T/3591/331.

Az Országgyűlés

Oktatási és tudományos
bizottságának

Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi
bizottságának

Foglalkoztatási és munkaügyi
bizottságának

Ifjúsági és sport
bizottságának

Önkormányzati
bizottságának

Szociális és családügyi
bizottságának

ajánlása

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló
T/3591. sz. törvényjavaslat részletes vitájához

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottsága (a továbbiakban: Oktatási bizottság) - mint első helyen kijelölt bizottság -, Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága (a továbbiakban: Emberi jogi bizottság), Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága (a továbbiakban: Foglalkoztatási bizottság), Ifjúsági és sport bizottsága (a továbbiakban: Ifjúsági bizottság), Önkormányzati bizottsága, Szociális és családügyi bizottsága (a továbbiakban: Szociális bizottság), megvitatta a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/3591. számú törvényjavaslatot, valamint az ahhoz benyújtott T/3591/7-330. számú módosító javaslatokat.

Visszavont módosító javaslatok: T/3591/46. (Bakonyi Tibor, dr. Balogh Miklós, Molnár József, Rózsa Endre, Tatai-Tóth András, dr. Szabó Zoltán, Arató Gergely László, Földesi Zoltán, Szabados Tamás), T/3591/152. (Pánczél Károly, Révész Máriusz), T/3591/227. (Révész Máriusz), T/3591/241. (Cseresnyés Péter), T/3591/315. (Fülöp István, Lezsák Sándor, Karsai Péter, Pichler Imre László, Sisák Imre János, Pettkó András)

Az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a módosító javaslatokat következő ülésén tárgyalja meg.

Az Alkotmány 68. § (5) bekezdés rendelkezése szerint az 1993. évi. LXXVII. törvény 47. §-a és 47/A. §-a elfogadásához - tv. javaslat 91. § - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges:

Megjegyzés: A törvényjavaslat szövegéből elhagyni javasolt részeket [ ] zárójel közé téve, vastag betűvel szedve, az új szövegrészeket pedig aláhúzással jelöltük. Ha a javaslatban ettől eltérő jelölési mód szerepel - az egységes elbírálás megkönnyítése érdekében - az ajánlásban a módosító javaslatot ehhez a jelölési módhoz igazítottuk, annak szó szerinti tartalmára figyelemmel.

Ahol az ajánlás a bizottságok állásfoglalásaként a "nem támogatja" megjegyzést használja, ott a módosító javaslat a jelenlévő képviselők egyharmadának támogatását megkapta. Ahol az ajánlás a bizottság nevét nem tartalmazza, ott az adott bizottság a módosító javaslatról nem foglalt állást.

Amennyiben a módosító javaslat a törvényjavaslat §-ainak, illetve a §-ok bekezdéseinek számozására, vagy a pontok jelölésére is vonatkozik, a javaslat elfogadása esetén ezek értelemszerűen megváltoznak a törvényjavaslat minden érintett rendelkezésében, hivatkozásában, arra történő külön utalás nélkül is.

A Házszabály 145. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a módosító javaslatokra vonatkozó észrevételeket az ajánlás érintett pontjához fűzött megjegyzés tartalmazza.

Módosításra irányuló törvényjavaslat esetén az ajánlás-tervezet akkor tartalmaz utalást a HSZ. 94. § (3) bekezdésére, ha a benyújtott módosító javaslat a módosítandó törvény törvényjavaslattal nem érintett §-ára vonatkozik, és ezért a módosító javaslat házszabályszerűségéről bizottsági döntés szükséges.

Az ajánlás abban az esetben tartalmazza a fenti joghelyre történő utalást, ha az első helyen kijelölt bizottság megállapítja, hogy a módosító javaslat ellentétes a HSZ. 94. § (3) bekezdésében foglaltakkal.

A módosító javaslatok közötti összefüggésekre akkor utalunk, ha ugyanazon képviselő által benyújtott módosító javaslatokról vagy több képviselő által közösen benyújtott módosító javaslatokról egyszerre célszerű dönteni.

1. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 1. § elhagyását javasolja:

"[1. § A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:

A Kt. 4. §-a a következő (8)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés (a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása.

(9) Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak

a) kizárása az e törvény alapján igénybe vehető bármely szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásából,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a kialakult szakmai gyakorlatnak, szakmai szabályoknak, szokásoknak, elvárásoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét,

c) jogellenes elkülönítése.

(10) A (8) bekezdés tekintetében zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása.

(11) Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít.

(12) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés.

(13) A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását.

(14) A hátrányos megkülönböztetés miatt jogorvoslattal élővel szemben e tevékenysége miatt alkalmazott bármilyen megtorló intézkedés jogellenes, és a (13) bekezdésben meghatározottak szerint a következményeket orvosolni kell.

(15) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy

a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,

b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,

c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek."]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a §-ok számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/151. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

2. Farkas Imre és Jauernik István képviselők a törvényjavaslat 1. §-ban a Kt. 4. § (8) bekezdés módosítását javasolják:

"A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:

A Kt. 4. §-a a következő (8)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás, vagy korlátozás [vagy kedvezés ](a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása.""

Indokolás: Lásd a T/3591/37. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

3. Sági József képviselő a törvényjavaslat 1. §-ban a Kt. 4. § (8) bekezdés módosítását javasolja:

"A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:

"(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás[,] vagy korlátozás [vagy kedvezés ](a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása.""

Indokolás: Lásd a T/3591/230. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

4. Az Oktatási bizottság a törvényjavaslat 1. §-ban a Kt. 4. § (8) bekezdés módosítását javasolja:

"A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a következők szerint módosul:

A Kt. 4. §-a a következő (8)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan - közvetlen vagy közvetett - különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy [kedvezés] kivételezés (a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye a közoktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása.

Indokolás: Lásd a T/3591/324. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

5. Tóth Ferenc és dr. Pósán László képviselők a törvényjavaslat 1. §-ban a Kt. 4. § (9) bekezdés b) pont elhagyását javasolják:

/Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak/

"[b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a kialakult szakmai gyakorlatnak, szakmai szabályoknak, szokásoknak, elvárásoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét,]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a bekezdés pontjainak betűjelzése értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/107. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

6. Az Oktatási bizottság a törvényjavaslat 1. §-ban a Kt. 4. § (9) bekezdés b) pont módosítását javasolja:

/Közvetlen hátrányos megkülönböztetés különösen valamely személynek vagy csoportnak/

"b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a [kialakult szakmai gyakorlatnak, ]szakmai szabályoknak, [szokásoknak, elvárásoknak, ]és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét,"

Indokolás: Lásd a T/3591/325. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

7. Lezsák Sándor, Karsai Péter, Pichler Imre László, Sisák Imre János, Pettkó András és Fülöp István képviselők a törvényjavaslat 1. §-ban a Kt. 4. § (11) bekezdés módosítását javasolják:

"(11) Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés az is, ha az oktatási intézmény eltűri, hogy a tanulók egyik csoportja a tanulók egy másik csoportját zaklassa, vagy hátrányos helyzetbe hozza."

