független Magyarország parlamentarizmusát egy üléstermi enteriőrbe csöppenve, az eredeti padsorban helyet foglalva követhetjük végig, megismerve az 1920 és 1939 közötti választások és pártok történetét, a parlamenti patkó összetételét s annak változásait is. A nagyszámú archív fényképfelvétel mellett az Országgyűlési Múzeum fontos műtárgyai és dokumentumai is megtekinthetők.

A 21. század kihívásainak is eleget tevő kiállítás 2015-ös megnyitását többéves kutatómunka előzte meg. A tárlat megnyitásával 66 év után folytatódhatott az 1929-ben megnyílt, majd 1949-ben a kommunista diktatúra által bezárt intézmény munkája.

Az Országgyűlési Múzeum célja – az országos szakmúzeumi feladatok ellátásán túl – továbbra is az Országgyűlés történetének, az eseményeket formáló személyek életének kutatása, valamint a Kossuth térhez és az Országház építéstörténetéhez, ipar- és képzőművészetéhez kapcsolódó kulturális javak gyűjtése, feldolgozása és közzététele.

Az Országgyűlési Múzeum részét képezi még az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás, a Kőtár, valamint Az Országház történetéről szóló állandó tárlat is.

Múzeumunk múltjáról és jelenéről az Országházi Séták könyvsorozatban megjelent kiadványunk és az Országház Filmműhely videója nyújt bővebb tájékoztatást.

Jókai Mór tiszteletére nyílt emlékszoba az Országházban az író születésének 200. évfordulója alkalmából az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar Nemzeti Csoportja elnökségének kezdeményezésére, az Országgyűlés elnökének támogató hozzájárulásával. A félemelet északi folyosóján található helyiség enteriőrje az Országgyűlési Múzeum és az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának közös munkája.

Az emlékszoba avatásán Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet. A Jókai Mór emlékév okán az emlékszoba legfőbb célja, hogy tisztelegjen Jókai Mór, a Magyar IPU Csoport első elnöke politikusi és írói pályafutása előtt.



​​​​​​Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke beszél a megnyitón
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

Jókai a 19. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, de emellett a márciusi ifjak egyikeként aktívan szolgálta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ügyét, politikai tevékenységével és tollával egyaránt. A világosi fegyverletétel után egy ideig bujdosni kényszerült, azonban az 1850-es években visszatért az irodalmi, majd a ’60-as évektől a közéletbe is. Az író 1861–1896 között országgyűlési képviselő, 1897–1904 között a főrendiház tagja volt, továbbá ő töltötte be először a Magyar IPU Csoport elnöki tisztségét is. Megnyerő személyisége és felszólalásai nemzetközi szinten, így a brüsszeli IPU-konferencián is hozzájárultak a magyar ügyek jobb megértéséhez.



A Jókai emlékszoba enteriőrje
Fotó: Gehring János / Országgyűlési Múzeum

Az Országházban tartották A magyar országgyűlések szolgálatában című könyv bemutatóját. Az eseményen Juhász Zoltán, az Országgyűlési Múzeum főosztályvezetője köszöntötte a vendégeket, majd Horváth Attila alkotmánybíró és Mezey Barna, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője méltatta a kötetet. A könyvbemutatót Pelyach István, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság könyvprogramjának koordinátora zárta.

A magyar országgyűlések története című sorozatban megjelent könyvek kifejezetten azzal a céllal készülnek, hogy intézménytörténeti megközelítésben mutassák be és elemezzék korszakonként a magyar törvényhozó hatalom működését, kapcsolatrendszerét és szerkezetét. A friss kötet többnyire alapkutatásokra épülő tanulmányai részletesen mutatják be, hogy milyen hosszú út vezetett a professzionális országgyűlési hivatal megszületéséig.

A kötetbe itt lehet belelapozni.

25 évvel ezelőtt, 2000. február 8-án döntött az Országgyűlés a Magyar Corvin-lánc újbóli adományozásáról.

Az eredeti Corvin-lánc kitüntetést 1930-tól 1943-ig huszonnégy alkalommal adták azoknak, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése érdekében kimagasló érdemeket szereztek.  

A kitüntetést a magyar kormány 2001-ben újraalapította Magyar Corvin-lánc kitüntetés néven. A Magyar Corvin-lánc a Szent István-rend után következő legnagyobb állami kitüntetés. A Corvin-lánccal kitüntetettek száma egy időben nem haladhatja meg a tizenötöt, és a kitüntetés az állam tulajdona marad. A kitüntetettek egy testületet alkotnak, ez a Magyar Corvin-lánc Testület, mely munkálkodik a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Corvin-lánc tekintélye felett.

