CSURKA ISTVÁN (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva az ellenzéki padsorok belső vitáit is, a különféle érveléseket, amelyeknek azonban, mindegyiknek, a vége az, hogy elutasítja a törvényjavaslat elfogadását - talán Orbán Viktoré kicsit árnyaltabb ennél -, felvetődött bennem egy kérdés, amelyet Oláh Sándor kitűnő felszólalásában és most Mizsei Béla is tulajdonképpen már érintett. Csak arról beszélünk itt, amiről szó van: egy törvényjavaslatról? Csak arról beszélünk, amit Tamás Gáspár tett fel szónoki kérdésként, illetve állításként: hogy legyőztük a kommunizmust, a kommunistákat? Hát sajnos nem! Nem mondhatjuk el, hogy legyőztük őket. És ezért van szükség erre a törvényre, hogy annak a rétegnek, annak az új osztálynak - hogy egy kommunistára hivatkozzam: Gyilaszra - a hatalmát igenis most a rendszerváltozás után, annak második esztendejében vagy annak vége felé közeledve végül is meg tudjuk törni. És ne állítson itt senki olyat, hogy bosszúállásra vezet ez a törvény, - hogy ez valamiféle feljelentési sorozatot fog elindítani. Nem! Itt az Országgyűlésben tárgyalunk erről a törvényjavaslatról, és nyilvánvalóan majd számtalan módosítás fog érkezni ehhez a törvényjavaslathoz és lesz belőle egy törvény, vagy nem lesz! Én azt hiszem, hogy lesz, mert lennie kell, mert az a feladatunk, hogy változtassuk meg a rendszert, és ehhez igenis hozzátartozik, hogy igazságot szolgáltassunk, kíséreljük meg - amennyire csak lehet - megtörni ennek a rétegnek elsősorban a gazdasági hatalmát. Hogyan kerül ez ide? Hát igenis idekerül! Igenis idekerül, mert pontosan összefüggenek Magyarországon a dolgok - és ebben a társadalomban! Éppen így függenek össze, hogy ezek azért nem akarják talán - feltételezem, tisztelt ellenség+ ellenzéki oldalról (Derültség.) - ez tényleg csak nyelvbotlás volt! - ,mert ennek a rétegnek a meglévő hatalmát féltik. Ahogy Mizsei Béla mondta, óriási, kiáltó igazságtalanságok vannak a tekintetben, hogyan élnek a bűnt elkövetők és az annak következményeit elszenvedők. Erről van szó. Nem egy közvéleménykutatási adatra kell itt hivatkozni, hanem arra a nagyon széles körben meglévő érzületre, amelyet az egész országban mindenütt lehet tapasztalni, ahogy az emberek várják ezt a törvényt. Nem a büntetésre várnak, hanem arra, hogy lássák: végre ebben a tekintetben is megtört annak a rétegnek, annak a parancsoló rétegnek, annak a régi múltban hatalomhoz jutott rétegnek a valódi hatalma, a gazdasági hatalma, és ebből következően ha az erkölcsi hatalmát megtörtük, akkor kezdődhet el nagyobb mértékben a rendszerváltozás! Erről van szó, és sajnálatosnak tekintem, hogy a szembenállás most is ugyanúgy alakul ki, mint a leglényegesebb rendszerváltó törvények esetében -, kárpótlás, egyházi javak stb. -, és ilyenkor egyáltalán nem jön elő a konszenzusra törekvés a másik oldalról. Köszönöm. (Taps jobbról és Dénes János.)