Indokolás: Lásd a T/3591/321. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

8. Stolár Mihály képviselő a törvényjavaslat 2. §-ban a Kt. 6. § (2) bekezdés módosítását javasolja:

"A Kt. 6. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, megkezdi tankötelezettsége teljesítését. [l]Legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, [ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, ]abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.""

Indokolás: Lásd a T/3591/96. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

9. Dr. Pap János képviselő a törvényjavaslat 2. §-ban a Kt. 6. § (2) bekezdés módosítását javasolja:

"(2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a [nyolcadik] hetedik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a [nyolcadik] hetedik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik."

Indokolás: Lásd a T/3591/11. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

10. Stolár Mihály képviselő a törvényjavaslat 3. §-ban a Kt. 7. § (2) bekezdés módosítását javasolja:

"A Kt. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A tanuló - kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben - kötelezhető arra, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget. Amennyiben erre akár a fenntartó, akár az intézmény vezetője, pedagógusa készteti, jogorvoslatra tarthat igényt.""

Indokolás: Lásd a T/3591/275. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

11. Dr. Pap János képviselő a törvényjavaslat 4. § elhagyását javasolja:

"[4. § (1) A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:

"(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint nem kezdi meg.

(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá - a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint - az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.

(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizedik, középiskolában a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők:

a) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget megszilárdító,

b) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítő

szakasz.

(5) Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyagai és követelményei folyamatosan egymásra épülnek."

(2) A Kt. 8. §-ának új számozás szerinti (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Nemzeti alaptanterv végrehajtását az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik."

(3) A Kt. 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptantervnek a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács egyetértését és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését."]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a §-ok számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/12. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

12. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (2) bekezdés módosítását javasolja:

"(1) A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:

"(2) Az óvodai nevelés szakasza a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését az e törvény 6. §-ának (2) bekezdése szerint meg nem kezdi[ meg].""

Indokolás: Lásd a T/3591/97. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

13. Cseresnyés Péter képviselő, valamint Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (3) bekezdés elhagyását javasolja:

"(1) A Kt. 8. §-ának (2)[-] és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:

"(3) [Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá - a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint - az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.]""

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/77., 98. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

14. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly és Sági József képviselők, valamint Kuzma László és Révész Máriusz képviselők, valamint Dr. Martonosi György képviselő a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (3) bekezdés lezáró szöveg módosítását javasolja:

"(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz. [A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá - a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint - az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.]"

Indokolás: Lásd a T/3591/153., 205-1., 248. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

15. Lezsák Sándor, Karsai Péter, Pichler Imre László, Sisák Imre János, Pettkó András és Fülöp István képviselők a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (3) bekezdés lezáró szöveg módosítását javasolják:

"(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:

a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,

b) a harmadik évfolyamon kezdődő és negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,

c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,

d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő

szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban,[ továbbá - a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint - az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-negyven százalékában] nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakaszban [fennmaradó időkeretében ]és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik."

Indokolás: Lásd a T/3591/316. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

16. Tóth Ferenc képviselő a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (4) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:/

"(4) A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdődik, és [szakiskolában a tizedik, középiskolában ] a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejeződik be. A középfokú nevelés-oktatás szakasza két részre tagolódik, melyek a következők:

a) a kilencedik évfolyamon kezdődő és a tizedik vagy a tizen[egyedik]kettedik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget meg[szilárdító]alapozó,

b) a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődő és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tartó, általános műveltséget - a tanuló érdeklődésének, adottságának megfelelően - elmélyítő, pályaválasztást segítő, illetve szakiskolában a szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakasz."

Indokolás: Lásd a T/3591/83. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

17. Pánczél Károly és Stolár Mihály képviselők a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (5) bekezdés elhagyását javasolják:

"(1) A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, [és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik]:

"(5) [Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyagai és követelményei folyamatosan egymásra épülnek.]""

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/80. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

18. Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (5) bekezdés módosítását javasolják:

/A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:/

"(5) [Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyagai és követelményei folyamatosan egymásra épülnek.] A Kt. 27. § (8) bekezdése szerint szervezett felzárkóztató oktatás 9, illetve 10. évfolyamán az alap- és középfokú oktatás alapvető képesség- és készségjellegű követelményeinek és a szakképzés megkezdéséhez szükséges ismeretek átadása folyik."

Indokolás: Lásd a T/3591/81. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

19. Sági József képviselő a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdésben a Kt. 8. § (5) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 8. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki, valamint az eredeti (5)-(10) bekezdés számozása (6)-(11) bekezdésre változik:/

" (5) Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyagai és követelményei [folyamatosan ]egymásra épülnek."

Indokolás: Lásd a T/3591/95. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

20. Pánczél Károly és Révész Máriusz képviselők a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdésben a Kt. 8. § (9) bekezdés módosítását javasolják:

"(2) A Kt. 8. §-ának új számozás szerinti (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. [A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. ]A Nemzeti alaptanterv végrehajtását az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik.""

Indokolás: Lásd a T/3591/149. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

21. Pánczél Károly és Révész Máriusz képviselők a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdésben a Kt. 8. § (9) bekezdés módosítását javasolják:

"(2) A Kt. 8. §-ának új számozás szerinti (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek biztosítj[a]ák. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. [A Nemzeti alaptanterv végrehajtását az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik.]""

Indokolás: Lásd a T/3591/154. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

22. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly, Sági József és Pichler Imre László képviselők a törvényjavaslat 4. § (2) bekezdésben a Kt. 8. § (9) bekezdés módosítását javasolják:

"(2) A Kt. 8. §-ának új számozás szerinti (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az egyes iskolatípusok kötelező és közös követelményeit, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Nemzeti alaptanterv végrehajtását az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik.""

Indokolás: Lásd a T/3591/155. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

23. Sági József képviselő a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésben a Kt. 8. § (12) bekezdés módosítását javasolja:

"(3) A Kt. 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptantervnek a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács [egyetértését ]és a Közoktatás-politikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.""

Indokolás: Lásd a T/3591/67. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

24. Dr. Pap János képviselő a törvényjavaslat 5. § elhagyását javasolja:

"[5. § A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,

b) szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,

c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira.