2024-ben ketten kaptak Magyar Corvin-lánc kitüntetést: Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus.



A Corvin-lánc kitüntetésen függő medál
Forrás: Magyar Corvin-lánc Testület

Az EU Tanácsa elnökségének parlamenti együttműködésének sajátossága, hogy a második félévben elnökséget adó ország nemzeti parlamentje szervezi meg a következő félévben az EU Parlamenti Elnökök Konferenciáját, illetve annak előkészítésére az EU parlamenti főtitkárainak találkozóját.

A magyar Országgyűlés az Európai Unió parlamenti hivatalvezetőinek és főtitkárainak találkozóját 2025. február 9–10. között rendezi meg Budapesten. Az eseményen nyitóbeszédet mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a konferencia házigazdája pedig Such György, az Országgyűlés főigazgatója lesz.

A konferencián az Országgyűlés bemutatja a magyar elnökség által 2025. május 11–12. között szervezendő EU házelnöki konferencia programtervezetét, valamint az EU Interparlamentáris Elektronikus Információcsere Platformjához (IPEX) kapcsolódó dokumentumokat is.

Ezen a – főtitkári találkozókon állandó – két napirendi ponton kívül a főtitkárok a parlamenti hivatalok munkájának érdeklődésre számot tartó további két témájában is véleményt cserélnek. Először a demokráciával kapcsolatos ismeretek átadásának és a parlamenti oktatási programoknak a témakörével foglalkoznak mélyrehatóbban, amelynek során Such György, az Országgyűlés főigazgatója, Alessandro Chiocchetti, az Európai Parlament főtitkára és Harald Dossi, az osztrák Parlament főtitkára tartanak vitaindító előadást.

Ezt követően az EU parlamentek együttműködési formáinak lehetőségeit tekintik át a tagjelölt országok parlamentjeivel, s ennek keretében három vitaindító előadást hallgatnak meg: Sárdi Péter, az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóságának igazgatója, Srdjan Smiljanic, a szerb Parlament főtitkára, valamint Jonathan Murphy, az Inter Pares Program vezetője fejti ki tapasztalatait a témában.

Az EU főtitkári találkozóval kapcsolatos további információk itt olvashatók.

Újabb helyszín vált virtuálisan bejárhatóvá az Országházban, már online is megtekinthetők az Országgyűlési Könyvtár látványos terei. A virtuális séta során megismerhetjük a több mint 150 éves intézmény történetét, gyűjteményeit, valamint a lenyűgöző látványt nyújtó nagy olvasótermét.

Az Országház nevezetes helyszínei sorozat folyamatosan bővülő, immár a könyvtárat is tartalmazó részei ezen a felületen tekinthetők meg.


​​​​​​​
Virtuális Országház – az Országgyűlési Könyvtár nagy olvasótermének részlete

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Parlamenti Ifjúsági Napot az Országházban. A Tempus Közalapítvány, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, valamint az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája által szervezett eseményen mintegy 300 magyar diák vett részt szerte az országból. A tanulók hazai és európai uniós parlamenti képviselőkkel beszélgethettek, csapatokat alkotva gondolkodhattak együtt a műhelyfoglalkozáson, bejárhatták az Országházat, és megismerkedhettek az EU ifjúsági lehetőségeivel, az Erasmus+ programmal és az Európai Szolidaritási Testülettel.



A rendezvény résztvevői az Országházban
Fotó: Tempus Közalapítvány

Megjelent az Országházi Séták könyvsorozat tizennyolcadik kötete. Saly Noémi és Török Róbert munkája az országházi fogadások helyszíneit és az ezekhez fűződő szokások és ceremóniák világát mutatja be. A protokollismereteken túl olvashatunk gasztronómiai különlegességekről, és megismerhetjük az elmúlt száz év országházi vendéglőseinek pályáját is.

A könyv kronologikus áttekintésen keresztül mutatja be, hogy miért volt nagy kihívás az ország első számú épületében éttermet üzemeltetni. Számos korabeli fénykép és hírlapidézet varázsolja elénk az országházi vendégfogadás mindennapjait.

A kötetbe itt lehet belelapozni.

