GAÁL GYULA IMRE (SZDSZ): Köszönöm. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Jól politizál a Kormány. Jól politizál, ha az az egyetlen célja, hogy kínosan nehéz helyzetbe hozza az ellenzéket. Most ugyanis ezt sikerült elérnie ezzel a 3113-as számon beterjesztett, költségvetési törvényt módosító törvényjavaslatával. Egyik oldalról ugyanis biztosan merem állítani, hogy egy olyan célt tűzött ki ezzel a törvényjavaslatával, amiben konszenzus van a Ház mindkét oldala között. Valóban egyetértünk a törvényjavaslat céljával, azzal, hogy kiegészítő támogatásban részesítse azokat a társadalmi csoportokat, amelyek az energiaár-emelés terhei miatt pótlólagosan erre leginkább rászorulnak. Másik oldalról egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elénk, ami a szakmai igényesség minimumának sem felel meg. Hogy ezt az elég kemény állításomat néhány példával illusztráljam, pár perces türelmüket szeretném kérni. A 2. §-sal kezdem, az 1. ugyanis a hatályba léptető rendelkezés mellett az olyan pontja a törvényjavaslatnak, ami nem aggályos. A 2. § egyik apró hibája az, hogy nyelvtanilag értelmetlen, de nem ez az igazi bajom vele. Az igazi baj, ami indokolttá teszi, hogy megemlítsük, az, hogy olyan tízmillió dollárra hivatkozik ebben a paragrafusban az előterjesztő, amelyről nem tudjuk, hogy van vagy nincs, amely nyilvánosan, hatályosan, jogi értelemben nem létezik. Olyan tízmillió dollárról, amely - ahogyan erre a pénzügyminiszter úr is utalt - nem érkezett meg az országba, és amelyről nem tudjuk, hogy mikor fog megérkezni, s amelyről nem tudjuk, hogy mennyi a forintértéke. Ezért egy olyan sajátos helyzet adódott elő, hogy itt a 2. §-ban mint forrásra hivatkozik a törvényjavaslat, utána a kiadások között ezt el is számolja, kiadja ténylegesen, de a bevételek között a költségvetési mérlegbe nem kerül be. Tehát kiadási tételként bekerül a költségvetésbe, bevételi tételként nem kerül be a költségvetésbe. Egy olyan sajátos helyzet alakul ki, hogy ha ezt a paragrafust így elfogadjuk, akkor a költségvetési törvény hatályos szövegében a bevételi fő összeg és a kiadási fő összeg különbsége nem fogja a hiány összegét kiadni. Tehát matematikailag kicsit aggályos a dolog. A 3. §-sal szintén van egy kis gondom: az, hogy egy elírás folytán az 1991. évi zárszámadásra hivatkozik, ez nyilván az 1990. évi zárszámadás. Nyilván az a baj vele, hogy kellett volna lenni egy embernek, aki, mielőtt beterjesztik, elolvassa ezt a javaslatot. De itt sem ez az igazi probléma. Az igazi probléma ezzel megint csak az, hogy a pótlólagos bevételként számításba vett egymilliárd- nyolcszázötvenkétmillió forint önkormányzati visszatérítést, és ebből hatszázmillió forintot átvezet a költségvetésbe bevételként. Megjelenik a 2. számú melléklet szerint a Belügyminisztérium fejezetnél a költségvetésben egy hatszázmillió forintos bevétel egy címen, a 26-os címen úgy, hogy még a Belügyminisztérium fejezet fő összege sem változik meg. Tehát olyan lesz a hatályos költségvetési törvényünk, hogy ott lesznek benne a szereplő összegek, egy nagy összeadás, közben az egyik tételt megnövelem hatszázmillió forinttal, de az összeget nem növelem meg hatszázmillió forinttal, és sem a fejezeti fő összeg nem változik meg tőle annak ellenére, hogy bevételezi a költségvetésbe, sem az egész költségvetés bevételi fő összege nem változik meg. Tehát nincs átvezetve a törvényen egyszerűen. Oda van dobva egy hatszázmillió forint anélkül, hogy ez végig lenne vezetve a költségvetési törvényben. Nem akarom tovább rabolni az idejüket, a pénzügyminiszter úr is említett két pontosítandó dolgot, én most említettem négy dolgot, ez végül is egy hat paragrafusból álló törvényben azt gondolom, hogy elég szép teljesítmény. Ugyanakkor elismerem azt, hogy a jogalkotásról szóló törvény előírásainak maximálisan megfelel ez a törvény, az ugyanis csak azt írja elő, idézem, hogy "a jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően világosan és közérthetően kell megszövegezni+. Azt gondolom, hogy ha el akarjuk fogadni ebben a formájában ezt a költségvetési törvénymódosító javaslatot, akkor én indítványozni fogom az Országgyűlésnek, hogy módosítsuk ezt a jogalkotásról szóló törvényt, és a jövőben kerüljön be az a paragrafus is, hogy a jogszabályokat a matematikai tudományok elfogadott szabályai szerint kell megszövegezni és megfogalmazni. Ez a kritérium eddig nem szerepelt benne, és emiatt sajnálatos módon a költségvetési törvényben is úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagytuk. Köszönöm szépen. (Taps.)