DR. SZÛRÖS MÁTYÁS, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke: Hölgyeim és Uraim! Tisztelt jelenlévõk! Képviselõtársaim! Nagy tisztelettel köszöntöm az Országgyûlés alakuló ülésén megjelent dr. Habsburg Ottót, az Európa Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét, és a kíséretében tartózkodó Pedro Bofill alelnököt. (Nagy taps.) Köszöntöm a határainkon kívül élõ magyarság jelenlévõ vezetõit, képviselõit. (Taps.) Külön nagy tisztelettel és szeretettel üdvözlöm Varga Bélát, (hosszan tartó taps) a Nemzetgyûlés volt elnökét, hazánk nagy fiát (nagy taps) és a kíséretében lévõ volt országgyûlési képviselõket, akik az Amerikai Egyesült Államokból érkeztek körünkbe. (Taps.) Tisztelettel köszöntöm a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetõit, képviselõit, (taps) a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit, az alakuló ülés valamennyi kedves vendégét. (Taps.) Tisztelt Országgyûlés! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! A szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyûlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai, hatalmi fordulat zajlik, új reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétû társadalmi, politikai változások és folyamatok betetõzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a részvevõi, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben. Ami itt történik, minden akadály és nehézség ellenére elõremutató és korszerû. Ha jól tudunk élni a lehetõségekkel, ez az út el kell hogy vezessen bennünket a jól boldoguló, szabad, demokratikus Magyarország teljes felépítéséhez, amelyben a nép akarata érvényesül. Ebben a rohanó világban most álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk mindazokra, akiket a kor követelményeibõl fakadó hit és szenvedély fûtött, a haza, a nemzet iránti elkötelezettség vezérelt, amikor pártállásuktól, egzisztenciális helyzetüktõl függetlenül emelkedett gondolkodással, magatartással és meggyõzõdéssel lebontói lettek a múltnak, vagy már tisztultabb légkörben csatlakoztak a kezdeményezõkhöz, és együtt alaprakói lettek az új Magyarországnak. A fontos az volt - és marad változatlanul -, hogy a magyar nép, az ország lakossága vérontás nélkül, békés úton térjen át a demokráciába. Az érdemosztás a nép feladata és idõ kérdése. Még korai. Konjunkturális érdekek nem sajátíthatják ki a történelem természetes jussát, felelõs politikusok nem szenvedhetnek emlékezet-kihagyásban. Gondoljunk arra is, hogy az érdem nemcsak a miénk, hiszen szerencsés külsõ, illetve nemzetközi változások nagymértékben segítették a magyar szándékok valóra váltását. Ugyanakkor arra valóban büszkék lehetünk, hogy hazánk úttörõ szerepet játszott azokban a változásokban, amelyek egy-két év alatt gyökeresen átalakították Közép- és Kelet-Európa politikai arculatát a demokratizálódás jegyében. Széttörtek a diktatúrák betonbunkerei, emléktárgyakká szelídültek a szögesdrótok, de az új rendszer felépítéséhez éppen csak hozzáfogtunk. Ehhez a nagy munkához türelemre, kitartásra és körültekintésre van szükség. Hiszen minden nagy átalakulás megrázkódtatásokkal is együtt jár, emberi sorsokat érint, az egész nemzet életét felbolygatja. Rombolni sokkal könnyebb, mint újat építeni, bármennyire lenyûgözõ is volt a régi diktatórikus rendszer széthullása. Most már elõre kell néznünk, mert hátravetett tekintettel nem lehet elõrehaladni. Nem beszélve arról, hogy kevesebb az idõ, mint a teendõ. Jöjjenek most már a munkás hétköznapok! Úgy gondolom, mindenekelõtt nemzeti összefogásra kell törekednünk. A pluralizmusnak, a szervezeti érdektagoltságnak nemcsak a kritikai, hanem az összetartó ereje is létfontosságú, hiszen benne döntõen a többségi akarat érvényesülhet, de a kisebbségnek is kijár a megbecsülés. Manapság az állampolgárok legfõbb vágya, hogy mihamarabb véget érjen - még ha alapvetõen békés is - a feszültségekkel és emberi megpróbáltatásokkal terhes átmeneti idõszak. Sok a gond és az aggodalom az emberek körében. A józan érzésû és gondolkodású emberek békességre, megértésre és törvényes rendre vágynak. Következzék hát a nemzetépítés megfontoltsága, érdemi vita és munka a politikai és gazdasági demokrácia érdekében, amelyben a munkásembernek és a vállalkozónak, az értelmiséginek és a parasztembernek egyaránt megadatik az állampolgári méltóság, a félelem nélküli létbiztonság és boldogulás. Lépjen a széthúzás, a demagógia és a kicsinyes pártönzés helyébe a nemzeti érdekek etikai kódexe teljes hatóerejével. Így Magyarország tartósan megalapozhatja európai becsületét, nemzetközi tekintélyét is. Az út, az átalakítás neheze még hátra van, különösen a gazdaságban, amely alapja mindennek. Ezért mai állapotunk egyik legfontosabb kérdése: mennyit és milyet, mikor és milyen gyorsan az új úton? És ebben a helyzetben nagy munka vár az Országgyûlésre, és egyáltalán nem lesz könnyû a dolga. A választók bizalma és türelme azonban átsegítheti a testületet a kezdeti nehézségeken, és az összefogás erejével teljesítheti történelmi küldetését. Ehhez kívánok sok sikert! Tisztelt Országgyûlés! Honfitársaim! Hálás vagyok a sorsnak, hogy felelõs posztokon szolgálva a nemzetet, tevõleges részese lehettem a nagy idõknek. Most, hogy végetér államfõi megbízatásom, hálásan köszönöm a bizalmat honfitársaimnak, hazám népének. Tisztelt Országgyûlés! Felkérem Varga Béla urat, a Nemzetgyûlés volt elnökét, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. (Nagy taps.)