225 éve, 1800. január 22-én született Pozsonyban Jeszenák János báró, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

A felvidéki báró a reformországgyűléseken a felsőtábla szabadelvű ellenzéki tagjaként volt jelen. Támogatta Széchenyi István javaslatát a Lánchíd építéséről és Kossuth Lajos elképzelését a Védegylet megalakításáról. Emellett világi tisztviselőként az evangélikus egyház életében is részt vett.
Az 1848-as forradalom után a felsőház tagja lett, kinevezték Nyitra vármegye főispánjává, a szabadságharc kezdetével pedig a felvidéki védekezésért felelős kormánybiztosi feladatokat vállalta magára. Az ő érdeme volt a szeptemberi szlovák felkelés meghiúsítása, illetve hogy a stratégiai jelentőségű Lipótvár hosszabb időre magyar kézen maradt. Később azonban a Morvaország felől betörő császári csapatok miatt kénytelen volt csatlakozni Görgei Artúr seregéhez. A világosi fegyverletételkor esett fogságba, ezt követően a szabadságharc során folytatott tevékenységéért a vérbíróság halálra ítélte, és Pesten, 1849. október 10-én kivégeztette.



​​​​​​​Jeszenák János báró arcképe
Forrás: Az 1848─1849. évi Országgyűlés mártírjai. Budapest : Országgyűlés Hivatala, 2016. 165. oldal.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

Steindl Imre eredetileg a Duna ívét finoman követő, megtört hossztengely mentén készítette az Országház alaprajzát, azonban 1885. január 20-án azt a javaslatot tette, hogy egyenes hossztengelyen emeljék az épületet. Az új tervezetet Tisza Kálmán miniszterelnök február 27-én elfogadta, egyúttal jóváhagyva az Országház költségvetésének tervezetét.

Az idő azóta igazolta, hogy az egyenes tengelyre fűzött tervmegoldás szerencsésebb a korábbinál, így az épület összhatása is kedvezőbb. E tervváltozat elfogadása után egy héttel, március 5-én a Végrehajtó Bizottság szerződést kötött Steindl Imrével az építkezés művezetésére. Díjazása egy akkori nagy bérház vagy magánpalota árának megfelelő összeg, 450 ezer forint volt, melyet később további 140 ezer forinttal emeltek meg.​​​​​

​​​​​​Steindl Imre: az Országház főemeleti alaprajza, 1884.
Forrás: OH: OH-T_00038.

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.

175 éve, 1850. január 13-án született Justh Gyula országgyűlési képviselő, 1905 és 1909 között a képviselőház elnöke.

Justh Gyula a Turóc vármegyei Necpálon született ősi nemesi családban. 1884-ben Makó város képviselőjeként került be a Tisztelt Házba a Függetlenségi és 48-as Párt színeiben. A képviselőház munkájában 33 éven keresztül, egészen haláláig részt vett, több cikluson át volt Makó képviselője. Pártjában egy ideig alelnöki, majd elnöki tisztséget is viselt. Az ellenzéki koalíció 1905-ös választási győzelmét követően házelnökké választották. Elnökségéhez kötődik azon új szolgálati szabályzat kiadása is, mely a képviselőház hivatalainak működését, valamint az alkalmazottak feladatait és kötelességeit taglalta. A koalíció felbomlásakor lemondott házelnöki tisztségéről. Az 1910 utáni ciklus egyik legaktívabb szereplőjeként folyamatosan felemelte a szavát az általános és titkos választójogért. Az egykori házelnök – ahogy Ady Endre jellemezte: ez a „kemény és tiszta ember” – hamvai a Fiumei úti sírkertben nyugszanak.



Justh Gyula arcképe „A magyar országgyűlés képviselőházának tagjai az 1896-1901-iki ülésszakban” című albumból

Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

25 éve, hogy ünnepélyesen átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket az Országházba.

A Szent Korona és a koronázási jelvények a II. világháború végén előbb Németországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba kerültek. A politikai enyhülés idején, 1978. január 5-én hazatérhettek: január 6-án az Országházban Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kis ünnepség keretében átadta őket Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének és a magyar nép meghívott képviselőinek. Ezt követően, az amerikai fél feltételeit betartva, a koronát és a koronázási jelvényeket kiállították a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából, 1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Koronát a koronázási jelvényekkel – a jogarral, az országalmával és a karddal – együtt 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között az Országház kupolacsarnokába szállították át. Az ezeréves magyar államiság nemzeti ereklyéi azóta ott megtekinthetők.



A köztársasági őrezred tagjai behozzák a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket az Országházba, 2000. január 1.
Fotó: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.