(2) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot." ]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a §-ok számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/13. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

25. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly, Sági József, Pichler Imre László és Cseresnyés Péter képviselők, valamint Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly, Sági József, Cseresnyés Péter és Pichler Imre László képviselők a törvényjavaslat 5. §-ban a Kt. 8/A. § módosítását javasolják:

"A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) [A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,

b) szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira,

c) szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire, arányaira.] A Nemzeti alaptanterv tartalmazza

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás,

b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

(2) A kerettanterv tartalmazza

a) a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelező és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtől való eltérés szabályait,

b) az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelezően, illetve szabadon felhasználható időkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait,

c) a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben, oktatásban részt vevő iskoláknak a kisebbségi nevelés-oktatás tartalmi követelményeit.

(3) Az egyes kerettantervek az elsőtől-nyolcadik évfolyamig az alapfokú oktatás szakaszaihoz, a kilencedik-tizenharmadik évfolyamig az iskola típusától függően határozzák meg az iskolai nevelés-oktatás közismereti tantárgyainak követelményeit. A nevelő-oktató munka szakaszaiban, illetve az egyes iskolatípusokban folyó nevelő-oktató munkához több kerettanterv is kiadható.

(4) Az iskola a nevelő-oktató munkáját több kerettanterv alapján is megszervezheti.

(5) Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magába[n] foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot.

(6) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelőoktató munkát érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.""

Indokolás: Lásd a T/3591/156., 211. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

26. Lezsák Sándor, Karsai Péter, Pichler Imre László, Sisák Imre János, Pettkó András és Fülöp István képviselők a törvényjavaslat 5. §-ban a Kt. 8/A. § (1) bekezdés felvezető szöveg módosítását javasolják:

"8/A. § (1) A kerettanterv[ ajánlást tartalmaz:]"

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 27. (312. sz. jav. - 5.§ Kt.8/A.§ (1) a)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/312. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

27. Lezsák Sándor, Karsai Péter, Pichler Imre László, Sisák Imre János, Pettkó András és Fülöp István képviselők a törvényjavaslat 5. §-ban a Kt. 8/A. § (1) bekezdés a) pont módosítását javasolják:

"A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

"a) a nevelés és oktatás [céljára]célját, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 26. (312. sz. jav. - 5.§ Kt.8/A.§ (1) felv.) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/312. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

28. Pánczél Károly és Révész Máriusz képviselők a törvényjavaslat 5. §-ban a Kt. 8/A. § (1) bekezdés a) pont módosítását javasolják:

"A Kt. 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz:

a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, [az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására,]""

Indokolás: Lásd a T/3591/150. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

29. Lezsák Sándor, Karsai Péter, Pichler Imre László, Sisák Imre János, Pettkó András és Fülöp István képviselők a törvényjavaslat 6. § elhagyását javasolják:

6. § "[A Kt. 8/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat."] "

Megjegyzés: A módosító indítvány elfogadása esetén a §-ok számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/319. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- a Szociális bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

30. Tóth Ferenc képviselő a törvényjavaslat 6. §-ban a Kt. 8/B. § módosítását javasolja:

[A Kt. 8/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat."]

"(1) A Kt 8.B§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"8/B. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után."

(2) A Kt 8/B. § (6)-(7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(6) Az oktatási miniszter az (1)-(5) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének, továbbá nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással."

(3) A Kt. 8/B. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(9) Az alternatív pedagógiai követelmények, módszerek szerint nevelő-oktató iskolák, az egységes iskola, a hat és nyolc évfolyamos gimnázium - a kerettantervben meghatározottak szerint - eltérhet a 8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól. Az értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskola a (3) bekezdésben meghatározott irányelvben foglaltak alapján eltérhet a

8/A. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól.""

Indokolás: Lásd a T/3591/84. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- a Szociális bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

31. Farkas Imre és Jauernik István képviselők a törvényjavaslat 6. §-ban a Kt. 8/B. § (3) bekezdés módosítását javasolják:

"A Kt. 8/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a [S]sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a [S]sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A [S]sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a [S]sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.""

Indokolás: Lásd a T/3591/36. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- a Szociális bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

32. Kuzma László képviselő a törvényjavaslat 6. §-ban a Kt. 8/B. § kiegészítését javasolja a következő új (7) bekezdés felvételével:

"(2) A Kt. 8/B. §-ának (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(7) A kerettanterveket az oktatási miniszter adja ki az Országos Köznevelési Tanács egyetértésének és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének, nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság, továbbá világnézetileg elkötelezett nevelés-oktatás esetén a közoktatási tevékenységet folytató egyházak egyetértésének kikérése után. A kerettantervnek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményeinek összhangban kell állniuk egymással."

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § jelenlegi normaszövegének jelölése (1) bekezdésre változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/232. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

33. Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 7. § módosítását javasolja:

"7. § (1) A Kt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető alapműveltségi vizsga, illetve középszintű érettségi vizsga. A tanulói jogviszony megszűnése után emeltszintű érettségi vizsga kizárólag az Oktatási Minisztérium által kijelölt vizsgaközpontban tehető. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az alapműveltségi vizsgát és az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni."

(2) A Kt. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A[z] középszintű érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és [felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá ]jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. [A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. ]Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - [figyelembe veheti, illetve ]figyelembe veszi.""

Indokolás: Lásd a T/3591/258. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

34. Kuzma László képviselő a törvényjavaslat 7. § módosítását javasolja:

"7. § (1) A Kt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehető alapműveltségi vizsga, illetve középszintű érettségi vizsga. A tanulói jogviszony megszűnése után emeltszintű érettségi vizsga kizárólag az Oktatási Minisztérium által kijelölt vizsgaközpontban tehető. Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az alapműveltségi vizsgát és az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni."

(2) A Kt. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A[z] középszintű érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és [felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá ]jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. [A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. ]Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - [figyelembe veheti, illetve ]figyelembe veszi.""

Indokolás: Lásd a T/3591/292. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja.

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

35. Dr. Pap János képviselő a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdés elhagyását javasolja:

"[(2) A Kt. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi."]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdés nélkülivé változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/14. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

36. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésben a Kt. 9. § (8) bekezdés módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, [és felsőoktatási intézménybe való felvételre, ]továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. [A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni.]Államilag finanszírozott képzésre az eredménye alapján felvehető, aki az emelt szintű követelményekre épülő érettségi vizsgát vagy - jogszabályban meghatározottak szerint - azzal azonos értékű vizsgát tett. Egyes szakok, szakpárok vonatkozásában az oktatási miniszter - a felsőoktatási intézmény kérelmére - engedélyezheti a középfokú érettségi elfogadását. Az engedély kérelmenként legfeljebb három évre adható. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.""

