DR. SALAMON LÁSZLÓ (MDF): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először engedjenek meg egy észrevételt, - annak előrebocsátásával, hogy tényleg, semmilyen bántó vagy személyeskedő szándék nem vezet. Észrevételezem azonban, hogy az előterjesztő személyében nincs jelen. Bár a Házszabályban nincs olyan rendelkezés, miszerint az előterjesztőnek itt kellene lenni - ezt most megnéztük -, és olyan rendelkezés sincs, hogy az előterjesztőnek személyesen kellene előadnia javaslatát, de szokás, eddig töretlen szokás volt ebben a Parlamentben, hogy az előterjesztő személyesen itt van. Tudtom szerint ez a szokás most szenvedett törést+ (Dr. Pap János: Századszor!) Szeretném jelezni: nem tartom szerencsésnek, és jó lenne, hogyha ez a jövőben nem fordulna elő. (Dr. Pap János: Helyes!) Most, rátérve az ügy érdemére, személyes véleményemet fogom elmondani az ügyről, mert a frakció még nem alakította ki végleges álláspontját ebben a kérdésben. Tisztelt Országgyűlés! Én a magam részéről soha nem támogattam olyan javaslatot, ami praktikus, célszerűségi, kényelmi vagy valamilyen aktuálpolitikai megfontolásból, ezek oltárán elveket áldozott volna föl. Most is ugyanilyen hozzáállással alakítottam ki a véleményemet. Akkor, amikor elvileg egyetértek az előterjesztéssel és ezt elmondom, hangsúlyozom, úgy gondolom, itt azoknak az elveknek a sérelméről és veszélyeztetéséről, amik az imént felmerültek, valójában nincsen szó. Változatlanul, a korábbi hozzáállásomhoz hűen járok el, mert változatlanul az a véleményem, hogy ha olyan sérelmek érnék, ha ebben a javaslatban olyan veszélyek állnának fönn, amik valóban olyan elveket sértenének, amik itt elhangzottak, akkor ezt a javaslatot valóban nem lehetne megszavazni. Úgy gondolom, hogy ha alaposan végiggondoljuk ezt a javaslatot, akkor látnunk kell, hogy nem erről van szó. Nem erről van szó, a következők okából: Először is, kérem szépen, a Parlament plenáris ülése közjogi szempontból egységes egész. Nincs közjogilag különbség az ülés eleje, közepe és az ülés vége között. Abban van eltérés valóban, de ennek alkotmányjogi jelentősége nincs, hogy nem a teljes ülést közvetíti a televízió. Ez kétségtelen. De egyébként csak az ülés tematikáját illetően tagolható fel különböző részekre. Ismerjük ugye a napirend előtti részt, ismerjük a napirend-megállapítási részt, ismerjük az egyes napirendi pontok megtárgyalásának az időszakát, és ha az Országgyűlés elfogadja, akkor lesz egy napirend utáni rész is. Ez az egyik megjegyzés, ami tényleg a kérdés alkotmányos megközelítését illeti, legalábbis egy tekintetben. Másik oldalról ami, úgy gondolom, ennek a javaslatnak a gondolatát fölvetette, az lényegében az volt, amit itt többen érintettünk különböző formában, és amit a saját tapasztalataink (Zaj.)+