Tartalom Előző Következő

DR. KOVÁCS BÉLA (FKgP): Tisztelt Országgyűlés! Én nem sokat szoktam beszélni, mert sok beszédnek sok az alja, ezt számtalanszor tapasztaltuk. Most kénytelen vagyok mégis, miután jobbról és balról heves szócsaták zajlanak. Nem akarok jogi kérdéseket előhozni, mert nagyon jól tudjuk, hogy a joggal is hogyan lehet bánni. Szeretnék azonban néhány dologra kitérni, és felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Elhangzott az, hogy minden ember megváltozik. Hát kérem, ez nem igaz. Nem változnak meg az emberek, csak átalakulnak. Vajon, akik egyszer zöldek voltak, megváltoztak, és pirosak lettek, egy év óta hozzátették még a fehéret is, és piros-fehér színben akarnak bizonyítani, hogy ők megváltoztak. De amint Ady mondja, a percemberkék dáridója tart, rikácsolnak és pénzt kapnak érte. (Közbeszólás: Úgy van.) És a megváltozás? Vajon, ha a sakál kecskebőrbe bújik, és megy az úton, éhes, lát egy darab húst vagy egy káposztát, vajon melyiket eszi meg? A megváltozott? Az emberek tényleg - egyesek - változhatnak. Nagyon jó példa erre: Saulusból Paulus lett, ezt újabban elég gyakran hangoztatják. Ez igaz, de Paulus egy életen keresztül magáévá tett eszmét hirdetett, szenvedett érte a mártírhaláláig. De ne akarjanak a Saulusok máról holnapra Pál apostolok lenni. Felejtés? Nagyon furcsa az is, hogy 52 százaléka az országnak nem akarja. Ki számolta ezt meg? Melyik média? Melyik sajtó? Melyik irányított társaság? Egy példát: szomorú, hogy mennyire nem változtak meg. Vagy hogy megváltoztak? Vajon kinek mi a véleménye? Mikor innen hazatérve a sajtót átnéztem Debrecenben, megdöbbenve olvastam, három számban is megjelent: október 5-én és 6-án a Kockázat Kft. kétnapos nonstop vidám napokat rendez Debrecenben. Hozzájött még az is, Debrecenben nevezetes vásár a Mihálynapi vásár, mely szeptember 29-én van. Csodálatosképpen ezt is október 5-ére, 6-ára tették. (Közbeszólás: Kocsis András) Tudjuk, és ő sokakat támogat még. (Közbeszólás: Torgyán József tanácsadója.) Nem én mondtam. (Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Mikor erről a nagyon fájdalmas kérdésről vitatkozunk, gondoljunk arra, hogy vajon a betyárnak van joga ítélkezni, vagy a bírónak? (Közbeszólás: a betyár mindenit.) Sokan megfertőződtek, mert Kádár és bértollnokai igyekeztek a közvéleménybe bevinni, ne a múltat háborgassuk, a jövőt építsük. De vajon miért félnek ők a múlttól? Hiszen tanulták, legalábbis az újságírók egy része is, hogy a történelem az élet tanítómestere. A történelemből tanulnunk kell. Sokszor azért követnek el hibákat, mert nem tanultak, mert meggyőzték őket, hogy felejteni kell. Csak egy példát: azt mondotta egyszer nekem egyik kisgazda barátom egy politikai ügyben, "Te, Béla, hát meg van írva, nagyon jól tudod, megbocsátani nemcsak hétszer, hetvenhétszer is." Mondom, köszönöm, hogy mondtad. Tudom, de senki ne akarjon krisztusabb lenni a szeretet, a megbocsátás istenénél. Mert Krisztus azt mondta, hetvenhétszer és nem azt mondta, hetvennyolcszor, százszor és a végtelenségig. Hetvenhét után vette a korbácsot, és kiverte a kufárokat. (Taps középről és jobbról.) Tisztelt Országgyűlés! (Zaj.) Társadalmi illem, hogy mikor valaki beszél, egyesek ne vihogjanak, ne zavarják, várják meg azt, míg a másik befejezi, és ha tudnak okosabbat mondani, cáfolni, azt mondják el. De kérem, Parlamentben vagyunk és nem a zsibvásáron. Ezt is meg kellene tanulni. (Közbeszólás: úgy van! Taps. Zaj, az elnök csenget.) Talán mégsem illene kérem, mikor a Ház elnöke csönget a csendre, akkor vihogva fogadják. (Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Sokkal komolyabb dologról van szó, és higgyék el, hogy a nép nem 52 százaléka nem akarja, a többség igenis akarja valami módon felszámolni ezt. Mert a tüske a köröm alatt is, hiába mondjuk, hogy ne háborgassuk, hagyjuk ott, annál jobban gennyed, és ha már hosszú idő telt el, és nagyon sajog, és nem lehet kihúzni, fel kell vágni, és azt ki kell tisztítani. Az emberek által hozott erkölcsi vagy jogi törvények elég erősek, de a természeti törvény mindig sokkal erősebb, mert azt megtanulhatták kétezer év óta az emberek, hogy "Űzd ki bár a természetet vasvillával, mégis visszatér!+ - erősebb minden jogi törvénynél! Tisztelt Képviselőtársak! Az ember szeretne felejteni, nem hánytorgatni a múltat, mert nagyon keserves, különösen azoknak, akik átszenvedték a borzalmakat. A szív és az ész felejteni szeretne, de amíg az összetört csontok, a levert vesék, a jeltelen vagy virággal borított sírok a múltra emlékeztetnek, és amíg lesz kötél, amely a hóhérokat juttatja eszünkbe, addig felejteni nem lehet, addig felejteni bűn és erkölcstelenség! Köszönöm. (Taps.)