Indokolás: Lásd a T/3591/236. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

37. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésben a Kt. 9. § (8) bekezdés módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 9. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, [és felsőoktatási intézménybe való felvételre, ]továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. [A felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni.]Az emelt szintű érettségi bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való felvételre jogosít. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.""

Indokolás: Lásd a T/3591/82. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

38. Cseresnyés Péter képviselő a törvényjavaslat 8. §-ban a Kt. 10. § (3) bekezdés a) pont módosítását javasolja:

"A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A gyermeknek, tanulónak joga, hogy/

"a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, [illetve] valamint alapfokú művészetoktatásban vegyen részt, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.""

Indokolás: Lásd a T/3591/76. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

39. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 8. §-ban a Kt. 10. § (3) bekezdés a) pont módosítását javasolja:

"A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A gyermeknek, tanulónak joga, hogy/

"a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt[,] tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.""

Indokolás: Lásd a T/3591/79. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

40. Kuzma László képviselő a törvényjavaslat 8. §-ban a Kt. 10. § (3) bekezdés kiegészítését javasolja a következő új b) pont felvételével:

"A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A gyermeknek, tanulónak joga, hogy/

"a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt, tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.

b) nemzeti, etnikai, illetőleg vallási hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön;"

Indokolás: Lásd a T/3591/233. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

41. Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 10. § (2) bekezdésben a Kt. 12. § (1) bekezdés c) pont módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 12. §-a új számozás szerinti (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és az eredeti c)-f) pont jelölése d)-g) pontra változik:

/A tanuló kötelessége, hogy/

"c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön az iskolai, kollégiumi közösségi élet szervezésével összefüggő feladatok ellátásában, saját környezet[ének]e, az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;""

Indokolás: Lásd a T/3591/114. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

42. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 10. § (2) bekezdésben a Kt. 12. § (1) bekezdés c) pont módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 12. §-a új számozás szerinti (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és az eredeti c)-f) pont jelölése d)-g) pontra változik:

/A tanuló kötelessége, hogy/

"c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön [az iskolai, kollégiumi közösségi élet szervezésével összefüggő feladatok ellátásában, ]saját környezetének, az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában;""

Indokolás: Lásd a T/3591/257-1. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

43. Sági József képviselő, valamint Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 10. § (4) bekezdés elhagyását javasolja:

"[(4) A Kt. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. A tanulót - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át.

(3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait /Ptk. 196-197. §/ kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét.

(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt."]"

Indokolás: Lásd a T/3591/225., 257-2. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

44. Sági József és Stolár Mihály képviselők a törvényjavaslat 10. § (4) bekezdésben a Kt. 12. § (2) bekezdés módosítását javasolják:

"(4) A Kt. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő, vagy amely a tanuló jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor jött létre. [A tanulót - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át.] A tanuló által előállított dolgokra vonatkozóan a vagyoni jogokkal, a vagyoni jogok átruházásával kapcsolatos kérdéseket a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni."

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 45. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (3)), 46. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (4)), 47. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (5)) pontjaiban foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/264. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

45. Sági József és Stolár Mihály képviselők a törvényjavaslat 10. § (4) bekezdésben a Kt. 12. § (3) bekezdés elhagyását javasolják:

/A Kt. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:/

"[(3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait /Ptk. 196-197. §/ kell alkalmazni.]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 44. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (2)), 46. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (4)), 47. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (5)) pontjaiban foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/264. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

46. Sági József és Stolár Mihály képviselők a törvényjavaslat 10. § (4) bekezdésben a Kt. 12. § (4) bekezdés elhagyását javasolják:

/A Kt. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:/

"[(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét.]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 44. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (2)), 45. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (3)), 47. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (5)) pontjaiban foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/264. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

47. Sági József és Stolár Mihály képviselők a törvényjavaslat 10. § (4) bekezdésben a Kt. 12. § (5) bekezdés elhagyását javasolják:

/A Kt. 12. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:/

"[(5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak - a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében - nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt.]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 44. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (2)), 45. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (3)), 46. (264. sz. jav. - 10.§ (4) Kt.12.§ (4)) pontjaiban foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/264. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

48. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 11. §-ban a Kt. 14. § (2) bekezdés c) pont módosítását javasolja:

/A Kt. 14. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:/

/(2) A szülő kötelessége különösen, hogy/

"c) figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse a kötelességeit, és megadjon [meg ]ehhez minden tőle elvárható segítséget,"

Indokolás: Lásd a T/3591/188. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

49. Sági József képviselő a törvényjavaslat 11. §-ban a Kt. 14. § (2) bekezdés e) pont módosítását javasolja:

/A Kt. 14. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:/

/(2) A szülő kötelessége különösen, hogy/

"e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, "

Indokolás: Lásd a T/3591/196. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

50. Lezsák Sándor, Karsai Péter, Pichler Imre László, Sisák Imre János, Pettkó András és Fülöp István képviselők a törvényjavaslat 12. §-ban a Kt. 16. § (3) bekezdés módosítását javasolják:

"A Kt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodai nevelőmunka, illetve az iskolai és kollégiumi nevelő és oktató munka, valamint a pedagógiai szakszolgálat során a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő [közvetlen foglalkozás keretében ellátott ]tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.""

Indokolás: Lásd a T/3591/318. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

51. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly és Sági József képviselők a törvényjavaslat 13. § (1) bekezdésben a Kt. 17. § (1) bekezdés b) pont elhagyását javasolják:

/A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/

/Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:/

"b) [az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor) a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, a testnevelés tantárgyaihoz a tanítói mellett a tanári, feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik;]

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a bekezdés pontjainak betűjelzése értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 53. (158. sz. jav. - 13.§ (1) Kt.17.§ (1) c)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/158. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

52. Cseresnyés Péter képviselő, valamint Kuzma László és Révész Máriusz képviselők a törvényjavaslat 13. § (1) bekezdésben a Kt. 17. § (1) bekezdés b) pont módosítását javasolják:

/A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/

/Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:/

"b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor) a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, a testnevelés tantárgyaihoz a tanítói mellett a tanári[, feltéve, hogy e területeken az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján emelt szintű oktatás folyik];

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 54. (74. sz. jav. - 13.§ (1) Kt.17.§ (1) c)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/74., 205-2. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

53. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly és Sági József képviselők, valamint Dr. Martonosi György képviselő a törvényjavaslat 13. § (1) bekezdésben a Kt. 17. § (1) bekezdés c) pont elhagyását javasolja:

/A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/

/Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:/

"c) [az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a bekezdés pontjainak betűjelzése értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 51. (158. sz. jav. - 13.§ (1) Kt.17.§ (1) b)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/158., 246-1. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

