DR. BALSAI ISTVÁN igazságügy-miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Az ön által felfedezett családjogi törvénymódosítás nem azt a kérdéskört öleli fel, amelyet a kérdései nagy része tartalmaz. Ismeretes az Alkotmánybíróság múlt év végén hozott döntése, amely a származásmegállapítási perekkel kapcsolatban kiemelte annak az alkotmányos jognak a fontosságát, amely ezeknek a pereknek a megindítását illetően olyan alapvető személyiségi jogként kezeli a keresetindítási jogot, amely a jelenlegi korlátlan szülői vagy törvényes képviselői keresetindítást - különösen az apaság megdöntése szempontjából - aggályosnak tekintette. Tekintettel arra, hogy március 31-i hatállyal helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság a csjt-nek ide vonatkozó rendelkezését, erre tekintettel dolgoztuk ki azt a törvényjavaslatot, amely ezt a helyzetet fogja az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően rendezni, elsősorban tehát a származásmegállapítási perek, ezen belül is az apaság vélelmének megdöntésével kapcsolatban a kiskorú kiskorúsága alatt a szülők vagy más törvényes képviselő által indítandó esetek korlátozásáról van szó. Ettől függetlenül természetesen tervezzük és folyamatba tettük a családjogi törvény nagyobb szabású újrakodifikálását. Erre vonatkozóan mint minden nagy terjedelmű szabályozást illetően, arról tudok beszámolni képviselő úrnak, hogy egy kodifikációs bizottság létezik és azon a nagy terjedelmű szabályozáson dolgozik, amelyet a képviselő úr kérdései is érintenek. Természetesen a szabályozás során kikérik az érintett társadalmi szervezetek és szervek véleményét, de azt is meg kell mondanom, hogy az ilyen ügyek természeténél fogva elsősorban a gyakorló bírákból, gyámhatósági szakemberekből és a témához kapcsolódó elméleti szakemberekből áll a kodifikációs bizottság érdemi része. Ami a képviselő úrnak a jelenleg hatályos családjogi törvény és a vonatkozó, általunk is ratifikált Gyermekek Jogairól Szóló Egyezménnyel kapcsolatos megfelelőségét érinti, úgy véljük - annak ellenére, amit az imént mondottam, hogy más szempontok alapján is tervezzük a szabályozás új kialakítását -, hogy a csjt. 1986. évben életbe léptetett jelentős mértékű módosítása, amely az ön által feltett kérdések kapcsán a gyermektartásdíjak megállapítása tekintetében szakított azzal az évtizedes gyakorlattal, és a kialakult helyzetnek jobban megfelelő új szabályozást vezetett be, amely a főállás, mellékállás, egyéb jövedelmi források tekintetében a korábbi gyakorlat alapján az automatikus 20, 40 és 500g terjedhető levonásos rendszerben történő gyermektartásdíj-megállapítást váltotta fel, egészen más bírói gyakorlatot eredményezett, amely jobban megfelel a gyermekek - hangsúlyozom: a gyermekek - érdekeinek. Szakított ez a módosítás azzal a korábbi, szinte töretlen gyakorlattal, amely a gyermekek egyik szülőnél történő elhelyezése tekintetében a másik szülő szülői felügyeleti jogának olyan nagymértékű korlátozását tette lehetővé, amely a gyakorlatban kialakult. Az új, tehát a módosított jelenleg hatályos csjt. abból indul ki, hogy a gyermek tartásához természetesen mindkét szülő hozzájárulását veszi alapul és a jövedelmi és vagyoni viszonyaik arányát tekinti ilyen szempontból mérvadónak. Ugyancsak igen jelentős változások vannak az utóbbi - ezek szerint - öt évben a különélő szülő szülői felügyeleti jogával kapcsolatosan, abból eredően, hogy az új - a jelenleg hatályost hívom újnak - szabályozás a kapcsolattartás és a gyermek életét és sorsát alapvetően érintő fontos döntésekbe való beleszólási jog tekintetében az elvált és a nem gyermekkel élő szülő számára is jogosultságokat enged. Úgy véljük tehát, hogy teljes mértékben megfelel jelenleg is a hatályos szabályozásra vonatkozó nemzetközi egyezménynek. Utalni kívánok arra, hogy a képviselő úr által hivatkozott érdekvédelmi egyesület által előtérbe kerülő szempontok tekintetében nagyon sok fejlett jogállam eltérő álláspontot képvisel. Így például az egymáshoz nagyon közel álló Németország és Ausztria, abból a szempontból, hogy az elválás után is mindkét szülő által gyakorolható közös szülői felügyeleti jog tekintetében mi legyen a szabályozás, egymással ellentétes álláspontot foglalt el. Mi gondolkodunk ezen, és a kellő időben a tisztelt Parlament elé fogjuk terjeszteni ezzel kapcsolatos elképzeléseinket. Összegezve tehát: a családjogi törvény tervezett módosítása nem abban a körben mozog, mint amit a képviselő úr kérdéseiben kérdez - az átfogóbb szabályozásra később kívánunk a tisztelt Parlament elé terjeszteni javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)