54. Cseresnyés Péter képviselő, valamint Kuzma László és Révész Máriusz képviselők, valamint Dr. Martonosi György képviselő a törvényjavaslat 13. § (1) bekezdésben a Kt. 17. § (1) bekezdés c) pont elhagyását javasolja:

/A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:/

/Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:/

"c) [az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a nem szakrendszerű oktatásban a b) pontban meghatározottak szerinti, a szakrendszerű oktatásban a tantárgynak megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a bekezdés pontjainak betűjelzése értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 52. (74. sz. jav. - 13.§ (1) Kt.17.§ (1) b)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/74., 205-2., 246-1. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

55. Farkas Imre és Jauernik István képviselők, valamint Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 13. § (2) bekezdésben a Kt. 17. § (1) bekezdés e) pont módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 17. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:/

"e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak megfelelő szakos egyetemi szintű tanári, a művészetek, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak esetén [továbbá ]a tantárgynak megfelelő tanári;""

Indokolás: Lásd a T/3591/35., 115. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

56. Szabados Tamás, dr. Balogh Miklós, Rózsa Endre, Tatai-Tóth András, dr. Szabó Zoltán, Arató Gergely László és Földesi Zoltán képviselők a törvényjavaslat 13. § kiegészítését javasolják a következő új (4) bekezdésben a Kt. 17. § (3) bekezdés c) pont felvételével:

"(4) A Kt. 17. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki/

"c) az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá az alapképzésben vagy a szakirányú továbbképzésben elsajátította az adott tantárgy kisebbségi nyelven történő oktatásához, illetve nem magyar nyelven történő oktatásához szükséges nyelvi ismereteket,""

Indokolás: Lásd a T/3591/49. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

57. Farkas Imre és Jauernik István képviselők a törvényjavaslat 13. § (4) bekezdésben a Kt. 17. § (8) bekezdés elhagyását javasolják:

"(4) A Kt. 17. §-a a következő (7)[-(8)] bekezdéssel egészül ki[, és az eredeti (8)-(11) bekezdés számozása (9)-(12) bekezdésre változik]:

"[(8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket."]"

Indokolás: Lásd a T/3591/31. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

58. Cseresnyés Péter képviselő, valamint Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly, Sági József és Pichler Imre László képviselők, valamint Kuzma László és Révész Máriusz képviselők, valamint Dr. Martonosi György képviselő, valamint Kránitz László és Laboda Gábor képviselők a törvényjavaslat 13. § (4) bekezdésben a Kt. 17. § (8) bekezdés elhagyását javasolják:

"(4) A Kt. 17. §-a a következő (7)[-(8)] bekezdéssel egészül ki[, és az eredeti (8)-(11) bekezdés számozása (9)-(12) bekezdésre változik]:

"[(8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket."]"

Indokolás: Lásd a T/3591/75., 157., 205-3., 246-2., 270. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

59. Bakonyi Tibor képviselő a törvényjavaslat 13. § (4) bekezdésben a Kt. 17. § (8) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 17. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8)-(11) bekezdés számozása (9)-(12) bekezdésre változik:/

"(8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár - a testnevelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógusok kivételével - akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket."

Indokolás: Lásd a T/3591/64. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

60. Dr. Tóth József képviselő a törvényjavaslat 13. § (4) bekezdésben a Kt. 17. § (8) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 17. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8)-(11) bekezdés számozása (9)-(12) bekezdésre változik:/

"(8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-[tizenkét ]tízéves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket."

Indokolás: Lásd a T/3591/25. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

61. Dr. Füle István képviselő a törvényjavaslat 14. § (1) bekezdésben a Kt. 18. § (1) bekezdés b) pont elhagyását javasolja:

/Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:/

"[b) másodszor és további alkalommal történő megbízás esetén a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség;]"

Megjegyzés: A módosító javaslat elfogadása esetén a bekezdés pontjelzés nélkülivé változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/8. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

62. Stolár Mihály képviselő a törvényjavaslat 14. § (3) bekezdésben a Kt. 18. § (6) bekezdés a) pont elhagyását javasolja:

"(3) A Kt. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható

[a) a tanügy-irányítási munkakörben,]

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - az (5) bekezdésben meghatározott - szakmai gyakorlattal.""

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a bekezdés pontjainak betűjelzése értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 63. (256. sz. jav. - 14.§ (3) Kt.18.§ (6) b)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/256. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

63. Stolár Mihály képviselő a törvényjavaslat 14. § (3) bekezdésben a Kt. 18. § (6) bekezdés b) pont elhagyását javasolja:

"(3) A Kt. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható

"[b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat ellátását nyújtó munkakörben,"]

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - az (5) bekezdésben meghatározott - szakmai gyakorlattal."

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a bekezdés pontjainak betűjelzése értelemszerűen változik.

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 62. (256. sz. jav. - 14.§ (3) Kt.18.§ (6) a)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/256. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

64. Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 15. § (1) bekezdésben a Kt. 19. § (1) bekezdés c) pont módosítását javasolja:

"(1) a Kt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy /

"c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. Ha a pedagógus nem az oktatási miniszter által kiadott Közoktatási Tankönyvjegyzékben szereplő könyvet kíván alkalmazni, ez kizárólag az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével történhet."""

Indokolás: Lásd a T/3591/194. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

65. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 15. § (1) bekezdésben a Kt. 19. § (1) bekezdés c) pont módosítását javasolja:

"(1) a Kt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy /

"c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az oktatási miniszter által kiadott Közoktatási Tankönyvjegyzékből kiválassza az alkalmazott tankönyveket, valamint megválassza [az alkalmazott tankönyveket,]a tanulmányi segédleteket, taneszközöket[, ruházati és más felszereléseket]. A Közoktatási Tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek kiválasztása kizárólag az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével történhet."

Indokolás: Lásd a T/3591/277. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

66. Cseresnyés Péter képviselő a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdésben a Kt. 19. § módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 19. §-a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:

"(2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus [- a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés]olyan taneszköz beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.

(3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök[, ruházati és más felszerelések] beszerzésére vonatkozó döntés - a szülő fizetési kötelezettsége mellett - nem változtatható meg.

(4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - a tankönyvek, [ruházati és más felszerelések]tanulmányi segédletek és taneszközök megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. [A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét.]""

Indokolás: Lásd a T/3591/255. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

67. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly és Sági József képviselők a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdésben a Kt. 19. § (2) bekezdés elhagyását javasolják:

"(2) A Kt. 19. §-a következő (2)-[(4)](3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása [(5)-(6)](4)-(5) bekezdésre változik:

"[(2) A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus - a minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.]""

Indokolás: Lásd a T/3591/159. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

68. Farkas Imre és Jauernik István képviselők a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdésben a Kt. 19. § (3) bekezdés módosítását javasolják:

/A Kt. 19. §-a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:/

"(3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés [- a szülő fizetési kötelezettsége mellett - nem változtatható meg] csak akkor változtatható meg, ha nem érinti a szülő fizetési kötelezettségét."

Indokolás: Lásd a T/3591/27. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja,

- a Szociális bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

69. Az Oktatási bizottság a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdésben a Kt. 19. § (3) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 19. §-a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:/

"(3) Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés [- a szülő fizetési kötelezettsége mellett - ]nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul."

Indokolás: Lásd a T/3591/326. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

70. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly és Sági József képviselők a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdésben a Kt. 19. § (4) bekezdés elhagyását javasolják:

/A Kt. 19. §-a következő (2)-[(4)](3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása [(5)-(6)](4)-(5) bekezdésre változik:/

"[(4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - a tankönyvek, ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét."]

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/161. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja,

- a Szociális bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

71. Révész Máriusz, Pokorni Zoltán, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly és Sági József képviselők a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdésben a Kt. 19. § (4) bekezdés módosítását javasolják:

/A Kt. 19. §-a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:/

"(4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - a tankönyvek, ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét, illetve romlik a nevelés és oktatás színvonala."

Indokolás: Lásd a T/3591/160. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja,

- a Szociális bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

72. Az Oktatási bizottság a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdésben a Kt. 19. § (4) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 19. §-a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(3) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik:/

"(4) Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - [a tankönyvek, ]ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A korlátozás nem járhat azzal a következménnyel, hogy kizárja a (2) bekezdésben meghatározott ruházati és más felszerelések megvételét."

Indokolás: Lásd a T/3591/327. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

73. Stolár Mihály képviselő a törvényjavaslat 15. § új (3) bekezdésben a Kt. 19. § (3) bekezdés módosítását javasolja:

"(3) A Kt. 19. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként a mindenkori F1 illetmény egynegyedének megfelelő, az éves költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz."

Indokolás: Lásd a T/3591/218. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

74. Révész Máriusz, Cseresnyés Péter, Tóth Ferenc, dr. Pósán László, Stolár Mihály, Kuzma László, Pánczél Károly, Sági József és Pichler Imre László képviselők a törvényjavaslat 15. § kiegészítését javasolják a következő új (3) bekezdésben a Kt. 19. § (3) bekezdés felvételével:

"(8) A pedagógus köteles a hivatásának ellátása során a gyermekről, a tanulóról vagy családjáról bizalmas közlésben tudomására jutott tényt, adatot, információt úgy kezelni, hogy azzal a gyermek, a tanuló egészséges testi, lelki fejlődését szolgálja. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a pedagógusok egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében tartott megbeszélésre."

Indokolás: Lásd a T/3591/300. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

75. Sági József képviselő a törvényjavaslat 18. §-ban a Kt. 24. § (5) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:/

"(5) A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. A nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének [egyetértésével]véleményének kikérésével tehet. A nevelőtestület [egyetértését]véleményét a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt szerzi be. A nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság - szakvéleményének megküldésével - értesíti a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt, ha javasolja, hogy a gyermek további egy évig óvodai nevelésben vegyen részt."

Indokolás: Lásd a T/3591/116. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

76. Szabados Tamás, dr. Balogh Miklós, Molnár József, Rózsa Endre, Tatai-Tóth András, dr. Szabó Zoltán, Arató Gergely László és Földesi Zoltán képviselők a törvényjavaslat 19. § (1) bekezdésben a Kt. 25. § (5) bekezdés módosítását javasolják:

"(1) A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az iskolai rendszerű szakképzésbe [annak a tanévnek az első napjától lehet bekapcsolódni]legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben [a tanuló]betölti a tizenhatodik életévét[ betölti], a szeptember első munkanapján kezdő tanítási évben. Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.""

Indokolás: Lásd a T/3591/48. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

77. Stolár Mihály képviselő a törvényjavaslat 19. § (1) bekezdésben a Kt. 25. § (5) bekezdés módosítását javasolja:

"(1) A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Iskolai rendszerű szakképzésbe [annak a tanévnek az első napjától lehet bekapcsolódni, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti]a 10 évfolyam elvégzését követően, illetve a Kt. 27. § (8) bekezdése szerint szervezett felzárkóztató oktatás 9. évfolyamának elvégzését követően lehet belépni. Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - az alapfokú iskolai végzettség megszerzése előtt, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a tizedik évfolyam befejezése után, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.""

Indokolás: Lásd a T/3591/117. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

78. Tóth Ferenc és Kuzma László képviselők a törvényjavaslat 20. § (2) bekezdésben a Kt. 27. § (8) bekezdés módosítását javasolják:

"(2) A Kt. 27. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az, aki nem fejezte be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, és elmúlt tizenhat éves, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatásban vehet részt. A felzárkóztató oktatásba való bekapcsolódás lehetőségéről a lakóhely szerint illetékes jegyző írásban küld tájékoztatást a tizenhatodik életévét betöltött fiatal szülőjének, illetve gondviselőjének. A felzárkóztató oktatásnak egy vagy két évig [(tíz vagy húsz hónapig) ]tartó általános műveltséget megalapozó évfolyama és szakképzési évfolyama, évfolyamai vannak. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni:

a) [A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.]A tanuló külön jogszabályban meghatározottak szerint az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által szervezett tudásszint-mérésben vesz részt, melynek eredménye alapján a tanuló egy vagy két éves felzárkóztató oktatásba kerül. A tudásszint mérést az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által kijelölt intézmény végzi, amely azonban nem lehet az az intézmény, amellyel a tanuló a felzárkóztató oktatás megkezdésére tanulói jogviszonyt létesít.

b) [Ha a tanuló az általános iskola hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.] Két éves általános műveltséget megalapozó oktatásban vesz részt az a tanuló, aki - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a felzárkóztató oktatásba a tanévkezdés után kapcsolódik be, igazolatlanul mulaszt, vagy az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen túllépi a megengedett mértéket, illetve akinek a felzárkóztató oktatásban való részvétele időlegesen megszakadt.

c) [Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben] A tanuló a felzárkóztató oktatás általános műveltséget megalapozó évfolyamain elsajátítja azokat a kompetenciákat, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek. Az általános műveltséget megalapozó évfolyam, évfolyamok elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget [is ]tanúsít.

d) [Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.]A tanuló a felzárkóztató oktatás szakképzési évfolyamán, évfolyamain felkészül a szakmai vizsga letételére, illetve a 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakmák esetén az alapműveltségi vizsga letételére. Ha a szakma megszerzésének feltétele az alapműveltségi vizsga letétele, az iskola minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órás felkészítő foglalkozást szervez.

e) [Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is.]A felzárkóztató oktatás ideje alatt a tanuló kollégiumi ellátásáról - kérelemre - a felzárkóztató oktatást szervező intézmény fenntartója gondoskodik.

f) [Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatási miniszter által e törvény 95. §-a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni.]Felzárkóztató oktatás ideje alatt a szakiskola - elsősorban az ifjúságvédelmi felelős révén - kapcsolatot tart a tanulóval foglalkozó szociális, egészségügyi és más intézményekkel, gyakorlati képzőhelyekkel, segíti a munkába állást, a munkahelyi beilleszkedést.""

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 157. (206. sz. jav. - 45.§ (1) Kt.71.§ (1)), 321. (206. sz. jav. - 90.§ (2) újf)) pontjaiban foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/206. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

79. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 21. §-ban a Kt. 28. § (4) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető. A nyelvi előkészítő évfolyam kizárólag akkor szervezhető meg, ha a nyelvi felkészítésre szánt időkeret legkevesebb negyven százalékában más szaktárgy oktatása zajlik az adott idegen nyelven. A nyelvi előkészítő évfolyam költségét teljes egészében a központi költségvetés biztosítja oly módon, hogy arra a kilencedik évfolyamra számított normatív támogatás kétszeresét biztosítja.""

Indokolás: Lásd a T/3591/254. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

80. Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 21. §-ban a Kt. 28. § (4) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a [többi ] fennmaradó időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető.""

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 88. (100. sz. jav. - 22.§ (2) Kt.29.§ (2) 2-4.m.) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/99. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

81. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 21. §-ban a Kt. 28. § (4) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások [negyven]harminc százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább [huszonöt]tíz százalékát informatikai ismeretek oktatására, a [többi]fennmaradó időkeretet pedig [a meglévő ismeretek szinten tartására]a gimnáziumok számára előírt tananyag és követelmények helyi tantervben meghatározottak részének elsajátítására kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető.""

Indokolás: Lásd a T/3591/118. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

82. Dr. Pap János képviselő a törvényjavaslat 21. §-ban a Kt. 28. § (4) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább [huszonöt] legfeljebb tizenöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető.""

Indokolás: Lásd a T/3591/15. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

83. Dr. Füle István képviselő a törvényjavaslat 21. §-ban a Kt. 28. § (4) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik - alacsonyabb- évfolyamon is megszervezhető.""

Indokolás: Lásd a T/3591/10. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

84. Tóth Ferenc képviselő a törvényjavaslat 21. §-ban a Kt. 28. § (4) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"A Kt. 28. §-ának (4) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a gimnáziumban akkor is, ha a kilencedik évfolyamon - a bekerülés száz százalékos központi költségvetési támogatása mellett - legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a gimnázium a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani (a továbbiakban: nyelvi előkészítő évfolyam). A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nyelvi előkészítő évfolyam a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető.""

Indokolás: Lásd a T/3591/119. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

85. Gusztos Péter képviselő a törvényjavaslat 22. § (1) bekezdésben a Kt. 29. § kiegészítését javasolja a következő új (2) bekezdés felvételével:

"(2) A Kt. 29.§-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A szakközépiskola 11-13. évfolyamán - "szakiskolák középiskolája" - szakaszban a szakiskolát végzettek érettségi vizsgára történő felkészítése folyhat. A szakasz első évfolyama szintre hozó és nyelvi előkészítő, második és harmadik éve egységesen az érettségire felkészítő szakasz.""

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/269. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

86. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 22. § (2) bekezdésben a Kt. 29. § (2) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"(2 ) A Kt. 29. §-ának (2) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a többi időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani. A nyelvi előkészítő évfolyam kizárólag akkor szervezhető meg, ha a nyelvi felkészítésre szánt időkeret legkevesebb negyven százalékában más szaktárgy oktatása zajlik az adott idegyen nyelven. A nyelvi előkészítő évfolyam költségét teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, oly módon, hogy arra a kilencedik évfolyamra számított normatív támogatás kétszeresét biztosítja. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.""

Indokolás: Lásd a T/3591/253. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

87. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 22. § (2) bekezdésben a Kt. 29. § (2) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"(2 ) A Kt. 29. §-ának (2) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások [negyven] harminc százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább [huszonöt] tíz százalékát informatikai ismeretek oktatására, a [többi] fennmaradó időkeretet pedig [a meglévő ismeretek szinten tartására] a szakközépiskola számára előírt tananyag és követelmények helyi tantervben meghatározottak részének elsajátítására kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.""

Indokolás: Lásd a T/3591/103. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

88. Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 22. § (2) bekezdésben a Kt. 29. § (2) bekezdés 2-4. mondat módosítását javasolja:

"(2 ) A Kt. 29. §-ának (2) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

"Tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában akkor is, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelező tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelelő időkeretben idegen nyelvből, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvből intenzív nyelvi felkészítés folyik, továbbá a szakközépiskola a tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére. A nyelvi előkészítésre fel nem használt időkeret legalább huszonöt százalékát informatikai ismeretek oktatására, a [többi] fennmaradó időkeretet pedig a meglévő ismeretek szinten tartására kell fordítani. A szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető, ha az oktatás két tanítási nyelven folyik.""

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 80. (99. sz. jav. - 21.§ Kt.28.§ (4) mondat) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/100. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

89. Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 23. § (2) bekezdésben a Kt. 30. § (2) bekezdés 1. mondat módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 30. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése [-] az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban [-] vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, [- ]azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet.""

Indokolás: Lásd a T/3591/101. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

90. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 25. §-ban a Kt. 34. § b) pont módosítását javasolja:

"A Kt. 34. §-a a következő b) ponttal egészül ki, és az eredeti b)-g) pont jelölése c)-h) pontra változik:

/Pedagógiai szakszolgálat/

"b) fejlesztő [felkészítés] foglalkozás;""

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 91. (105. sz. jav. - 26.§ Kt.35.§ (2)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/104. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

91. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 26. §-ban a Kt. 35. § (2) bekezdés módosítását javasolja:

"A Kt. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik:

"(2) A fejlesztő [felkészítés] foglalkozás feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges [felkészítést] pedagógiai segítséget, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.""

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 90. (104. sz. jav. - 25.§ Kt.34.§ b)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/105. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

92. Pánczél Károly képviselő a törvényjavaslat 26. §-ban a Kt. 35. § (2) bekezdés módosítását javasolja:

"A Kt. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik:

"(2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem vagy nehezen tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, illetve a szülő részére tanácsadás nyújtásával.""

Indokolás: Lásd a T/3591/106. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

93. Dr. Füle István képviselő a törvényjavaslat 27. § (1) bekezdésben a Kt. 37. § (5) bekezdés b) pont módosítását javasolja:

/A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az/

"b) intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető [maximális] átlag gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,"

Indokolás: Lásd a T/3591/9. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

94. Révész Máriusz képviselő, valamint Révész Máriusz képviselő a törvényjavaslat 27. § (2) bekezdésben a Kt. 37. § (8) bekezdés módosítását javasolja:

"(2) A Kt. 37. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A közoktatási intézmény a nyilvántartásból való törléssel - a törlés napján - megszűnik. Az e törvényben meghatározottak mellett törölni kell a nyilvántartásból a közoktatási intézményt akkor is, ha a fenntartó jogutód nélkül megszűnik, az egyéni vállalkozó meghal, és nincs olyan jogosult, aki folytatja a fenntartói tevékenységet, vagy megszűnik a fenntartónak a közoktatás-szolgáltatás szervezési joga, illetve e jogának gyakorlásával felhagy, továbbá ha bejelenti, hogy fenntartói jogát nem kívánja tovább gyakorolni, kivéve, ha a fenntartói jog - az e törvényben meghatározottak szerint - új fenntartóra száll át. Törölni kell a nyilvántartásból továbbá azt a közoktatási intézményt is, amelyet a fenntartója megszüntetett, vagy egy nevelési, tanítási évnél hosszabb ideig nem működtetett, továbbá, amelynek törlését a bíróság elrendelte.""

Indokolás: Lásd a T/3591/102., 272. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

95. Tóth Ferenc képviselő a törvényjavaslat 28. §-ban a Kt. 39. § (4) bekezdés módosítását javasolja:

"A Kt. 39. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység - beleértve a gyermekek, tanulók körében szervezett jótékony célú tevékenységet, ajándékozást is - nem folytatható.""

Indokolás: Lásd a T/3591/222. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Ifjúsági bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

96. Tóth Ferenc képviselő a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (7) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg."

Indokolás: Lásd a T/3591/221. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

97. Farkas Imre és Jauernik István képviselők, valamint Tóth Ferenc képviselő a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (9) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. [A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.]"

Indokolás: Lásd a T/3591/34., 220. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság egyharmada sem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

98. Dr. Tóth József képviselő a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (9) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. [A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.]"

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 215. (21. sz. jav. - 70.§ (2) Kt.102.§ (2) f)), 220. (21. sz. jav. - 71.§ (1) Kt.103.§ (1)), 224. (21. sz. jav. - 71.§ (2) Kt.103.§ (4)), 227. (21. sz. jav. - 71.§ (2) Kt.103.§ (5)), 269. (21. sz. jav. - 82.§ Kt.129.§ (8)) pontjaiban foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/21. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság egyharmada sem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

99. Botka Lajosné, Szabados Tamás és dr. Szabó Zoltán képviselők a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (10) bekezdés módosítását javasolják:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék /Kt. 60-61. §/ és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat /Kt. 63. §/ véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelési-oktatási intézmény minőségirányítási programja a nevelési program, illetve a pedagógiai program része is lehet, azzal az eltéréssel, hogy elfogadásához a fenntartó nem köteles szakértői véleményt beszerezni."

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 104. (285. sz. jav. - 29.§ (2) Kt.40.§ (11)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/285. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

100. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (10) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőség[politikáját]fejlesztési céljait. A minőség[politika]fejlesztési feladatok megvalósítása [végrehajtása ]érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőség[politikát]fejlesztési célokat és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék /Kt. 60-61. §/ és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat /Kt. 63. §/ véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé."

Indokolás: Lásd a T/3591/113. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

101. Révész Máriusz és dr. Pósán László képviselők a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (10) bekezdés módosítását javasolják:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza - a központi költségvetés által finanszírozott - minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék /Kt. 60-61. §/ és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat /Kt. 63. §/ véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé."

Indokolás: Lásd a T/3591/112. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

102. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (10) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény[ vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék /Kt. 60-61. §/ és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat /Kt. 63. §/ véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé]ben e célra létrehozott munkacsoport készíti el az intézmény partnereivel - így különösen a szülőkkel, diákokkal, pedagógusokkal, alkalmazottakkal, a fenntartóval valamint a társintézményekkel - együttműködve."

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 103. (252. sz. jav. - 29.§ (2) Kt.40.§ (11)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/252. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

103. Dr. Pósán László képviselő a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (11) bekezdés módosítását javasolja:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(11) [Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. ]Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását."

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 102. (252. sz. jav. - 29.§ (2) Kt.40.§ (10)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/252. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

104. Botka Lajosné, Szabados Tamás és dr. Szabó Zoltán képviselők a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (11) bekezdés módosítását javasolják:

/A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása (13) bekezdésre változik:/

"(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, az intézményen belüli egyeztetési eljárás rendjét."

Megjegyzés: A módosító javaslat összefügg az ajánlás 99. (285. sz. jav. - 29.§ (2) Kt.40.§ (10)) pontjában foglaltakkal.

Indokolás: Lásd a T/3591/285. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság támogatja,

- az Önkormányzati bizottság támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal egyetért.

105. Sági József képviselő a törvényjavaslat 29. § (2) bekezdésben a Kt. 40. § (12) bekezdés elhagyását javasolja:

"(2) A Kt. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (8)-[(12)](11) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (8) bekezdés számozása [(13)](12) bekezdésre változik:

"[(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.]""

Indokolás: Lásd a T/3591/93. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

106. Tóth Ferenc képviselő a törvényjavaslat 30. § elhagyását javasolja:

"30. § [(1) A Kt. 41. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására.

(4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt."

(2) A Kt. 41. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A szülő kérésére az óvoda és az általános iskola minden nevelési évben, tanítási évben a gyermek, tanuló otthonában értékeli a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fejlődését, segíti továbbá annak meghatározását, hogy a gyermek, tanuló további fejlődéséhez milyen intézkedésekre van szükség. A szülőket a nevelési év, illetve a tanítási év első hónapjában tájékoztatni kell erről a lehetőségről."]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a §-ok számozása értelemszerűen változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/250. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

107. Sági József és dr. Pósán László képviselők a törvényjavaslat 30. § (1) bekezdés elhagyását javasolják:

"(1) [A Kt. 41. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyermek, a tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására.

(4) A gyermeket, a tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt."]"

Megjegyzés: A mód. indítvány elfogadása esetén a § bekezdés nélkülivé változik.

Indokolás: Lásd a T/3591/109. számon beterjesztett módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot:

- az Oktatási bizottság nem támogatja,

- a Foglalkoztatási bizottság nem támogatja,

- az Önkormányzati bizottság nem támogatja.

Az Előterjesztő képviselője a módosító javaslattal nem ért egyet.

tovább